Nem, nem volt olyan, mint Yves Montand, nem volt olyan, mint Serge Gainsbourg, Vlagyimir Viszockij, ha már, akkor inkább Svejkhez, Hrabalhoz, a cseh és a német kultúra közelségéhez volt köze, közép-európai européerként. Személye is olyasmi volt, amit mi, közép-európaiak adhatnánk Nyugat-Európának.
A táncdalfesztivál, még a beatmánia, a rock and roll előtti nemzedéknek a mára talán kissé jólfésültnek tűnő zenei szabadságot jelentette. Az együtténeklést, amihez képest nem számít semmi. Hogy nem várok holnapig, esetleg az arcomat a fénybe fordítom. Hogy csak egy tánc volt, de ahhoz képest semmi se számít. Volt valami családiasan, meghitten, összebújósan forradalmi ezekben.
És hát nézzék a Lady Carneval ritmusát, ezt a színpompás bevonulást, áhítatos dübörgést, ájult előkelőséget. Így mulattunk mi annak idején Közép-Európában.
Gott villanyszerelő volt, akár a lengyel Szolidaritás vezetője, Lech Walesa, két kelet-közép európai munkás a munkáshatalom illúziójának idején. Gott nem volt rendszerellenes és éppen nem volt bátor. Rendszeren túli volt, a cseh kedélyesség csehszlovákosított változata, áramvonalasított, tánczenei kivitelben, de ez az. Németország, a legközelebbi kulturális felvevőpiaca, komponense a cseh kultúrának azonnal fel is ismerte és Karel Gott hangja kiszökött a vasfüggöny, a fal mögül, a béketábor óriási börtönéből nyugatra. Üzent egy rég ismert kulturális összetartozásról, amely erősebb volt az Európát, az egyetlen Európát részekre szabdaló falaknál.
Egy német mese, a Maja a méhecske zenéjét Karel Svoboda, a Lady Carneval szerzője írta és honfitársa, a Lady Carneval énekese adta elő a főcímdalt. A kultúra legkönnyebben mozgó, leggyorsabb szegmensében Közép-Európa újra egyesült. Ezt a rokonságot jelenti Karel Gott nekünk is művével, akik Közép-Európához tartozunk mindennek ellenére.
Mi, magyarok és mi, magyar zsidók, akik szerettük, amíg nagy számban élhettünk itt Közép-Európa eszméjét. Ránk is gondolt Karel Gott. Akkor, amikor megrázóan énekelte el a közelgő Engesztelés Napját felvezető, az ígéreteinket elengedő dallamot. Ilyenkor a zsinagógában elmondjuk, hogy a bűnösök számára is nyitva van az év ezen szakában az ajtó, engedélyt kérünk, hogy mind közösen imádkozzunk.
Ennek a közösségnek az ideje közeleg, amikor el kell búcsúznunk a mindvégig egységes Európát a könnyűzenében fenntartani segítő nagy közép-európai barátunktól, Karel Gottól.
