New York-i ortodoxok és berlini reformok: merre visz a Zsidó Egyetem nemzetközi útja?

2020. Július 08. / 18:09


New York-i ortodoxok és berlini reformok: merre visz a Zsidó Egyetem nemzetközi útja?

A berlini konzervatív és reform rabbiképző mellett az intenzív nemzetközi kapcsolatépítésbe kezdő OR-ZSE együttműködésről tárgyal immár a New York-i „nyitott ortodox” jesivával is. Eközben a konzervatív zsidóság legtekintélyesebb egyetemével is felvette a kapcsolatot, továbbá részese lehet az európai Erasmus-programnak is. Mit ígér a jövő a rabbitanulóknak, és mit a többi hallgatónak a szociális munkásoktól a doktoranduszokig? 


MAZSIHISZ: Intenzív nemzetközi kapcsolatépítésbe kezdett az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem (OR-ZSE), többször lehetett olvasni a potsdami konzervatív és reform rabbiképzővel folytatott, egyre komolyabb együttműködésről. Miért éppen velük kooperál elsősorban a neológia egyeteme?

Biró Tamás rektorhelyettes:  Érdemes mindezt tágabb kontextusba helyezni. Májusban adtuk be az Európai Uniónak azt a pályázatot, amelyben csatlakozási kérelmünket adjuk elő az Erasmus Felsőoktatási Chartához, az eredmény őszre várható. Ez egy akkreditációs folyamat, az Európai Unió azt ellenőrzi, hogy egy adott felsőoktatási intézmény alkalmas-e arra, hogy külföldi diákokat és oktatókat fogadjon, külföldre küldje a saját diákjait és munkatársait, és képes-e részt venni nemzetközi együttműködésekben. Ha sikerül, jövőre megnyílnak számunkra a pályázati lehetőségek, „bekerülünk” az Erasmus-programba. A pályázat része volt egy hétéves stratégia, az ún. Erasmus Policy Statement megfogalmazása. Manapság az egyik kulcsszó világszerte a felsőoktatásban a nemzetköziesítés , amely jóval többről szól, mint a hallgatói és munkatársi mobilitás. Célunk az, hogy ha valaki pár év múlva belép az épületbe, úgy érezze, nemzetközi térbe érkezett. Ebből minden magyar hallgatónk sokat profitálna. Nem csak a rabbitanulók. Növelné a diplomájuk presztízsét, ha egy a nemzetközi porondon is ismert intézményben szereznék meg. A nemzetköziesítés része természetesen a rabbiképzőkhöz fűződő kapcsolatok elmélyítése, újrafelvétele, Európában és azon túl is. A pesti Rabbiképző, amikor megalakult lassan másfél évszázaddal ezelőtt, nagyon is része volt az európai rabbiképző intézetek akkori „hálózatának”. De nemcsak velünk azonos világnézetű intézményekkel szeretnénk együttműködni. Az együttműködés nem az ideológiai azonosság kifejezése. Nem azért működünk együtt reform rabbiképzővel, mert reformok lennénk, vagy azzá akarnánk válni. Ahogy nem azért indult el – Balázs Gábor majd pontosan elmondja, miről van szó – a nyitott ortodox New York-i jesivával is a kooperációnk, mert ortodoxok akarunk lenni neológ helyett. Úgy véljük, van mit tanulnunk kölcsönösen egymástól, és respektáljuk egymást. Ugyanilyen nemzetközi együttműködésekre törekszünk a zsidó tudományok, a hebraisztika-judaisztika terén is más egyetemekkel, kutatóhelyekkel, köztük állami egyetemekkel, keresztény teológiai képzésekkel. A közösségszervezés és a szociális munka terén is minden szóba jövő, hasonló profilú egyetemmel közösen szeretnénk dolgozni. Ezáltal a hallgatóink idegen nyelvi közegben tanulhatnak nyelvet, kipróbálhatják magukat, más nézőpontokat ismerhetnek meg. Az interkulturális kommunikáció része az ún. 21. századi készségeknek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő generáció a globalizálódó világban érvényesülni tudjon. Ráadásul az Erasmus-projektnek Izrael partnerországa, így Izrael is megnyílik a diákjaink előtt, ez így együtt beláthatatlanul nagy előrelépésnek ígérkezik az OR-ZSE életében. 

