Magyar zsidó arcképcsarnok: Hajós Alfréd (1878-1955)

2020. December 09. / 15:08


Magyar zsidó arcképcsarnok: Hajós Alfréd (1878-1955)

Hajós Alfréd 1878-ban Budapesten született és 1955-ben hunyt el. Polihisztor volt, aki két, egymástól távoli területen – az építészetben és a sportban – is kimagaslót alkotott, és a sport több ágában is rendkívüli eredményt ért el, versenyzőként és edzőként egyaránt. Az első magyar olimpiai bajnok és a világ első olimpiai bajnok úszója is volt. Tornában, atlétikában is eredményes volt, bajnoki címeket szerzett, labdarúgásban pedig úszóteljesítményét megközelítő eredményeket ért el.

1896. április 11. sporttörténelmi dátum: ezen a napon rendezték az olimpiatörténet első úszóversenyét az első újkori játékokon Athénben, amelyet Hajós Alfréd nyert meg: a 100 méteres távon diadalmaskodott. Nem sokkal később 1200 méteren is győzött, elindítva a magyar úszósportot világhódító útján. 

Hajós Alfréd 1878-ban egy szegény budapesti zsidó családban született, négyévesen tanult meg úszni. 1894-ből a Magyar Úszó Egyesület tagja. 1895-ben, a nem hivatalos Európa-bajnokságon első helyet szerzett 100 méteren és az 1896-os első újkori olimpiai játékokon a magyar sport első és második olimpiai bajnoki címét szerezte meg, a Pireuszi-öbölben rendezett 100 méteres, majd 200 méteres gyorsúszásban, ami után a görög trónörökös „Magyar Delfinnek” nevezte el. 1899-től tiszthelyettesként szolgált a vártüzérségnél, majd a Műegyetemen építészként diplomázott. 

A kor neves építészeivel, többek között Lechner Ernővel dolgozott, majd 1907-ben önálló tervezőirodát nyitott. Futballistaként első nyilvános mérkőzése egy edzőmeccs volt 1895-ben a Budapesti Torna Club játékosaként, amelynek ezután 1904-ig tagja, és amellyel 1901-ben és 1902-ben bajnoki címet nyert. Tagja volt a magyar válogatottnak is, és részt vett az első magyar válogatott mérkőzésen. A válogatottnak később szövetségi kapitánya lett. 1897-től játékvezető, és Európában egyike a legtöbb nemzetközi válogatott meccset vezető bírónak. 

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), az Úszó- és a Tornaszövetség társelnöke, valamint a Magyar Olimpiai Bizottság tagja is volt, és jelentős szerepet játszott a magyar olimpiai mozgalomban. Stadionterveivel 1924-ben a párizsi szellemi olimpián második helyet ért el Lauber Dezsővel, azonban mivel az első helyet nem osztották ki, Hajós és Lauber érdemelte ki a legjobb helyet. Sportújságíróként is tevékenykedett, a Pesti Napló munkatársa és a Sportvilág szerkesztője volt. 1930-1934 között kormányfőtanácsos. 

A soá alatt először mentességet élvezett, de a nyilasok hatalomra kerülése után bujkálnia kellett, azonban ez idő alatt is megpróbált más zsidó sportolókon segíteni. A második világháborút követően számos súlyosan megrongálódott épület, többek között a Vajdahunyad vára és a Tőzsdepalota rekonstrukciójában vett részt, és 1949-ben az ő tervei alapján készült el a Kozma utcai temető Mártír-emlékműve. Sírja a Kozma utcai zsidó temetőben található.

Építészeti stílusát először a szecesszió és eklekticizmus jellemezte, majd a konstruktív, modern stílusok tettek rá nagy hatást. Nevéhez fűződik többek között a debreceni Aranybika Szálloda, a budapesti Református Egyházi Zsinati Központjának épülete, az Újpest stadionja, a Millenáris Sportpálya, a Nemzeti Sportuszoda és több városi sporttelep tervezése is.

Számos fontos díjat és kitüntetést megkapott, többek között Építész Aranydiplomát, a sportérdemérem arany fokozatát, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oklevelét, posztumusz Ybl Miklós-díjat. Az Úszósport Hírességeinek Csarnoka és 1981 óta a Zsidó Sporthírességek Csarnoka tagja. Emlékét többek között egy szobor őrzi a Nemzeti Sportuszodában, egy emléktábla egykori, Báthori utca 5. szám alatti lakóházán, és nevét viseli a XX. kerületi Hajós Alfréd Általános Iskola és több más iskola is. Emlékét őrzi a Hajós Alfréd társaság is, Debrecenben pedig a város díjat alapított tiszteletére, amellyel a versenysportban, a szabadidősportban, az utánpótlás-nevelésben, a sportvezetői, edzői területeken elért kimagasló sportolói, edzői, oktatói tevékenységet díjazzák.

Címlapfotó: Wikipedia)

Felhasznált források:

1.) Frojimovics Kinga (é.n), „
Hajós Alfréd”, in: https://yivoencyclopedia.org/article.aspx/Hajos_Alfred
2.) Hajós Alfréd (1956), Így lettem olimpiai bajnok. Sport Lap- és Könyvkiadó
3.) Komoróczy Géza-Frojimovics, Kinga-Pusztai, Viktória-Strbik, Andrea (1995) A zsidó Budapest 1-2. Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport
4.) Siegman, Joseph (2000), Jewish Sport Legends. The International Jewish Sports Hall of Fame. Brassey’s: Washington D.C.
5.) Ujvári, Péter (2017) [1929],  Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.–Láng Kiadó : Budapest (reprint)
6.) https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/dijazottak/debrecen-varos-hajos-alfred-dija 
7.) http://www.sportmuzeum.hu/?id1=neveklegek&idcikk=543
8.) http://www.hajosalfred.hu/
9.) https://www.zsidokivalosagok.hu/hajos-alfred/

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Megnéztük az izraeli államfői rezidenciát belülről
Mazsihisz hírek
Imádkozzunk együtt Izraelért ma a Rumbach zsinagógában!