A rabbik egyenlőségpárti vicce: tedd áldássá a megaláztatást – Jó szombatot!

2020. Június 05. / 17:58


A rabbik egyenlőségpárti vicce: tedd áldássá a megaláztatást – Jó szombatot!

Kedves olvasóink! A szombat szent ünnepe ma 20 óra 18 perckor köszönt be, a Királynő holnap este 21 óra 38 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk és Facebook-oldalunk nem frissül. E héten a Nászó hetiszakaszt olvassuk a Tórából. Mindenkinek jó szombatotkívánunk!


A hetiszakasz egy bizarr szertartást, istenítéletet ír le, a féltékeny, de állítását igazolni nem tudó férj kérésére lezajló istenítéletetet. Ezt a nőkkel szemben túl barátságosnak nem tűnő eljárást arra használja egy méltán híres, bátor és okos nő a rabbik története szerint, hogy megzsarolja vele Istent.

A Biblia nagyon érzékeny a gyermektelen nők fájdalmára. Úgy tűnt, nem lehet gyereke az ősanyák közül Sárának, Rebekának, Ráhelnek, nem lehet gyereke eleinte Sámson édesanyjának sem és így tovább.

Jó ideig nem lehet gyereke Sámuel próféta édesanyjának, Hannának sem. Ezért imádkozik – még jóval Jeruzsálem zsidóvá tétele előtt, az ókori zsidó államiság hajnalán – a korabeli kultikus központban azért, hogy a Jóisten nyissa meg a méhét. Mozgó szájjal, de suttogva imádkozik, a szolgálatban lévő pap azt hiszi, részeg és leteremti szegényt. Ahogy mi járunk el némelykor, mikor észleljük, hogy egy ismeretlennel valami baja van az utcán: nyilván részeg. Nehéz kérdés, joggal érezzük, hogy eltávolítanánk, nem ismerjük, nem tudunk róla semmit, mindenki minden baját nem vehetjük a lelkünkre, ahhoz a világ túl nagy. 

De a közvetlen veszélyt mégis el kell hárítani, néha az, ha egyszerűen arra járunk, valamilyen mértékű felelősséget ró ránk. Itt nincs veszély, de a papnak, rabbinak bizonyosan nem csak az a feladata, hogy a „méltánytalan” viselkedéstől megóvja a szent hely tisztaságát, a fájdalmak meghallgatása, megértése, a vigasz, amit elmulasztott. Isten teremőreként, gondnokaként, portásaként viselkedett ahelyett, hogy a követe lett volna.

Az Örökkévaló viszont meghallgatta Hannát és tőle tanulták meg a rabbik, hogyan kell a napi háromszor elmondott főimát mozgó szájjal, de halkan, elmélyülten imádkoznunk, úgy, hogy csak mi magunk halljuk magunkat.

A rabbik továbbá, akik érthetően nagyon szerették Hannát, elképzelték, mit mondhat a Jóistennek és egy midrás, rabbinikus kommentár úgy képzelte, hogy „tárgyalásaik során” felhasználja a mostani hetiszakaszból a rémes istenítéletet saját eszközeként, megaláztatásból áldássá alakítja. Az a nő, akinek nem lesz baja a folyadéktól, „termékeny marad”. Úgy képzelik, azt mondta Istennek, hogy ha nem lesz gyereke, akkor féltékennyé teszi a férjét, aki majd megvádolja őt, de mivel ártatlan, ezért a Jóisten kénytelen lesz, hogy igazolja az ártatlanságát, gyermeket adni neki a férjétől.

Az istenítéleteknek, Isten „megzsarolásának” képtelen ostobaságát, az alaptalan vádaskodást és bizalomhiányt teszi nevetségessé az élet érdekében egy fájdalmában is okosnak és bátornak megmaradó nő a midrás szerint, van miért hálát éreznünk iránta.

Jó szombatot kívánunk!

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek