Sajtónapi főhajtás az 1944-ben létrehozott Horthyliget áldozatainak emlékére

A Csepel-szigeten 1944 márciusától működő gyűjtő- és deportálótáborba a korszak neves újságíróit, jogászait hurcolták, ahonnan sokukat haláltáborokba szállítottak. Az ő tiszteletükre 2024-ben állított emlékműnél tart sajtónapi megemlékezést a NÜB Országos Egyesület március 13-án, jövő pénteken 14 órától a budapesti Boráros téren. Beszédet mond dr. Schiffer János, Arató András és Iványi Gábor.

A NÜB – Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete kezdeményezésére felállított emlékjel a Horthyligetre 1944-ben elhurcolt magyar újságírók, jogászok, művészek névsorát tartalmazza. Horthyliget áldozatait nemcsak a származásuk, hanem világnézetük és a Horthy-rendszerrel szemben álló politikai meggyőződésük miatt üldözte az akkori hatalom.

A sajtónapi megemlékezésen a NÜB nevében dr. Schiffer János elnök köszönti a résztvevőket, majd beszédet mond Arató András, a Klubrádió vezetője és Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze.

HELYSZÍN: Horthyliget emlékműve (Budapest, Boráros tér, a HÉV-megállóval szemben)
IDŐPONT: 2026. március 13-a, péntek 14 óra

A gyűjtő- és internálótábor 1944 márciusától működött a Csepel-szigeten, a Weiss művek egyik lebombázott gyártelepén, a mai Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában. Több száz zsidót tartottak itt fogva, a kor neves újságírói közül ott raboskodott Kecskeméti György, Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Vidor Gyula, Jemnitz Sándor, az írók közül Török Sándor és Szatmáry Sándor. De nem csak újságírókat deportáltak ide, hanem a rendszerre veszélyesnek tartott jogászokat is, köztük Beck Salamon ügyvédet, s üzletembereket, így Bródy Lászlót, a Hungária Nyomda elnök-vezérigazgatóját.

Fotó: Mazsihisz.hu

Az ártatlanul odahurcolt embereket – akiket szuronyos magyar honvédek őriztek – a lebombázott repülőgépgyárban olyan munkákra osztották be, mint vagonpakolás, szénlapátolás, romeltakarítás. Horthyliget foglyait 1944 júliusában több transzportban deportálták Auschwitzba és más haláltáborokba. Sokan meghaltak annak következtében is, hogy Csepel szigetét 1944 július 30-tól súlyos légitámadások érték, és a tábor nem rendelkezett óvóhellyel. A létesítményt – ahol mintegy fél év alatt csaknem 600-an raboskodtak – 1944 augusztusában zárták be.