Magyar zsidó arcképcsarnok: Lajta Béla (1873-1920)

2022. Május 18. / 17:56


Magyar zsidó arcképcsarnok: Lajta Béla (1873-1920)

Lajta Béla, a magyar építészet egyik legkiemelkedőbb egyénisége 1873-ban Óbudán született, és 1920-ban Bécsben hunyt el. Számos fontos középület, iskola, lakóépület, kastélyépület és síremlék tervezése is kötődik nevéhez, köztük zsidó intézmények épületei, amelyek a jól felismerhető, jellegzetes Lajta-stílus jegyeit viselik magukon.

Lajta Béla középosztálybeli családban született, és 1896-ban szerzett diplomát a Műegyetemen Alois Hausmann és Steindl Imre tanítványaként. Az évfolyam legjobb hallgatója volt, amiért díjban is részesült. Ösztöndíjasként Olaszországban, főleg Rómában, Berlinben és Londonban is tanult, de utazásai során Spanyolországban és Marokkóban is megfordult. A festészetben és a szobrászatban is kipróbálta magát. Németországban Alfred Messel. Londonban Richard Normann Shaw irodájában dolgozott. Már ekkor foglalkoztatja a zsidó építészet: 1899-ben Londonból pályázott a lipótvárosi zsinagóga megépítésére, és a mindössze huszonöt éves fiatalember harmadik díjat nyert. Pályázatot nyújtott be a Gellért-szobor, a Kossuth-mauzóleum, és Róna Józseffel a Vörösmarty-szobor elkészítésére kiírt pályázaton is. Első munkája 1900-ban a Kossuth Lajos utca 4. szám alatt található akkori Bárd Zeneműbolt első berendezése volt, első épületei között 1902-1904-ben villaépületeket, tűzoltókaszárnyát és a szirmai gazdaság kastélyát találjuk. Saját műtermét 1902-ben nyitotta meg. 1903-tól a Chevra Kadisa műszaki tanácsosa volt. A következő közel húsz évben sikeres és elismert építész volt, építészirodájában olyan építészek dolgoztak, mint Kozma Lajos vagy Málnai Béla, és már kortársai is őt tekintették a modern építészet előfutárának. 1920-ban, súlyos betegség következtében mindössze 47 évesen hunyt el Bécsben. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Lajta Béla (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1911. október 15.)Lajta Béla (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1911. október 15.)

Kezdetben a Lechner Ödön neve által fémjelzett magyar szecesszió volt rá nagy hatással, majd az angol lakóépületek építészeti stílusa, a finn romantika, az észak-európai építészet középkori jellegű formái és a magyar népi építészet tettek rá hatást, 1909 után pedig egyre inkább az egyszerű, geometrikus formák felé fordult, de számos zsidó motívumot is használt. Legismertebb épületei között találjuk a Mexikói út 60. szám alatti Wechselmann Ignác-féle Zsidó Vakok Intézetének épült középületét (ma Mozgásjavító Általános Iskola), a Chevra Kaddisa Szeretetházát az Amerikai út 57. alatt, amely ma az Országos Idegsebészeti Klinikai Intézet, a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalozóját, a Kozma utcai és a Salgótarjáni úti zsidó temető síremlékeit, valamint a Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziumát a Cházár András utcában, amelyet már Hegedűs Ármin fejezett be, és amely ma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának ad otthont. A Vakok Intézetéről 1913-ban így írt Bárdos Artúr: „a kerítés ornamentikájába szervesen beillesztve ismert költemények strófáit találjuk, a vakok számára való domború pont-írásban; a kerítést e strófák, mint kedves, játékos ornamentumok díszítik, egész Buda-pest vakjai pedig odajárnak Arany, Tompa és Kiss József versein épülni”. Lajta világi épületi közül említést érdemel a Parisiana mulató épülete (Paulay Ede utca, ma Újszínház), a Vas utcai Fővárosi Kereskedelmi Iskola (akkor fiúiskola, ma a Széchenyi István Kereskedelmi Technikum), az úgynevezett Rózsavölgyi-ház, amely a híres zeneműboltnak és kiadónak ad ma is otthont, valamint a Népszínház utcában és a Rákóczi úton álló bérházak, a Szabó József utcai Malonyai-villa, az Erzsébetvárosi Bank Rákóczi utcai épülete, a New York Kávéház szélfogója és síremlékek. Emellett belső enteriőröket, bútorokat is tervezett, és Lajta tervezte 1914-ben Goldmark Sába királynője című operájának díszleteit is az Operaház előadására.

Felhasznált források:

 ▪ http://lajtaarchiv.hu/
 ▪ Bárdos Artúr (1913) „Lajta Béla”, in: Művészet, 1913, nyolcadik szám, pp. 285-294.
 ▪ Bogdanov Edit (2010), „Akinek a Városligetért dobogott a szíve”, in: https://revizoronline.com/hu/cikk/2814/lajta-bela-epito-1873-1920-budapest-fovaros-leveltara/
 ▪ Online hozzáféréshttp://www.mke.hu/lyka/12/285-294-lajta.htm
 ▪ Csáki Tamás; Gerle János (2013), Lajta Béla. Holnap Kiadó Kft.: Budapest
 ▪ Elek Artúr (1920), „Lajta Béla”, in: Nyugat, 1920. 21-22. szám / Online hozzáférés: https://epa.oszk.hu/00000/00022/00282/08501.htm
 ▪ F. Nagy Veronika (2020), A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla, in: https://pestbuda.hu/cikk/20201028_a_modern_magyar_epiteszet_elofutara_volt_szaz_eve_hunyt_el_lajta_bela
 ▪ Klein Rudolf:Lajta Béla”, in: https://yivoencyclopedia.org/article.aspx/lajta_bela
 ▪ Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2.  Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
 ▪ Ujvári, Péter (2017) [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó: Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Emléktábla a nyilasok alatt embereket mentő katonatisztnek
Hírek, lapszemle
Fokozott védelmet kapnak a zsidó közösségek Franciaországban
Izrael
Lág báomer: Örömtűz Tel-Avivból
2022. Május 20. / 15:25

Lág báomer: Örömtűz Tel-Avivból

Kommentek