Magyar zsidó arcképcsarnok: Heilprin Mihály (1823-1888)

2019. Május 08. / 13:14


Magyar zsidó arcképcsarnok: Heilprin Mihály (1823-1888)

Heilprin Mihály, az első ismert zsidó költő által írt magyar nyelvű vers, a Zsidó kardal szerzője, Lengyelországban, Piotkrówban született. Édesapjával Pinchasz Menachem Heilprin orosz-galíciai kereskedővel 1842-ben érkezett Magyarországra. 


A 15 nyelvet ismerő, héberül, németül és lengyelül is verseket író Heilprin gyorsan megtanult magyarul is, és hamarosan már magyarul is írni kezdett. Először tanítóként dolgozott, utána könyvkereskedést nyitott Miskolcon. Az első magyarul író zsidó költőkhöz és írókhoz, például Diósy Mártonhoz, Ludasi Gans Mózeshez vagy Reich Ignáchoz hasonlóan, Heilprin is részt vett a szabadságharcban. Rendszeresen publikált, honvédként szolgált, majd Szemere Bertalan sajtóirodájára került, és az első zsidó volt, aki Magyarországon állami hivatalt kapott. 

A szabadságharcban való részvétele miatt Világos után menekülnie kellett. Először Krakkóba menekült, majd Hamburgban, Brüsszelben élt, végül Párizsba ment, ahol ismét találkozott Szemere Bertalannal, és a Sorbonne-ra is beiratkozott. Az ötvenes évek elején hazatért, és Miskolcon újra megnyitotta könyvkereskedését, és könyvkiadással is foglalkozni kezdett, többek között Tompa Mihály műveit publikálta. 1853-ban a sátoraljaújhelyi zsidó iskola igazgatásával bízták meg, ekkor miskolci könyvüzletét a később világhíressé vált magyar pszichoanalitikus, Ferenczi Sándor édesapja vette át. Heilprin 1856-ban egy rövidebb londoni kitérőt követően Kossuth tanácsára az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a philadelphiai zsidó iskola igazgatójaként tevékenykedett, később pedig folyóiratot szerkesztett. Jelentős tudományos tevékenységet is kifejtett, többek között az Appleton’s New American Encyclopedia magyarországi szócikkeit is Heilprin írta; de a közéletben is aktív volt. Részt vett a rabszolga-felszabadításért küzdő mozgalmakban, a nyolcvanas években pedig az orosz pogromok elől menekülő zsidók megsegítésében vállalt fontos szerepet. A magyar szabadságharc ügyéhez is hű maradt, 1857-ben lépett be a New York-i magyar egyletbe, és a Kossuth-család meghitt barátjaként az 1848/49-es magyar emigráció tevékeny tagja volt, többek között Kossuth Zsuzsannával együtt részt vett a szabadságharc után kialakult magyar közösség munkájában és segélyezésében. New Jerseyben halt meg 1888-ban.

Noha nem Heilprin Mihály az első zsidó költő, akinek magyar nyelvű verse megjelent, de mivel annak költőjét nem ismerjük, így Heilprint tekinthetjük az első ismert magyarul publikáló zsidó költőnek. Verseit a Pesti Divatlapok is közölte, és 1849-ben Köztársasági dalok címmel verseskötete is megjelent. Az 1846-ban írt Zsidó kardal t Rózsavölgyi Márk zenésítette meg, aki a „a szép zenét az Izraeliták közt magyar nyelvet terjesztő egyletnek” ajánlotta. Heilprin Mihály verseinek ritmusán és szóhasználatán – akárcsak az első magyarul író zsidó költőnemzedék többi tagjának írásain – még érződik, hogy a magyar gyakran nem anyanyelvük, hanem fiatal felnőttként sajátították el. Azonban tökéletesen ismerik nemcsak a magyar irodalmi-költői nyelvet, de a divatos műfajokat, versformákat is és témákat is. Heilprin Mihály irodalmi tevékenységének köszönhetően nemcsak kultúratámogató – könyvterjesztői és könyvkiadói – tevékenységével és nemcsak a szabadságharcban képviselt közéleti szerepvállalásával tekinthető úttörő személyiségnek, hanem alkotóként is fontos szerepet játszott abban, hogy utat mutasson a következő nemzedékek, többek között az első jelentős zsidó költő, Kiss József költészetének.

Felhasznált források:

Csergő, Hugó (szerk.), (1943), Száz év zsidó magyar költői. OMIKE Kultúrtanácsa: Budapest 
Kőbányai János (szerk.), (2015), Két évszázad magyar-zsidó költészete I. kivirágzás 1840-1919. Múlt és Jövő: Budapest
Bernstein, Béla (1998), A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók.  Múlt és Jövő: Budapest
Erős, Ferenc. 2004. Kultuszok a pszichoanalízis jegyében. Egy Ferenczi monográfia vázlata. Jószöveg: Budapest
Komlós Aladár (2001), Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holokausztig 1-2. Múlt és Jövő: Budapest
Komoróczy, Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony
Ujvári Péter (2017), [1929], Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.-Láng Kiadó (reprint) 

Címlapképünkön a lengyelországi Piotkrów egykori utcarészlete látható

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Egy zsidó történet, amire büszkének kell lennünk
Zsidó világ
Merre tovább, vidéki zsidóság?
2019. Október 28. / 14:06

Merre tovább, vidéki zsidóság?

Zsidó világ
A csoda mint isteni jel
2019. December 10. / 16:45

A csoda mint isteni jel

Kommentek