Magyar zsidó arcképcsarnok: Bischitz Johanna (1827-1898)

2020. November 11. / 14:14


Magyar zsidó arcképcsarnok: Bischitz Johanna (1827-1898)

Bischitz Johanna (Bischitz Dávidné Fischer Johanna) 1827-ben Tatán született, és 1898-ban Budapesten halt meg. Bischitz Johanna a cedaka, a jótékonyság hagyományos zsidó intézményét a modern szociális ellátórendszerrel ötvözte, és tevékenységével a magyarországi szociális intézmények, különösen a gyermekjóléti intézmények létrehozásában és szervezésében játszott kimagasló szerepet. 

Bischitz Johanna édesapja a világhírű herendi porcelángyár létrehozója, Fischer Mór volt. Fischer Mór aktívan támogatta az 1848/49-es szabadságharcot, fiai katonaként harcoltak, házában honvédeket ápoltak, a sebesültek ápolásában pedig lánya különösen nagy szerepet játszott. Fischer Johanna azonban nemcsak ápolóként volt képzett, de a korban szokatlan módon a könyvelést is kitanulta édesapja üzletében. 1852-ben ment feleségül Bischitz Dávid kereskedőhöz, aki a sárbogádi rabbi leszármazottja volt. Bischitz Dávid amellett, hogy 1848-ban nemzetőrként szolgált, maga is elkötelezett filantróp volt.

Jótékonysági tevékenységéért a házaspár 1895-ben nemesi címet kapott, és a Hevesy előnevet vették fel. Bischitz Johanna 1866-ban hozta létre a Pesti Izraelita Nőegyletet, Meisel Farkas Alajosnak, a Dohány utcai zsinagóga első rabbijának támogatásával. A Nőegylet nemcsak az ország egyik legaktívabb jótékonysági szervezetévé vált, de mintájára számos további nőegylet alakult, köztük keresztény egyházak nőegyletei is. 1867-ben árvaházat alapított lányok számára – amit Erzsébet császárné és királyné is meglátogatott – majd egy újabb árvaházat félárva gyerekeknek. Ezen kívül 1879-ben részt vett az Akácfa utcai Fővárosi Gyermekkert Egyesület létrehozásában és az első magyarországi népkonyha megnyitásában is, amely felekezetre való tekintett nélkül biztosította a szegények számára az ingyenes étkezést. Később ez a népkonyha szintén további népkonyhák megnyitásához szolgált modellként. Elnöke volt a Jótékonysági Irodának is, és rendszeresen látogatta a hajléktalan menhelyeket, pincelakásokat és népkonyhákat is, személyesen felmérve azok szükségleteit és gondoskodott ellátásukról. Szintén jelentős szerepe volt a tönkrement iparosok, kereskedők megsegítésében is. 1877-ben, első zsidó nőként, Ferenc József koronás arany érdemkereszttel tüntette ki a boszniai hadjárat idején végzett ápolói tevékenységéért, a szerb király pedig Natália-érdemrenddel ismerte el Bischitz Johanna tevékenységét. Reich Ignác költő és író a humanitás főpapjának nevezte, Eötvös József „fáradhatatlan zsidó filantrópnak” Jókai Mór az Egyenlőség hasábjain pedig az emberiség jótevőjének.

Bischitz Johanna-cikkbe.jpg

Bischitz Johanna férjével hét gyermeket nevelt, a legidősebb fiú, Lajos, a nemesség elnyerése után Hevesy Bisic Lajosra változtatta nevét, és az ő fia volt Hevesy György, a későbbi Nobel-díjas fizikus. Bischitz Johanna munkássága előtt még életében márvány mellszoborral tisztelegtek; ő volt az első nő – leszámítva az uralkodónőket és a katolikus egyház szentjeit – akinek szobrot állítottak a fővárosban. Róna József alkotását a Gyermekkert Egyesület épületében helyeztek el, és Szász Károly református püspök mondta a méltató beszédet. Bischitz Johanna 1898-ban halt meg, sírja a Kerepesi/Fiumei úti sírkertben található. Temetésén, a korabeli beszámolók szerint, közel annyian vettek részt, mint Kossuth Lajos temetésén.

A hetedik kerületi erzsébetvárosi önkormányzat 2012-ben hozta létre szociális szolgáltató központját, amely a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ nevet viseli, és amely a névadó szellemiségének megfelelően többek között családi és gyermekjóléti alapellátásokat, idősellátási és egészségügyi szolgáltatásokat nyújt.

Felhasznált források:

1) Gergely, Anna (1999), „Adalékok Hevesy György családtörténetéhez”, in: Fizikai Szemle, 1997/7

2) Hrotkó, Larissza (2016), „A magyarországi zsidó nők kötődéseinek strukturális változásai”, in: Glässer Norbert, Zima András (szerk.), „A királyhűség jól bevált útján…”, MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport – Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék: Szeged

3) Komoróczy, Géza (2012), A zsidók története Magyarországon 1-2., Kalligram: Pozsony Richers, Julia (é.n), „Bischitz Johanna”, in: https://yivoencyclopedia.org/article.aspx/Bischitz_Johanna

4) Ujvári, Péter (2017) [1929],  Zsidó lexikon. Kner Nyomda Zrt.– Láng Kiadó : Budapest (reprint)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Mazsihisz hírek
Az USA budapesti nagykövetségének vezetője Heisler Andrásnál
Izrael
Izraeli bringások újra nekivágnak a Girónak
Izrael
Izrael: Élünk, ne izguljatok!
2021. Május 12. / 11:32

Izrael: Élünk, ne izguljatok!

Kommentek