A Hold a zsidóság számára évezredek óta az egyik legfontosabb tájékozódási pont az ünnepek rendjét illetően. Számunkra tehát különleges jelentőséggel bír, hogy ma van a Hold világnapja annak emlékére, hogy az Apollo–11 legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben ezen a napon léptek égi kísárőnk felszínére az Apollo-program keretében.
A hagyománytisztelő zsidóság számára a zsidó idő pontos ismerete az ünnepek rendjének követése miatt minden körülmények között elsőrendű fontosságú. A jeruzsálemi Szentély idején újholdkor áldozatokat mutattak be, – ennek hagyománya Jom Kippur katan –, így az újhold beköszöntét mind a mai napig megünnepeljük.
A zsidó naptár kétféle rendszert egyesít, ezért luniszoláris – azaz hold- és napszerinti – naptár. A zsidó hónapok holdhónapok, azaz holdújulástól holdújulásig tartanak. A luah, vagyis az általunk ma is használt zsidó naptár eredete egészen a babiloni időkre megy vissza, a mai formájában pedig mintegy 1600 éves!
(Fotó: Okan Caliskan/Pixabay)