Biro_Tamas-225x300.jpgBiró Tamás

Balázs Gábor rektorhelyettes: A neológiában, ahogy a zsidó világban számos más irányzatnál is, útkeresés folyik. A 21. században a zsidóság klasszikus, irányzati felfogása egyre kevésbé fedi le a közösségek tényleges gyakorlatát és hitét. A klasszikus reform-konzervatív-ortodox felosztás egyre kevésbé tud világos válaszokat adni a kérdéseikre. Az ortodoxia az utóbbi 20 évben hatalmas változásokon ment át, a nők vallási jogainak, a nemi és szexuális kisebbségek jogainak az ügye megosztotta és felforgatta az ortodoxiát, ezek és más kérdések, például a zsidók és nem zsidók közötti együttélés problémái a középutas konzervatív/mászorti mozgalmat. Az ember néha nehezen tudja megállapítani, hogy a nők egyenjogúságát megvalósító ortodoxia és a konzervatív mozgalom hagyományosabb szárnya között hol húzódnak a határok, a reform mozgalom is nagyon tág, a legkülönbözőbb felfogású embereket gyűjti össze. Ebben a helyzetben a rabbiképzés feladata az, hogy minél több lehetőséget mutasson be a rabbitanulóknak, minél közelebbről lássák ezeket a folyamatokat, közösségi stratégiákat, hogy a döntéseikkel ők alakítsák majd ki a kollégáikkal együtt a jövőbeli neológiát, egy a vallásjogot önmagára nézve kötelezőnek tekintő, de modern, nyitott vallási mozgalomként. Ebben segít a berlini konzervatív rabbiképzőhöz fűződő kapcsolatunk. Jövőre közös szemináriumon fogjuk tanulni velük a volozsini Hajim rabbi egyik főművét. Remélem, mindenki érzi annak felemelő voltát, hogy a litvák típusú ultraortodoxia egyik kulcsszövegét reform, konzervatív és neológ rabbijelöltek oktatási programjának részeként tanulják. Ez az út vezet el ahhoz, ami ténylegesen zajlik most a világban. De a berlinieken kívül már jelezte az amerikai konzervatív mozgalom zászlóshajója, a Jewish Theological Seminary is, hogy kifejezetten érdekelt a kapcsolatok felvételében, és a már említett, nyitott ortodox Yeshivat Chovevei Torah csak azért nem indította még el a csereprogramját az OR-ZSE-vel, mert közbejött a koronavírus.

MAZSIHISZ: És egy ortodox jesiva hajlandó együttműködni a neológ OR-ZSE-vel?

BG:  Igen, annyit várnak el, hogy a hallgatók elkötelezettek legyenek a zsidó vallásjog, a háláhá iránt.

MAZSIHISZ: Ismerünk még egy rabbiképzőt, amelyik a reformoktól az ortodoxokig tartó skálán működik együtt mindenkivel?

BT:  Az alapítás utáni pesti Rabbiképző sem csak a breslaui testvérintézményével tartott kapcsolatot, hanem a berlini reform és neoortodox rabbiképzőkkel is, ebben akkor sem volt semmi különös. Ma sincs abban semmi meglepő, még Magyarországon sem, ha reform és ultraortodox zsidók leülnek egy kerekasztalhoz beszélgetni egymással, és közös nyelvet találnak. Az is magától értetődő, hogy ateista és hívő keresztény kollégákkal dolgozunk együtt: miért pont a reformokkal vagy az ortodoxokkal lenne baj?

BG:  Fontos tudni azt is, hogy mik nem vagyunk, ismerni más elképzeléseket és gyakorlatokat. Azért is, hogy akár velük szemben is le tudjuk magunkat írni: a határok kijelölésében segít, és ez alapvető része az önmegértésnek.

BT:  Ha a valódi reformokat megismerjük, vagy akár az ultraortodoxia sokszínűségét is, sokkal jobban megértjük rajtuk keresztül önmagunkat. A neológiáról annyit bizonyosan tudunk, hogy egy a vallásjogot önmagára nézve kötelezőnek tekintő, de a világra, a modernitásra, a tudomány belátásaira nyitott irányzat – ez elég széles játékteret jelöl ki.

BG:  A rabbiképző feladata az, hogy az innen kikerülő rabbik képesek legyenek saját vallási döntéseket hozni és ezeket alátámasztani megfelelő tárgyi, vallási tudás és élő, személyes közösségi tapasztalat birtokában. A világ közösségeire vonatkozó tényleges tapasztalatot csak külföldi közösségekben lehet szerezni, ezért fontos az együttműködés.  A neológiáról szóló viták két legmarkánsabb álláspontot képviselő résztvevője, Frölich Róbert és Fináli Gábor egyaránt tanít az egyetemen, és ez így is kell, hogy legyen. Kimondottan nagyszerű, hogy a neológia nem egységes. Én csak azt szeretném, hogy ezek a nézetkülönbségek még jobban artikulálttá és alátámasztottá váljanak, kevesebb érzelem és indulat, még több, alaposan kidolgozott teológiai, zsidó jogi érv kimondottan jó hatással volna e vitákon keresztül az egész magyarországi zsidó közéletre. 

BalazsGabor-240x300.jpgBalázs Gábor (Fotók: OR-ZSE)

MAZSIHISZ: Nemrég adtuk hírül, hogy két magyar zsidót avatnak rabbivá, egyet pedig a jövő nagyon ígéretes rabbijai közé választottak az előbb említett, új partnerintézményekben. Kántor Anita reformrabbi lesz Berlinben, dr. Vető Ágnes ortodox rabbi New Yorkban, Bedő Viktória pedig a konzervatív New York-i konzervatív rabbiképzőből kapott komoly elismerést. Velük tervez valamilyen együttműködést az egyetem a jövőben?

