12.27. 15:41, kimenete: 12.28. 16:53 
A Pécsi Zsidó Hitközség szervezésében valósult meg a „Pécs 1944-2024 Holokauszt Emlékév". A pécsi és baranyai zsidóság deportálásának 80. évfordulójára emlékeztek július 5-7. között. Az eseményen jelen volt dr. Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke is. A Baranya Vármegyei Hírporál (bama.hu) beszámolója.
Nyolcvan esztendeje, 1944 július elején ugyanis ekkor zajlott a pécsi és baranyai zsidóság tragikus deportálása a haláltáborokba, mely következtében több ezer zsidó polgár vesztette életét embertelen körülmények között.
A holokauszt eseményeit követően a Dunántúl folyóirat 1945 őszi statisztikája alapján a háború után visszatérő zsidók között a holokauszt előtti pécsi zsidó közösség kevesebb mint 10 százaléka volt jelen, ami azt jelenti, hogy a közösség mintegy 90 százaléka elpusztult.
A többnapos, az áldozatok emléke előtt tisztelgő program keretében július 5-én, pénteken emlékkiállítás nyílt a Múzeum Galériában (Káptalan u. 4.), ahol négy, Pécshez kötődő, Auschwitzban mártírhalált halt festőművész, Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit alkotásait tették láthatóvá.
Ezt követően emléktáblák avatására került sor a Pécsi Zsidó Hitközség dísztermében. Bemutatták a soát megjárt tagokról, Weisz Zsuzsáról és a Szekeres családról készült emléktáblákat, valamint dr. Perls Ármin tudós rabbiról készült tablót, aki negyedszázados pécsi munkássága során jelentős hatást gyakorolt a helyi hitéletre és közösségre.
A holokauszt során elhunyt zsidóság emlékére koszorúkat is elhelyeztek. Löffler Péter fotói az eseményről / IDE kattintva.
Július 6-án „Ezekért sírok én” címmel tudományos konferencia zajlott a városháza dísztermében, ahol szakértők beszéltek a pécsi zsidóság történetéről. A felkért előadók Lengvári István, Novák Attila, Schweitzer Gábor, Vörös István Károly, Frojimovics Kinga, Kovács Éva és Kovács András voltak. Olyan témák kerültek terítékre, mint a pécsi zsidó hallgatók helyzete az Erzsébet Tudományegyetemen a két világháború közötti időszakban, a Pécsi Izraelita Hitközség szerepe és története a zsidótörvények idején, valamint az embermentés és zsidó ellenállás, illetve a zsidó közösségek helyreállítása Magyarországon 1945 után, és az újjáépítési folyamatok, a közösségi élet újraindításának kihívásai.
Július 7-én, vasárnap kegyeleti megemlékezés és koszorúzás zajlott a Pécsi Zsidó Temetőben, a Mártírok Emlékművénél, majd az egykori gettó falán elhelyezett emléktáblánál a Mártírok útja 42-nél.
A megemlékezést gyászistentisztelet követte a zsinagógában, a rendezvénysorozat záró eseményeként „Az én holokausztom” címmel történetmesélés és moderált beszélgetés várta az érdeklődőket, ahol a holokausztról elhurcoltak, azok leszármazottai és más érintettek személyes történeteit hallhatták.
