Egy Ismeretlen Úr vendégei vagyunk: mégis kié az ember élete – Jó Szombatot

2019. Május 24. / 15:54


Egy Ismeretlen Úr vendégei vagyunk: mégis kié az ember élete – Jó Szombatot

A Mazsihisz hírei most elhallgatnak a szombat törvényei miatt, honlapunk nem frissül. A Szombat nem a kifelé, hanem a befelé figyelés ideje, több mint 24 órán keresztül, egy napnál kicsit hosszabb ideig, hogy „kerítést építsünk a Tórának”, megóvjuk, hogy a szombat szelleme minél tovább maradjon velünk.


A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten 20:06 óra, a Szombat királynője 21:13 órakor távozik körünkből, onnantól visszavárjuk Önöket honlapunkra. Addig találkozzunk személyesen, zsinagógáinkban. A Tórából ezen a héten a „Behár” (Mózes 3. 25:1–26:2.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy Ismeretlen Úr vendégei vagyunk: mégis kié az ember élete 

Aki kapzsi, aki hatalomvágyó, aki pozíciót, befolyást, vagyont, hatalmat akar, azt hiszi, lehetséges az embernek bármivel is rendelkeznie. Holott mind meztelenül távozunk a földről, ahogyan megérkeztünk. A Biblia lényegében csak annyit tanít nekünk, hogy minden a világon egyedül Istené.

A hetiszakasz elején a szombatév és a jubileumi év parancsairól olvasunk. Hétévente nem szabad bevetni a földet, minden ötvenedik év pedig a tulajdonviszonyok „lenullázását” hozza magával, helyreállnak az eredeti viszonyok és kezdődik újra a verseny. A héber rabszolgák felszabadításának ritmusa is ehhez a ciklushoz illeszkedik.

A parlagon heverő föld terméséből, amely vadon terem, mindenki vehet, időről-időre világossá válik, hogy nincs tulajdonosa valójában, csak használói. A földet Isten teremtette, az övé. Mi idegenek vagyunk rajta, átmeneti szállás minden otthonunk itt. A vallásos tapasztalat lényege az, hogy ezt felismerjük, saját végességünket és azt, hogy van valami, ami nagyobb nálunk és itt fog maradni majd, miután mi elmegyünk. Semmi a világon nem a „birtokunk”, nem a miénk, még a saját életünk sem, amely az ismeretlenből jön és az ismeretlenbe tart. Nemzedékek jönnek, nemzedékek mennek, de a világ örökre megmarad-tanítja a Prédikátor. Jónás majd elmegy, de helyette jő más – írja Biblia-parafrázisában Babits Mihály.

Az, hogy semmit nem birtoklunk – erre segít rájönni a szombatév és a jubileumi év, erre emlékeztetnek minket visszatérően – boldogság. Vendégnek lenni jó, ha az ember képes meglepődni, tud örülni, figyelni és viselkedni. És öröm felismerni, hogy bár nem mi vagyunk a dolgok gazdái itt, de van Gazdája a dolgoknak.

Kosztolányi Dezső híres kései verse a Hajnali részegség, erről, a vendégség, az idegenség boldogságáról beszél:

már ötven éve tündököl fölöttem
ez a sok élő, fényes égi szomszéd,
ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét.
Szóval bevallom néked, megtörötten
földig hajoltam s mindezt megköszöntem.
Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szívem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam. 

A szombatév, a jubileumi év, a szombat annak kipróbálása és begyakorolása, milyen lenne a teremtés nélkülünk. Annak tudatosítása, hogy csak vendégek vagyunk, mielőtt elfelejtenénk. Mielőtt győzni, megszerezni, uralni akarnánk, mintha nem lenne holnap. Pedig holnap lesz. Mi nem leszünk. Csodálkozzunk el egy pillanatra. Egy Ismeretlen Úr vendégszeretetét élvezzük. Szél hozott, szél visz el. Minek kérdjük, miért visz el?

Jó szombatot kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Igazság és béke!
2024. Február 08. / 09:45

Igazság és béke!