Miért nincs zsidó szerzetesség? Az „önfeláldozás” nyugdíjazása – Jó szombatot!

2022. Június 17. / 13:21


Miért nincs zsidó szerzetesség? Az „önfeláldozás” nyugdíjazása – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma este 20 óra 25 perckor köszönt be, a királynő holnap este 21 óra 46 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából ezen a héten a Beháálothá (Mózes 4. 8:1–12:16.) hetiszakaszt olvassuk fel a zsinagógákban.

A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.

A közösségért viselt önzetlen felelősség nem válhat passzív agresszív, bűntudatkeltő, burkoltan, de folyvást szemrehányó önfeláldozássá, a „szentség” időleges, átmenetileg vállalható feladat. A Tóra mélyen hisz a másokra hangolt, empatikus, önzetlen segítők felelősségvállalásában, a számonkérő „önfeláldozás” körmönfont nárcizmusát viszont bölcsen és szelíden visszafogja.

A hetiszakasz elején az Örökkévaló arra kéri Mózest, hogy látványosan különítse el a papi kaszthoz tartozó lévitákat Izráel közösségének többi részétől, ajánlja fel őket a nép neki, az Örökkévalónak. Szentnek lenni a héberben azt jelenti, elkülöníttetni bizonyos feladatokra, szerepekre. Azzal a gyökkel (k-d-s) nevezzük meg az eljegyzés során két szerelmes egymáshoz fűződő, kizárólagos szerelmét, hogy immár csak ők vannak egymás számára, amivel a szentséget is jelöljük.

A léviták fejére társaik ráteszik a kezüket, ez a Tórában tulajdonképpen két dolgot jelenthet: felelősséget ruháznak rájuk (ezért része a kézrátétel a rabbiavatásnak is) és bűnt terhelnek rájuk, mint némely áldozati állatokra. Azért különülnek csak el egyedül a Teremtőt szolgálva a léviták a többiektől, hogy felelősséget vállaljanak értük Isten előtt és közbenjárjanak a rítusok révén bűneik megbocsátásában. Az elkülönülés nem közöny, ellenkezőleg, felelősség. Ahhoz, hogy igazán értsünk másokat, hogy képviselhessük őket, egyszerre kell valamelyest kívülről néznünk viszonyaikat és konfliktusaikat és közben átélten jelen lenni részt venni bennük, részvétet érezni irántuk.

Ez a kettős állapot, minden segítő munkájának szükséges alapbeállítódása, nehezen fenntartható. Aki nem tartja fent elkülönülését, részévé válik a viszonyoknak, amelyeket át kéne látnia, komoly károkat okozhat, akárcsak az, aki a részvéte(l)t veszti el és segítő önfeláldozása inverz nárcizmusba fordul, mártíromsága szakadatlan demonstrálásába, a bűntudat fenntartójává és vámszedőjévé téve az „önfeláldozás” bajnokát. Önfeláldozni nehéz, folyton az önsajnálat kísérti és a bűntudatkeltés az álcázott önsajnálat fegyvere, a Tóra, mintha az Örökkévaló már előre olvasta volna Nietzschét, tudja ezt/.

A Tóra még a hetiszakasznak ebben a részében nyugdíjba is küldi, korkedvezménnyel, a lévitákat ötven éves korukban, utána már csak kisegítő szolgálatot láthatnak el. Vigyáz, hogy önnön jóságuk és kivételességük önvigasztaló kultusza ne uralkodjon el rajtuk.

Az önfeláldozásban mindig benne rejlik az önszeretet magabiztosságát nélkülöző, frusztrált agresszió veszélye. Lehet jól csinálni, akár egész hosszan is, de semmiképpen sem örökre. Ahogy a múlt héten olvasott hetiszakaszban a kissé aszketikus karakterű názir-fogadalom is csak átmeneti lehet. Örökre nem kötelezheted el magad kizárólag Istennek, tanítja bölcs iróniával, együttérző emberismerettel a Tóra, erre nincsen semmi szükség. És annak ellenére, hogy a szentség elkülönülést jelent, a Talmudban, A bölcsek tanításaiban mégis azt olvassuk életvezetési tanácsként, hogy „ne különülj el a közösségtől”, a szentséget hordozó, megidéző imákat mégis csak közösségben, párbeszédes formában mondhatjuk.

Különülj el segítőként annyira, hogy külső helyzeted perspektívát nyisson a közösségre, amelyért felelsz, menj közel az Örökkévalóhoz, amennyire lehet, de közben tudd, közülük való vagy, csak azért állhatsz előtte, mert őket képviseled. Értük felelsz, amikor Előtte állsz. Légy önzetlen, de küldd nyugdíjba az „önfeláldozást”, amikor eljön az ideje.

Békés szombatot kívánunk!

mazsihisz icon

Címkék

Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Búcsú a nagy BIG-től
2022. Szeptember 27. / 20:37

Búcsú a nagy BIG-től

Kultúra
Malek Andrea elvarázsolt minket a Rumbach-ban
2022. Szeptember 06. / 14:34

Malek Andrea elvarázsolt minket a Rumbach-ban