Zsidó Világpanoráma hétről-hétre

2016. Április 18. / 21:15


Zsidó Világpanoráma hétről-hétre

Két forradalom Amerikában: az elnökjelöltek Izraelen vesztek össze New Yorkban és 800 év után újra ehetnek az askenázi zsidók hüvelyeseket Pészachkor. Kanada mindent bemutat a zsidó múltról, Izraelben riasztó méreteket ölt a gyerekszegénység, Netanjahu miniszterelnök pedig Putyinhoz készül látogatóba.


Amerika

Bernie Hillary ellen

A mostanában győzelmet-győzelemre halmozó, de még mindig komoly lemaradásban lévő Bernie Sanders, a legmesszebbre jutó zsidó elnökjelölt az Egyesült Államok történetében, nagyon megszidta legutóbbi nyilvános vitájukon riválisát, Hillary Clintont. Az volt a baja, hogy az egykori külügyminiszter túlzottan egyoldalúan kezeli az izraeli-palesztin konfliktust, csak az izraeli nézőpontot veszi figyelembe, Izraelről szólva van, hogy meg sem említi a palesztinokat. Clinton saját évtizedes tapasztalatára és Sanders tapasztalatlanságára utalva vágott vissza, mondván, hogy beszélni könnyebb a problémákról, mint megoldani őket.

Sanders Izrael-kritikus álláspontjáról számosan vitatkoznak, vannak, akik egyszerűen az egykor erős baloldali cionizmus, a régi, szocialista, „kibucnyik” Izrael iránti nosztalgia egyik kései változatának tekintik, mint ő maga is, aki mindig hangsúlyozza, hogy 100%-ig Izrael-párti és ezzel tulajdonképpen támadói is egyetértenek, de azt nehezményezik, hogy a környezetében feltűnően sok Izrael-ellenes figura tűnik fel.

Obama az ENSZ-ben

Nem csak Sanders álláspontja kellemetlen az izraeli kormánynak, de Obama elnök is fontolóra vette állítólag, hogy támogatja, vagy legalábbis nem fogja megakadályozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt fekvő két határozattervezet elfogadását a Nyugati Parti izraeli terjeszkedéssel, illetve az önálló palesztin államisággal kapcsolatban. Ha így tenne, szembemenne a két nagy párt konszenzusával, amely szerint nem lehet az Izraelre gyakorolt külső nyomással eredményt elérni, a felek közötti közvetlen tárgyalásokra van szükség.

Csicseriborsó, bab, lencse a szédervacsorán

Az askenázi zsidók között a 13. században kezdett terjedni a szokás, amely megtiltotta a hüvelyes zöldségek és a rizs fogyasztását Pészah idején. Ez elválasztja ennek a 8 napnak a szefárd és az askenáz menüjét egymástól. Izrael születése viszont kissé összezavarta a dolgokat, az askenázi-szefárd vegyesházasságokban élők Pészach környékén gyakorta háztartás-vezetési nehézségekkel szembesültek. Ezért 1989-ben megszületett a konzervatív mozgalom döntvénye az izraeli askenáziakra vonatkozóan: ehetnek hüvelyeseket ők is.

Azóta az Egyesült Államok zsidó lakossága is „kevertebbé” vált, főleg azért, mert a huzamos időn át ott élő izraeliek „exportálták” a problémát, úgyhogy tavaly karácsonykor az ottani konzervatív vallási vezetők is beadták a derekukat és úgy döntöttek, lehet rizst, babot, borsót, lencsét fogyasztani Pészachkor. Érdekes módon a több hónapos döntés csak most tűnt fel a közvéleménynek, amikor aktuálissá vált. Természetesen nem kötelező sem felszolgálni, sem megenni a hüvelyeseket, de nem kell úgy éreznünk, hogy rossz helyen vagyunk, ha vendéglátóink elénk teszik őket.

Kanada: de mit adtak nekünk a zsidók?

A világ negyedik legnagyobb zsidó közösségének otthont adó, óriási ország fővárosában, Torontoban 2017-ben nagy történeti kiállítás nyílik, amely azt kívánja bemutatni, mivel járult hozzá a zsidóság a jövőre 150 éves Kanada történetéhez és jelenéhez, illetve másfelől, hogy mit adott Kanada hozzá a mintegy 375 ezres zsidó közösség identitásához, mit jelent kanadai zsidónak lenni.

A kiállítás költségeit közel 3 millió dollárra tervezik, ezek egy részét közpénzből fedezik majd, más részét magánadományokból. A szervezők várják továbbá –kölcsönbe – a leendő kiállítási tárgyakat is, - naplók, fotók, műalkotások, hétköznapi tárgyak stb. -, amelyek a „kanadai zsidó történet” tanúivá, illusztrációivá lehetnek.

Európa

Brit muszlimok

Fiyaz Mughal, egy iszlamofób akciókat monitorozó szervezet vezetője, aki a vallásközi párbeszéd szervezésében is tevékeny, úgy látja, hogy nem lehet addig kellő hitelességgel fellépni az iszlamofóbia ellen, amíg az Egyesült Királyság muszlim közösségeiben olyan elterjedt az antiszemitizmus, amilyennek egy friss kutatás is mutatja.

