Szerdócz Ervin: Nemcsak az a fontos, hogy mit, hanem az is, hogy mikor

2021. Június 25. / 10:14


Szerdócz Ervin: Nemcsak az a fontos, hogy mit, hanem az is, hogy mikor

Az aktuális hetiszakaszról az újpesti körzet rabbija, Szerdócz Ervin főrabbi fejti ki gondolatait.  וַיַּרְא בָּלָק, בֶּן-צִפּוֹר, אֵת כָּל-אֲשֶׁר-עָשָׂה יִשְׂרָאֵל, לָאֱמֹרִי. „És látta Bálák, Cippor fia mindazt, amit Izrael az Emorival tett”( IV.M. 22/2.).


Hetiszakaszunkban – az előbbi esményeket követően, mikor Izrael legyőzte Szichont és Ógot a két hatalmas királyt – Bálák, a moabita király nagyon megrettent és trónvesztettnek képzelte magát. És mondta Midján vénéinek: „Ez a nép természetfölötti móddal harcol és győzz, nos, ti ismeritek Mózest, mivel sokáig köztetek lakozott, mondjátok meg, miben rejlik ereje, hatalma, legyőzhetetlensége”. 

Azt felelték neki, hogy Mózes ereje csak a szóban rejlik, az imában. Ha így van mondta Móáb, nekünk is van emberünk akinek ereje a szóban rejlik: Biléám majd megátkozza Izraelt és ártalmatlanná tesszük! 

Bálák király azonban nem tudta: „..nem fog a varázslás Jákobon, sem bűvölés Izraelen…” ( IV.M. 23/23.) Felfogadja hát a varázsló Bilámot, hogy átkozza meg a zsidókat.

Chaim ben Moses ibn Attar (Marokkó, 1696-1743) szerint Bileám „átkai és áldásai annyit értek, mint egy számár szavai”. 

Prófétai képessége mögött asztrológiai képessége áll: a csillagok állásából jósolható állapot szerint áldotta vagy átkozta őket. Bálákot is megáldotta, és áldása után valóban király lett, ezért mondta Bálák: „mert tudom, akit megáldasz, az áldott, és akit elátkozol, az elátkozott”.

Hetiszakaszunk szövegéből nem derül ki  Bileám, „foglalkozása”. וַיֵּלְכוּ זִקְנֵי מוֹאָב, וְזִקְנֵי מִדְיָן, וּקְסָמִים, בְּיָדָם „És elmentek Moáb vénjei és Midján vénjei a varázslás díjával kezükben...” ( 22/7.)  A kifejezésből az is kikövetkeztethető, hogy a mai értelemben sámán lehetett. 

Bileám egyenesen az Örökkévalóval beszél. Ábrahámhoz hasonló közvetlenséggel tárgyal Istennel. וַהֲשִׁבֹתִי אֶתְכֶם דָּבָר, כַּאֲשֶׁר יְדַבֵּר יְהוָה אֵלָ „ …adok nektek feleletet, amit az Örökkévaló szólni fog hozzám...” ( 22/8.)  Tehát klasszikus értelemben próféta is lehetett, képességei akár Mózeséivel is összehasonlíthatók. 

Bámidbár Rábbá 20. Tanchumá  szerint: „Isten Mózest rendelte Izrael fölé, Bileámot a világ népei fölé.” Talmud Bává Bártá 15b. szerint: „Bileám a hét próféta egyike, aki a világ népeinek prófétál.”  Szifré Devárim Bileám képességeit Mózesé fölé emeli. Ávodá Zárá 4b, Sanhedrin 105b.: „meg tudja határozni az Örökkévaló haragjának pontos óráját. Ugyanis csak akkor lett volna hatásos az átka, amikor Isten haragszik népére.  וַיָּבֹא אֱלֹהִים אֶל-בִּלְעָם, לַיְלָה „És Isten jött Bileámhoz éjjel...” ( 22/20.).

