A magyar labdarúgás napja: Emlékezzünk magyar zsidó sportemberekre!

Az Aranycsapat ezen a napon, 1953. november 25-én verte meg Londonban 6-3-ra az angol válogatottat, ennek emlékére ma ünnepeljük a magyar labdarúgás napját. A magyar futball azonban elképzelhetetlen olyan magyar zsidó sportemberek nélkül, akik egyrészt naggyá tették a magyar focit, másrészt külföldi sikereik révén messze földre elvitték Magyarország egykor legendásan eredményes labdarúgásának hírét.

A magyar labdarúgás napján egy magyar futballklub alapítására feltétlenül ki kell térni részletesebben: ez az 1888-ban létrehozott MTK (Magyar Testgyakorlók Köre). Mint az MTK honlapján olvashatjuk, az egyesületet 1888. november 16-án Donáth Sándor, Klauber Izidor, Sachs Lipót, Kohn Arnold, Müller Dávid, Totis Lajos, Horner Ármin, Leitner Ármin, Szekrényessy Kálmán, Kükemezey Árpád, László Lajos és id. Weisz Dezső alakította meg. 

A megalapítás előzménye az volt, hogy  az atlétizálást nem kifejezetten preferáló Nemzeti Torna Egylet atlétizálni vágyó, főként zsidó származású sportolóinak nem volt lehetőségük a keresztény és arisztokratikus szellemiséget árasztó Magyar Athletikai Clubba belépni. 

Mint az MTK honlapján írják: az alternatívaként, részben kényszerből alapított „Magyar Testgyakorlók Köre” elnevezés a látszatát is igyekezett elkerülni annak, hogy a klubnak valamiféle köze lenne a főváros zsidó közösségéhez. A „Magyar” jelző még érthető is, viszont akkoriban példa nélküli volt, hogy egy klub a nevében kifejezetten magyar szavakat használjon. A 19. század végén, amikor a sportéletben még a német torna és az angol atlétika dominált, egyedülálló volt a „Testgyakorlók” és a „Köre” szavak használata.

Az MTK egyik leghíresebb zsidó játékosa Kürschner Izidor volt, aki a csapattal kétszer szerzett bajnoki címet, majd igen fiatalon, 32 évesen edző lett. Játszott az MTK színeiben Guttmann Béla is, aki később világhírű futballedzővé vált, a világ legnagyobb klubjait vezette győzelmekre. (Róluk később még szó lesz.) 

Az 1929-es Zsidó lexikon szerint a XX. század első negyedében 54 zsidó labdarúgó lépett pályára a magyar nemzeti válogatott színeiben. Köztük legtöbb alkalommal – éppen az MTK játékosa, Kertész II Vilmos, aki 47-szer öltötte magára a címeres mezt.

Az 1930-40-es években a zsidók jogfosztása és állami szintű üldözése nem kímélte a sport világát sem. Az MTK Hungária 1940 nyarán feloszlott, 1941-ben az MTK felfüggesztette és feloszlatta a labdarúgó-szakosztályt, majd – egy 1942-es miniszteri rendelet nyomán, amely megtiltotta a zsidók egyesületi sportolását – az MTK-t felszámolták.

A magyar-zsidó futballisták és sportvezetők közül nagyon sokan váltak a holokauszt áldozatává. Az FTC neves játékosai közül a 17-szeres válogatott Weisz Ferenc és Bródy Sándor, az Újpesttől a legendás elnök, Szűcs János és Langfelder Ferenc, az MTK-tól pedig szintén az elnök, Brüll Alfréd szenvedett mártírhalált.

Kürschner Izidor
A már említett sportember edzőként 1921-ben nyert német bajnokságot a Nürnberggel, majd olimpiai ezüstöt Svájc csapatával, később a Grasshoppersszel három bajnoki aranyat szerzett, 1937-től pedig Brazíliában dolgozott. Kürschner a korát megelőzve bevezette Brazíliában a labda nélküli edzés és a sokpasszos futballt, valamint a WM-rendszert (három védő és három csatár között két-két védekező és támadó középpályást játszatott).

Kürschner Izidor (Forrás: Tageswoche.ch)

Weisz Árpád 
A sportember az 1930-as években az olasz Ambrosiana (ma Internazionale) edzője volt, majd a Bologna csapatához került. Mindkét csapatot bajnoki győzelemre vezette, így máig ő a legfiatalabb edző, aki bajnokságot nyert Olaszországban: amikor az Ambrosiana bajnokit nyert, Weisz Árpád mindössze 34 éves volt, majd a Bologna csapatával még kétszer lett bajnok.

Weisz Árpád

Guttmann Béla
Az 1900-ban Budapesten született Guttmann Béla minden idők legsikeresebb magyar edzője két BEK-győzelemmel, három portugál, két magyar és egy-egy olasz, valamint egy uruguayi bajnoki aranyéremmel. Guttmann összesen 12 ország 25 csapatánál dolgozott, legnagyobb sikereit Portugáliában érte el: 1958-59-ben bajnok lett az FC Portóval, majd a lisszaboni Benficához szerződött, amellyel 1961-ben és 1962-ben megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját. Ő volt az, aki felfedezte minden idők egyik legjobb futballistáját, Eusebiót. 

Guttmann Béla (Fotó: Origo.hu)

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban

A magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről nyílt különleges kiállítás még 2015-ben a budapesti Bálna Budapest Kulturális Központban az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával.  

A Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban című tárlatról annak idején az Origo.hu cikke azt írta: a kiállítás a magyar futballnagyhatalom születésétől, a cionista egyesületektől a külföldön legsikeresebb magyar-zsidó edzőkön át a fasizálódó Magyarország ellenállóiig mutat be történeteket.

A cikk idézte Deutsch Tamást, az MTK elnökét, aki a megnyitón azt mondta:

 „van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta. De van miért szégyenkeznünk is, mert szívszorító az a gyűlölet, az az embertelenség, amely pillanatok alatt pusztította el évtizedek közös, megfeszített munkáját".

(Címlapkép: egy pillanatfelvétel a Bálnában 2015-ben rendezett kiállításról. Fotó: MTI/Kovács Tamás)