BG:  Igen, természetesen, de fontos leszögezni, hogy a Rabbiképző nem akarja sem tanácsolni, sem sugallni a magyar rabbikarnak, mit döntsön a női rabbik felől, ez a szerepünk teljes félreértése lenne. Ugyanakkor olyan személyekről van szó, akik nagyon komoly helyeken nagyon komoly Tóra-tanulmányokat folytattak, és sokat tesznek a zsidó közösségért, a zsidó népért, ráadásul tudnak magyarul, és ismerik a magyar valóságot. Így aztán egyszerűen nem kérdés, kapcsolatban kell-e lennünk.  Elképzelni sem tudok komolyan vehető érvet az ellen, hogy zsidó vallástudományi kurzusokat tartsanak. A szaktudás számít, és nem a kromoszóma, az etnikum vagy a személyes hitbéli meggyőződés, amikor tudományról van szó. Az OR-ZSE-nek magától értetődően most is vannak női oktatói, akik rabbijelölteket is tanítanak, bolondok lennénk elszalasztani új oktatási lehetőségeket.  Lehet, hogy felesleges is mondani, csak az esetleges félreértések elkerülése végett szögezem le: tudományos, és nem ideológiai kurzusokról beszélek. Vannak, jelenleg is, ultraortodox oktatóink, adja Isten, hogy maradjanak közöttünk. Tényleg nyitottak vagyunk a tudásukra. Az, hogy az, aki tud, melyik irányzat része, férfi-e vagy nő, idős-e vagy fiatal és így tovább, tökéletesen és evidensen érdektelen. Vannak olyan oktatóink, akik nem jönnek be az épületbe, azon kívül oktatnak, és ennek elfogadását részünkről a vallási pluralizmus szép példájának tartom. Hasonlóképpen, bármit is gondoljon bárki egyébként a reform irányzat rabbijainak rabbiként történő elismeréséről, ha tudós emberekről van szó, akkor hálásak vagyunk nekik, ha megtisztelnek minket azzal, hogy jönnek, és átadják a tudásukat. 

MAZSIHISZ: Izraeli intézmény miért nincs az új partnerek között?

BG:  A konzervatív mozgalom izraeli bázisával, a Machon Schechterrel szeretnénk felvenni a kapcsolatot újra, a ’90-es években eleven volt ez a kapcsolat, aztán elhalt. Friss fejlemény, hogy a héber Biblia tanulmányozásának egyik központja, a jeruzsálemi Herzog College is jelezte együttműködési szándékát velünk.

BT:  A Schechter Intézet bevonható az Erasmus-programba is. Ők például másfél éve írtak alá egy Erasmus-szerződést egy holland protestáns teológiai főiskolával.

MAZSIHISZ: Ha azt olvasnák ki ebből a beszélgetésből, hogy a neológia szinte bármi és bárminek az ellentéte, és csak a legáltalánosabb kijelentésekkel körülírható, cáfolnák ezt a benyomást?

BT:  Bizonyos, korábban említett határokon belül egyetértenék. De hozzátenném, hogy így van ez pontosan az ortodox és a reform zsidósággal is, és a zsidóságon kívül is bármelyik nagy eszmeáramlattal, mondjuk a liberalizmussal. Mindegyik irányzat széles spektrumot fed le. Baj ez?

MAZSIHISZ: Nem  lehet ezen veszíteni is? Az Izraeli Főrabbinátus szemében a neológia még gyanúsabb lesz, ha kitárja az ajtót az OR-ZSE is a reformjudaizmus felé. A neológia így, mondhatnák ennek az álláspontnak a képviselői, a maradék komolyságát is elveszíti.

BT:  Éppen ellenkezőleg látom. A neológiát a Főrabbinátus eddig sem ismerte el, veszítenivalója nincs. De megnyerheti a nem ortodox, az angolszász világban befolyásos világszervezetek, mozgalmak, intézmények támogatását. Ezeknek is vannak kapcsolataik az izraeli politikában, míg az elismertségük nő az izraeli társadalomban. Új szövetségeseink lesznek tehát.

BG:  Az Izraeli Főrabbinátus a belátható jövőben nem fogja elismerni a neológiát és az OR-ZSE-t, bármit is teszünk. Stratégiai okokból ők csak azokat ismerik el, akik elismeréséhez politikai érdekeik fűződnek. Velünk ezt akkor sem tennék meg, ha csak ortodox oktatói lennének az egyetemnek; éppen ezért erre az elismerésre vágyni önáltatás. 

(Címlapkép: Mark Mags/Pixabay)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Gyekiczki András emlékére
2020. Július 14. / 14:16

Gyekiczki András emlékére

Kommentek