Több esetben kaptak nem zsidók is utasítást I-entől. וַיָּבֹא אֱלֹהִים אֶל-לָבָן הָאֲרַמִּי, בַּחֲלֹם הַלָּיְלָה; וַיֹּאמֶר לוֹ, הִשָּׁמֶר לְךָ פֶּן-תְּדַבֵּר עִם-יַעֲקֹב--מִטּוֹב עַד-רָע. „Az Örökkévaló éjszaka álmában jött Lábánhoz, az arámihoz, és azt mondta neki: Őrizkedjél, hogy ne mondj Jákobhoz se jót, se rosszat.” ( I.M. 31/24.) וַיָּבֹא אֱלֹהִים אֶל-אֲבִימֶלֶךְ, בַּחֲלוֹם הַלָּיְלָה; וַיֹּאמֶר לוֹ, הִנְּךָ מֵת עַל-הָאִשָּׁה אֲשֶׁר-לָקַחְתָּ, וְהִוא, בְּעֻלַת בָּעַל.  „Eljött az Örökkévaló Ávimelekhez éjszakai álomban és azt mondta: meghalsz a nő  (Sára) miatt, akit magadhoz vettél, mert az férjes asszony.” ( I.M. 20/3.) 

Bámidbár Rábbá 20/13 azt állítja, hogy „Bileám nem volt méltó arra, hogy az Örökkévaló fényes nappal beszéljen vele.” Misna Ávot 5/19-ben Bileámot Abrahám ősapával hasonlítja össze: Ábrahám jellemzője a  עין טובה  alázatosság és szerénység, Bileám jellemzője:  עין רעה (rossz indulat, szemmel verés) gőg és fennhéjázás. Beresit Rabba, Sanhedrin 106a–ban Bileámot, mint a Fáróa tanácsadóját említi, aki asztrológus volt, s előre látta a zsidók kiszabadulását. Ennek megakadályozására tanácsolta a fiuk vízbe hajítását.

Bileám átok helyet áldást mond: ה מַה-טֹּבוּ אֹהָלֶיךָ, יַעֲקֹב; מִשְׁכְּנֹתֶיךָ, יִשְׂרָאֵל.„Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid, Izrael”! (24:5). Bileámnak köszönhetjük, hogy a zsinagógába belépve ezt a mondatot mondjuk.

Rabbi Slomo Luria írja: „amikor bejövök a zsinagógába, ezzel a verssel kezdek: De én kegyelmed bőségéből házadba léphetek (Zsoltárok 5:8), viszont kihagyom a milyen szépek a sátraid kezdetű mondatot, mert Bileám mondta először, és átok gyanánt hangzott el”.

Nézzünk meg példát a Talmudból, ami összefüggésben van az átokkal.Rabbi Jehosuát, Lévi fiát egy eretnek egy írásverssel kínozta. Egy napon megfogott egy tyúkot, beállította lábai közé és figyelte.  Azt figyelte, mikor fehéredik el a tyúk taraja. Ez ugyanis délután, az első három órában fordul elő. Ezekben az órákban haragszik az Ö-való, tehát ezt akarta kihasználni Rabbi Jehosuá az eretnek megátkozására. Ezt gondolta magában: ha eljön az a bizonyos óra, megátkozom. Azonban amikor  az óra eljött, Rabbi Jehosuá, Lévi fia elaludt. Amikor felébredt, mondta magában: Ebből tudd meg: Nem helyes így cselekedni, hiszen az áll: „És irgalma minden alkotásán” ( Zsoltárok 145/9.) Továbbá az is: „Még büntetni sem jó az igaznak!” (Példabeszédek 17/26.) (Ávodá Zárá 4.b.) 

Vagyis nemcsak az számít, hogy ki mit mond, hanem az is, hogy mikor és milyen szándékkal szól.   

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
A háború óta először tartanak Szegeden tóraavatást
Megemlékezések
Ma volna 91 éves Réz Pál, a Holmi legendás főszerkesztője
Élet + forma
Sábáti édes kalács recept Mercédesz konyhájából

Kommentek