Zsidó írók ihlette géniusz: Makk Károly halálára

2017. Augusztus 31. / 16:29


Zsidó írók ihlette géniusz: Makk Károly halálára

A legszebb film talán, amelyet valaha leforgattak Magyarországon, A Szerelem tette halhatatlanná, rengeteg szép film, rengeteg profi szórakoztató munka dicséri páratlan ritmusérzékét, fegyelmezettségét, szorgalmát. Hosszú életű, hatalmas életművű mester, a magyar filmkultúra egyik legnagyobbja, akit zsidó írók ihlettek legfontosabb munkáira: Déry Tibor, Örkény István és Hunyady Sándor.


Minden gyerek szeret bejárni, egy darabig, az apukája dolgozójába. Makk Károly is így volt vele, az édesapja mozigépész volt. Rendes gyerek volt, maradt a filmnél egész hosszú életére. Mindent tudott, profi volt, de amihez igazán értett, az az emberi lélek egyszerű, sötét mélye volt. A legalapvetőbb érzelmek nagy drámáit bontotta ki, a reménytelenség végső megfeneklését, az alig feladható várakozást és csalódást. De szépen tudott beszélni a lengébb érzeményekről is, volt humora, ízlése, műveltsége, tudta, hogy meikor meddig mehet el. Filmnyelvi készsége és arányérzéke. Ott volt a Valahol Európában rendezője, Radványi Géza mellett, másik fontos mestere Máriássy Félix volt. És megszületett a keze alatt az ’50-es évek kevéssé kedélyes, de remek közönségfilmeket termő korszakának legszórakoztatóbb vígjátéka. A Liliomfi. Amelyben minden hatalmas színész még üde, elegáns, fiatal és nagyreményű, ilyennek nézhetjük meg őket, ahányszor akarjuk, könnyű anyagból készült, nem kopik. Megőrizte a fiatal Soós Imrét és a fiatal Darvas Ivánt.

Makk vette észre, mutatta meg a nagyságot a legragyogóbb élő magyar színésznőben, Törőcsik Mariban, legelsősorban a Déry Tibor novelláiból készült Szerelemben. Abban a filmben, amelynek kimondatlan témája 1956 volt és az ’50-es évek. Darvas Iván nem csak a filmben, hanem ténylegesen is börtönben volt, 1956-os szereplése miatt, akárcsak Déry. Nem véletlen, hogy a megrázó, sejtelemes és mégis éles benyomást keltő film csak 1971-ben került a közönség elé. Nem sokkal utána az elválasztottság, a kifejezhetetlen, néma magány újabb remekműve született meg egy másik zsidó szerző, Örkény István szövegéből, a Macskajáték. Talán ez a két súlyos mozi az életmű legjelentékenyebb pillanata. És ehhez jött még az Egy erkölcsös éjszaka egy századelős, nagy zsidó novellista, Hunyady Sándor írásából, A vöröslámpás házból. És mivel volt ideje és volt alkotókedve, volt még nagyon sok minden más is a szatírától a drámáig, mert alázatos, fáradhatatlan profi volt.

Megrendítő, amikor idős, az élettel betelt óriások távoznak és nem azért, mintha ne volnánk mindannyian halandók és mintha ne volna ez így jól tulajdonképpen. Mégis, hogy minden, minden a világon véges és időbeli, hogy nincs kivétel, hogy a halál hatalmának a Messisás eljöveteléig semmi nem szegülhet ellene, hiába tudjuk, mégis mindig meglep Bennünket. A színház estéről-estére eltűnik, a film viszont azt a benyomást tudja kelteni, hogy megállította az időmúlást.

Legyen áldás Makk Károly emléke.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Megtörtént az első brit milá az Egyesült Arab Emírségekben
Mazsihisz hírek
A Mazsihisz megtámadja az EMIH névkiegészítését

Kommentek