Merjünk kicsikként is nagyok lenni – Jó szombatot

2019. Augusztus 16. / 16:31


Merjünk kicsikként is nagyok lenni – Jó szombatot

A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.


A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 19:37 óra, a Szombat királynője 20:44 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a Váethánán (Mózes 5. 3:23–7:11.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

A legkisebbek vagyunk a népek között, így váltunk Isten tanúivá. Arra, hogy aki felismeri önmagát Isten képmásaként, önmaga legjobb lehetőségeit ismeri fel és válthatja be. Egy kis nép nagysága nem önmagáért való és nem saját érdem: azt mutatja meg másoknak, ami több bennünk aktuális önmagunknál.

„Mert szent népe vagy te az Örökkévalónak, a te Istenednek, téged választott ki az Örökkévaló, a te Istened, hogy légy az ő tulajdon népe mind a népek közül, melyek a föld színén vannak. Nem azért, mivel számosabbak vagytok mind a népeknél kedvelt meg az Örökkévaló benneteket és választott ki titeket, hisz ti vagytok a legkevesebben mind a népek között.”

Mi értelme van ennek? Miért a legkisebbet választja a Jóisten?

Szokása ez már neki régről. Káin helyett a másodszülött Ábel áldozatát fogadta el vigaszként, a másodszülött Izsákot tette az Ígéret örökösévé Izmáellel szemben, a kisebb Jákobot választotta Ézsau helyett, Lea méhét nyitotta meg, akit nem szeretett Jákob és Rúben helyett is Józsefet tette meg céljai kitüntetett eszközévé.

A legkisebbeket, a zsidókat választotta népének azért, hogy világos legyen. Bárkikből bármi lehet, ha őt felismerik magukban. Nem sokaság, hanem lélek, ez kell az igazán nagy dolgokhoz.

A zsidóság története során, kicsiként, védtelenként, elnyomottként és üldözöttként minden tartalékát mozgósította, hogy életben maradjon, boldoguljon. A kicsisége volt az ereje. Nem azért adott nagy művészeket, tudósokat a világnak, filozófusokat és költőket és színészeket, közgazdászokat, nem azért emelkedett gyorsan fel Amerikában a középosztályba a keleti, rongyos bevándorlók tömege, nem azért erős Izraelben az innováció, mert a zsidók különlegesek. Hanem mert felismerték önmagukban az istenképmásiságot, azt, hogy lehetőségeikben mindannyian többek annál, mint amik éppen most, aktuálisan. Az ember istenképmásiságában, annak révén tanúsították Istent, azt, hogy mindannyian nagyra hivatottak vagyunk, ha megtaláljuk a saját feladatunkat és ez az élet igazi problémája. Erre nem válaszolnak kijelölt nemi, társadalmi szerepek, származás, lakhely, semmi. Isten képmásai vagyunk, vagyis többek a körülményeinknél.

Ha sokan volnánk, bármiben különlegesek volnánk mi, zsidók, mondja Jonathan Sacks rabbi, akkor nem lenne világos Isten általunk küldött üzenete, hogy ez minden népek számára elérhető.

Isten postásai vagyunk, mi, a népek legkisebbike.

Jó szombatot!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kultúra
Egy vizsla feszül a pórázán és nevet a nagyvilágon
Megemlékezések
Meghívó síremlék avatóra és megemlékezésre

Kommentek