Egy zsinagóga fizikai kapcsolódása a szellemi régiókhoz

Mivel a kötetben való megjelentetésre egyelőre nincsen anyagi forrás, Varga Papi László a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) ingyenesen, bárki által elérhetővé tette Az örök reménység temploma – A szegedi Újzsinagóga szimbólumai és hagyományai című könyvét. A munka áttekintést ad a zsidóságnak a szent terekhez fűződő kapcsolatáról, majd a legapróbb részletekbe menően elemzi a szegedi Újzsinagóga épületét, előcsarnokát, csarnokát, kupoláját, üvegfestményeit.

,,Elhatárolni valamit, s ezzel magunkhoz varázsolni, személyessé, otthonossá változtatni a külső, határtalan és ismeretlen térből – ez az egyik legfontosabb emberi tett. (...) A behatárolt, magunkévá tett valóságdarab nyújtja a lehetőséget arra, hogy rajta kívüli szférákat keressünk. Az ismerttől az ismeretlen felé, a köznapi megszokottól az ünnepi felé törekszünk. Az vonz bennünket, ami nem mindennapi, az, ami rendkívüli. Törekvésünk kicsiny világunktól a különböző, az ismeretlen, az ünnepi felé – összeköt a másfélével, az ünnepivel, a szenttel. A profánból a szentség felé törekszik tekintetünk, vezetnek gondolataink" – írja Varga Papi László Az örök reménység temploma – A szegedi Újzsinagóga szimbólumai és hagyományai című könyvében, amely mindenki számára ingyenesen elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) pdf formátumban.

A közzététel magyarázata az, hogy a kötet kiadására egyelőre nem áll rendelkezésre anyagi forrás, a munka azonban olyan részletgazdag és érdekes, hogy a zsinagógák építése, szerkezete, s általában véve a zsidó építészet iránt érdeklődőket nem szabadna megfosztani tőle.

Fotó: Buk Zsófia/Szegedi Zsidó Hitközség

A szerző magával ragadó aprólékossággal ír a legkisebb részletektől kezdve az épület nagy egységekig, műve ebben a tekintetben hiánypótlónak tekinthető. Mivel a szegedi Újzsinagóga egyik legemlékezetesebb eleme a kupola, hadd álljon itt egy jellemző részlet arról, hogy Varga Papi László írása miképpen jeleníti meg a fizikai épület kapcsolati pontjait a szellemi régiókhoz: 

„A belső középső négyzet sarkain emelt négy pillérre emelt oszlop tartja a kupolát. A kupola szerkezete a klasszikus megoldást mutatja: az oszlopok közötti húsz méteres távolságot hatalmas félkörívek hidalják át, közöttük csegelyek képezik az átmenetet az oszlopok alkotta négyzetből a kupola hengeres indításához. 

Az alaprajz, a benne lévő kör hansúlyozottan, jelölten. A négyzetbe rajzolódó kör az egyik leggyakoribb és legsokoldalúbb szimbólum, amit ismerünk. A kör a tökéletesség és az azonosság jelképe, egy kerek egész, a teljesség jele. Különleges értelemben kerek egész a kör három dimenzióban: a gömb a legtökéletesebb idom. A nap, mint mindig tökéletes kör a fogyó és telő holddal szemben sok régi népnél az istenség jelenvalóságának számított, ha nem éppen magának az istennek. Az emberi világ is kerek, és környezetét, a világmindenséget mindenkor kereknek képzelték el, a csillagos eget pedig a föld fölé boruló boltozatnak. A Biblia földkerekségről beszél. 

Isten kereknek alkotta meg teremtményeit: a napot, a holdat, a földet – és az embert is. Az ember testi felépítésében a kör különböző domborulatok formájában játszik jelentős szerepet. Az ember első világképe kerek volt (és az ma is), mert antropocentrikus. Az ember megszemléli és megismeri a dolgokat maga körül, és önmagát tekinti szűkebb és tágabb környezete középpontjának. Minden ember így alkotja meg saját mikrokozmoszát, amely a makrokozmosz része. 

Mindenekelőtt az ember a világ köldöke, középpontja, a saját külön világáé, amíg csak föl nem fedezi más emberek, népek és kultúrák világait. Ily módon az ember koncentrikus körökben nő túl önmagán. Ezeket a köröket olyan a különböző világokként szemléljük, amelyekhez az ember kötődik. A kör a világnak, mint olyannak a szimbóluma.”

Varga Papi László 1946-ban született Kisújszálláson. 1973-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán diplomázott magyar-történelem szakon, 1983-ban végezte el az ELTE történelem szakát, majd 1988-ban ugyanott bölcsészdoktori fokozatot szerzett, Szegeden 25 éven át középiskolai tanérként dolgozott.

Ha felkeltette érdeklődésüket a mű, akkor ide kattintva letölthetik.

(Címlapkép: szegedi zsinagóga/Facebook)