Mély megrendüléssel és fájdalommal búcsúzunk Ungárné
Dr. Komoly Judittól, a magyar zsidó közösség, a pedagógia és pszichológia
kiemelkedő alakjától, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (OR-ZSE) egykori
rektorhelyettesétől, tanszékvezető tanárától, oktatásszervezőtől, tudományos
kutatótól és elhivatott nevelőtől. Háberman Zoltán írása.
1933. október 5-én született Budapesten, édesanyja
első, édesapja második házasságából. Szülei egy évvel korábban, 1932-ben
kötöttek házasságot. Édesapja, a Magyar Petróleumipari Rt. vezető mérnöke,
példát mutatott hivatásszeretetéből és kitartásából. Judit nem vallásos
családban nőtt fel, ám a történelem tragikus eseményei mély nyomot hagytak
életében. Édesanyját a holokauszt idején deportálták, és a dachaui
koncentrációs táborban meggyilkolták.
A kislány Judit Budapesten élte túl a második
világháború borzalmait, édesapja és annak húga nevelték fel. Sorsa
összefonódott a magyar zsidóság történetével, rokoni kapcsolat fűzte Komoly
Ottóhoz, a Magyar Cionista Szövetség újjászervezőjéhez, aki a vészkorszakban
zsidók ezreit mentette meg.
Fiatalon a tanulásban találta meg a reményt és az
újrakezdés lehetőségét. 1952-ben ösztöndíjjal a Moszkvai Pedagógiai Főiskolán
pedagógia-pszichológia diplomát szerzett, majd 1956-ban hazatért
Magyarországra. Két évvel később, 1958-tól egészen 45 éven át tanított a
Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Tudományos pályája során 1975-ben megszerezte
a pszichológiai tudományok kandidátusa fokozatot – kutatásának középpontjában a
pedagógusok alkalmasságvizsgálatának módszertana állt.
Nyugdíjba vonulása után sem pihent: életét a zsidó
közösségi oktatás ügyének szentelte. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen
oktatott, ahol tanszékvezetőként, majd rektorhelyettesként dolgozott. 1996-tól
együtt dolgozott Schőner Alfréd főrabbival a judaisztika-tanárképzés és a
szociális munkás szak fejlesztésén. 1999-ben az intézmény egyetemi rangra
emelkedett, ami nem csupán a főrabbi munkájának, elkötelezettségének, de
részben Judit elhivatott szervezőmunkájának és szakmai tekintélyének is
köszönhető volt.
Munkássága során olyan kivételes tudósokat vonzott az
OR-ZSE körébe, mint Ferge Zsuzsa és Popper Péter, akik támogatásukkal tovább
emelték az intézmény presztízsét. Oktatásszervezői tevékenysége nemcsak sikeres
volt, hanem maradandó értéket teremtett: az általa vezetett szakok magas
szakmai színvonalat képviseltek, és számos, ma már elismert szakember életútját
alapozta meg.
2014-ben a szociális munkás szak vezetését (e sorok szerzőjének) Háberman
Zoltánnak adta át, majd 2018-ben fejezte be aktív tevékenységét.
Elkötelezettsége, kitartása, sokszor rendíthetetlen akarata és mély hite nélkül
az OR-ZSE nem válhatott volna azzá, ami ma: egy olyan intézménnyé, amely a
zsidó közösséget és a magyar társadalmat egyaránt szolgálja.
Ungárné Dr. Komoly Judit nyugodt hátországát férje,
Ungár Péter biztosította, akivel boldog és harmonikus házasságban élt. Hozzá
tartozott az a csendes, biztos háttér, amelyből erőt meríthetett a közösségért
végzett munkájához.
Az OR-ZSE rendszerváltás utáni történetének hőskorában
ő volt az egyik meghatározó alak, aki tudásával, emberségével,
szervezőkészségével formálta az intézmény jövőjét. Az ő nevéhez fűződik az a
kivételes oktatási rendszer, amely számos diplomás zsidó és nem zsidó fiatalt
indított el az értékteremtés útján.
Hiánya fájdalmas és pótolhatatlan. De öröksége él
azokban, akiket tanított, akiket segített, és akikkel együtt álmodott egy
tudáson, etikán és emberi méltóságon alapuló közösséget.
Emléke legyen áldott.