A moszlim válaszadók több mint negyede gondolja azt, hogy a zsidók felelősek a világban zajló legtöbb háborúért, kis híján 40%-uk szerint túl nagy a befolyásuk a világfolyamatokra, 34%-uk szerint túl sokat beszélnek a holokausztról.

Mughal szerint kétségtelen, hogy az antiszemitizmus nevű istencsapása a muszlim közösség tekintélyes részét átitatja és ez ellen fel kell lépni a holokauszt-oktatás kiterjesztésével és a zsidó közösségek egyenjogúságért folytatott harcának bemutatásával, amelyből minden közösség, így a moszlimok is profitálhattak.

A brit zsidóság ernyőszervezetének vezetősége szerint meg kell kettőzniük az eredmények fényében a vallásközi dialógusra irányuló erőfeszítéseiket.

Belgium: A kalapos ember és a tel-avivi gép

A múlt havi brüsszeli robbantások egyik pár napja elfogott gyanúsítottja, akit „kalapos emberként” emlegetett a világsajtó a biztonsági kamerák felvételei alapján, azt vallotta a héten, hogy a tel-avivi járatra várakozó utasok a támadás kitüntetett célpontjai lettek volna, ha minden a terveik szerint alakul. Már a több izraeli halálos áldozatot követelő törökországi robbantás is erősen valószínűsítette, hogy az Iszlám Állam terroristái „vadásznak” a külföldön tartózkodó izraeliekre.

Ukrajna: fiatal zsidó a csúcson

Az ország első nyíltan és büszkén zsidó és egyben legfiatalabb miniszterelnökét iktatták be a héten, a 38 éves Volodymyr Groysmant.
Az, hogy ez minden további nélkül lehetséges volt, önmagában is jó hír. Azt mutatja, hogy az antiszemitizmus ereje Ukrajnában korántsem korlátlan: nehéz tisztán látni az egymásnak részben ellentmondó hírek között, a nyilvánvalóan létező és korántsem elhanyagolható mértékű antiszemitizmusról azonban hajlamos túlzóan beszélni az orosz háborús propaganda.

Groysman jogász végzettségű, a Haaretz szerint jó képességű technokrata hírében áll, aki mindössze 28 évesen polgármesterré válva felvirágoztatta 370 ezres lélekszámú szülővárosát. Komoly befektetések indultak meg a városban, a polgármester izraeli kapcsolatait is ki tudta használni a fejlesztések érdekében – rokonai is élnek Asdodban.

Remek kapcsolatai vannak továbbá a politikában is befolyásos ukrán üzletemberekkel, legkivált magával Porosenko elnökkel. Kérdés, hogy ez mellette vagy inkább ellene szól-e.

Közel-Kelet

Riasztó gyermekszegénység Izraelben

Megdöbbentő adatokkal szolgált az UNICEF felmérése a fejlett országokban tapasztalható gyermekszegénységről: eszerint Izraelben a legrosszabb a helyzet ebben a tekintetben az egész fejlett világban. A jövedelmi egyenlőtlenségekkel együtt jár a súlyos oktatási és egészségi esélyegyenlőtlenség is, utóbbi vonatkozásban Izrael teljesített a legrosszabbul a vizsgált országok közül.

Noha a probléma korántsem ismeretlen Izraelben, mégis lesújtotta a politikai osztály képviselőit. A Kneszet Gyerekjogi Bizottságának vezetője szerint mindent megtesz azért az illetékes miniszter, hogy a helyzet radikálisan megváltozzon, az Egészségügyi és Népjóléti Bizottság vezetője szerint az adatok „sokkolóak” és mihamarabbi, alapos megbeszéléseket követelnek.

Egy kommunista képviselő, Dov Henin úgy látja, hogy az eredmények Netanjahu miniszterelnök politikájának, a szociális kiadások csökkentésének, a közszolgáltatások leépítésének következményei.

Egyiptom forrong

Komoly viharok dúlnak a szomszédos Egyiptomban: tüntetéssorozat robbant ki azt követően, hogy Al-Sisi elnök úgy döntött, hogy két lakatlan sziget fölött átengedi a rendelkezést Szaúd-Arábiának. A közeledést a két ország vezetése között egyiptomi részről elsősorban a gazdasági kiszolgáltatottság magyarázza, Szaúd Arábia pedig széles szunnita koalíciót kíván építeni Irán ellenében, ebbe vonná bele minél jobban a kulcsfontosságú Egyiptomot is. Az azonban, hogy a politikai jogokat igen kevéssé tiszteletben tartó országban tüntetések kezdődtek, azt mutatja, hogy Al-Sisi népszerűsége immár korántsem töretlen. Sisi rendszere Izrael fontos szövetségese a Gázát uraló Hamasz féken tartásában, az ország nem is tiltakozott különösebben a szigetek átengedése ellen a szaúdiaknak, akikkel egyre erősödő suttogások szerint szintén felvették a háttérben a kapcsolatot.

Bibi Moszkvába megy


Csütörtökön tárgyal majd egymással Putyin elnök és Netanjahu a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a térség helyzetéről különös tekintettel Szíriára. Nyilván szóba kerül az Oroszországból éppen Iránba érkező, fejlett rakétavédelmi rendszer is.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek