Szeged: Egy hétig emlékeztet a holokauszt borzalmaira a Rókusi pályaudvaron látható vagonkiállítás

2024. Július 01. / 16:38


Szeged: Egy hétig emlékeztet a holokauszt borzalmaira a Rókusi pályaudvaron látható vagonkiállítás

Szegedre érkezett az Élet Menete Alapítvány holokauszt vándorkiállítása, amelyik egy korabeli marhavagonban mutatja be azt a sok borzalmat, amit a deportálások idején el kellett szenvedniük zsidó honfitársainknak, akiket ilyen és ehhez hasonló vagonokba zsúfolva szállítottak a halálgyárakba. A rendhagyó vándorkiállítás célja, hogy a holokauszt történelmi tényeivel megismertesse a fiatalokat, és ezáltal emberségre nevelje őket, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg a holokauszt borzalmai.

1944 júniusában Szeged és a térség valamennyi zsidó lakóját a szegedi téglagyár területére zsúfolták. Az egykori gyár területén kialakított gyűjtőtáborba kilencezer ember érkezett a városból és a környező településekről, többek között Hódmezővásárhelyről, Makóról, Kiskunhalasról.

Június 25-én, 27-én és 28-án indultak a szerelvények a szegedi, téglagyári gettóba kényszerített zsidókkal a Rókusi pályaudvarról.

Egyes szerelvények a biztos halálba, az auschwitzi megsemmisítő táborba szállították utasaikat, a szerencsésebbek a többi vonattal Strasshofba, Bécs külvárosába mehettek munkaszolgálatra.

A kutatások szerint az 1940-es évek 5600 fős szegedi zsidóságából több mint két és fél ezer ember vált a holokauszt áldozatává, több mint hatszázan pedig munkaszolgálatosként vesztették életüket.

– Nyolcvan évvel ezelőtt éppen ilyen kánikulai napokban zsúfolták be a vagonokba azokat a zsidó honfitársainkat, akiket gyalog hajtottak idáig a téglagyári gettóból. Egy-egy vagonba kilencven embert – gyerekeket, betegeket, férfiakat és nőket – zsúfoltak be étel és ivóvíz nélkül a rekkenő nyári hőségben. Az embertelen körülmények miatt sokan soha nem érkeztek meg a végállomásra, mert útközben életüket vesztették – mondta Buk István, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke a vándorkiállítás megnyitása alkalmából.

Buk IstvánBuk István

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, a vándorkiállítás 2005 márciusa óta járja az országot, eddig százötven településen több mint 153 ezren látták. Most Kecskemétről érkezett Szegedre.

Gordon GáborGordon Gábor

Gonda Júlia makói holokauszt túlélő visszaemlékezéseiben arról beszélt, édesanyját és őt, az akkor alig másfél éves kisgyermeket előbb a makói, majd a szegedi téglagyári gettóba kényszerítették, innen szállították el őket is vagonokban. Édesapját már korábban munkaszolgálatra hurcolták el, ahonnan soha nem tért vissza.

– Édesanyám a gettóba indulás előtt kérelmezte, hogy legalább néhány ruhadarabot magával vihessen, de azt sem engedték meg. Víz és élelem nélkül, egy másfél éves karon ülő kisgyerekkel kellett mindent maga mögött hagynia, majd bezsúfolódni egy marhavagonba.

Ők a sok borzalom közepette is szerencsésnek számítottak, mert egy olyan szerelvényre kerültek, ami nem a biztos halálba, az auschwitzi megsemmisítő táborba vitte őket, hanem Strasshofba, Bécs külvárosába munkaszolgálatra.

– Édesanyám éjszakai műszakot vállalt egy hadiüzemben, hogy nappal vigyázni tudjon rám, szinte az összes élelmiszerét nekem adta, ő ötvenhatról harminchat kilóra fogyott. Kétszer adott életet nekem.

Gonda Júlia azt is elmondta, számára a felszabadulás, valóban a felszabadulást jelentette, mert hazatérhetett oda, ahonnan elhurcolták a halálba.

Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke a kiállítás kapcsán azt mondta, az minden jóérzésű embert megérint. Fontos beszélni a holokausztról és emlékezni a szörnyűségekre, mert ez a biztosítéka annak, hogy többé soha ne ismétlődhessen meg a tragédia. – Ez a vagonkiállítás is a felejtés ellen született! – mondta.

Dr. Grósz AndorDr. Grósz Andor

A vagonkiállítás maga néhány négyzetméternyi guruló történelem: megalkotói a padlóra festett lábnyomokkal igyekeztek szemléltetni, hány embert is zsúfoltak be egy-egy szerelvénybe a deportálások során, hogy azután embertelen körülmények között, étlen és szomjan több száz kilométerre hurcolják el őket, legtöbbjüket a biztos halálba.

Kendrusz AttilaKendrusz Attila

A kiállítás látogatói egy időutazáson vehetnek részt: egy debreceni futballista zsidó fiatalember sorsán keresztül betekintést nyerhetnek abba, milyen volt 1944-ben a gyűlölet és az elutasítás céltáblájának lenni és a történelem vasfogai között hogyan tudott végül életben maradni.

szeged-kiállítás.jpg

A rendhagyó kiállítás a holokauszt magyarországi átfogó történetét mutatja be, ez alkalommal kiegészülve néhány szegedi visszaemlékezéssel.

A marhavagonban korabeli fotók, katonai öltözékek, bőröndök és gőzmozdonyzakatolás teszik hitelessé az installációt.

A rendhagyó utazó tárlat július 7-ig látható a Rókusi pályaudvaron hétköznap délelőtt 9 és délután 5 óra között, a hétvégén pedig reggel 9-től délután 4 óráig.

Vasárnap, a guruló tárlat utolsó szegedi napján emlékező menet indul az egykori téglagyári gettótól a pályaudvarig.

Szöveg: Rafai Gábor, Fotók: Iványi Aurél / Forrás: szeged.hu

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Jonathan Sacks rabbi az oktatásról
2024. Június 28. / 12:15

Jonathan Sacks rabbi az oktatásról

Élet + forma
Dal a gyöngyösi zsinagógában – jótékonysági koncert