Ma 10 éve halt meg Kemény Henrik bábművész

Vitéz László, Hakapeszi Maki, Furfangos Frigyes mester és Süsü, a sárkány az ő keze által kelt életre: ma tíz éve, hogy elhunyt Kemény Henrik bábművész. Galíciai eredetű zsidó család gyermekeként született, aki a mesterséget otthonról hozta magával, hiszen az édesapja és a nagyapja is bábművész volt. Alig egy hónappal élte túl, hogy családja híres bábszínháza porig égett a Népligetben.

„Heni bácsi jóval több volt, mint művész, közvetlenségével, humorérzékével maga is érték volt" – mondta 2015-ben Vattamány Zsolt, Erzsébetváros volt polgármestere, aki abból az alkalomból mondott beszédet, hogy emléktáblát avattak Kemény Henrik egykori lakóházának falán a VII. kerületi Vörösmarty utcában. 

Igen, aki egyszer is látta-hallotta élőben Kemény Henriket, amint jellegezetesen recsegő hangján éppen az ördögöt elpáholó Vitéz Lászlót személyesíti meg, az soha nem felejtette el az élményt. Mintha „Heni bácsi” – ahogy közeli ismerősei, barátai nevezték – maga is egy mesebeli figura lett volna egy interaktív mesejátékból, amelynek minden szereplőjét ő alakította. „Szervusztok, pajtikák!" – recsegte az a felejthetetlen hang...

A nagyapja Korngut Sámuel volt, aki az 1850-es években született Galíciában és aki Pesten 1897-ben kapott engedélyt „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartására. A „dal, testgyakorlatok és bűvészeti előadások” megtartása a gyakorlatban azt jelentette, hogy a nagypapa a családjával együtt vásári mutatványosként járta az országot, majd bábszínházat alapított Budapesten.  Az első világháború, majd az 1929-es nagy gazdasági világválsás tönkretette ugyan a vállalkozást, de az 1930-as évek végére ismét egyenesbe jött a családi cég – igaz, az 1930-ban meghalt Korngut Sámuel örökébe akkor már az egyik fia, Henrik lépett. Idősebb Kemény Henrik a Népligetben építette föl a bábszínházát. A fiai, Henrik és Mátyás már kisgyerekként részt vállaltak a fellépésekből: a gyerekek lényegében a Mutatványos téren nőttek fel apjuk bábszínházában. 

Fotók: Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár/Facebook

Az 1925-ben született kis Henrik 6 éves korában, 1931-ben játszott először közönség előtt egy családi bábelőadáson „másodegérként”. Tíz évesen már kifaragta első figuráját és megkapta élete első főszerepét, ám hamarosan nemcsak a bábszínházban, hanem az életben is főszerepet kap: idősebb Kemény Henrik munkaszolgálatosként eltűnt, így idősebb fiának kellett átvennie a bábszínházat. Mivel a kommunisták államosítása az ő intézményét is érintette, Kemény Henrik az Állami Bábszínház alkalmazottja lett. 

Holott sokkal több volt ő, mint egy Állami Bábszínház „alkalmazottja”: Kemény Henrik egyszemélyes intézmény volt, aki óriási hatást gyakorolt a magyar bábszínházi kultúrára. 

Talán jelképesnek tekinthető, hogy éppen abban az évben halt meg, amikor családja híres mutatványos színháza porig égett 2011 október elején. Kemény Henrik alig egy hónappal élte túl az épület megsemmisülését: 2011. november 30-án, 86 éves korában meghalt.

Fakadjon áldás emlékéből!