Százéves a Barbie-baba – a világhódító zsidó játéklady

A szőke, skandináv karakterű Barbie-baba az abszolút gójság maga, a műanyag árja szépségideál. És még ezt is, ezt is egy zsidó üzletasszony találta ki, aki épp ma száz éve jött a világra: Ruth Marianna Handler.

Hogyan is kezdődik azoknak a történeteknek a jelentős része, amelyek bebizonyítják, hogy Amerika a lehetőségek hazája? Kelet-európai zsidó emigránsok gyermekeként látta meg Isten napvilágát valahol Amerikában, valamikor a 20. század elején. Ez a mese is pont így kezdődik, csak be kell helyettesíteni a megfelelő adatokat.

Tehát: Ruth Marianna Handler, eredetileg Mosko, lengyel zsidó emigránsok gyermekeként születik meg 1916. november 4-én Colorado államban, Denverben. Tizenhárom évesen egy ortodox zsidó ifjúsági szervezet bálján ismerkedik meg élete egyetlen és végső szerelmével, Elliot Handlerrel.

Az esküvőjük után Elliot és üzlettársa, Harold Matson közös képkeretező vállalkozásba fognak, amelyet roppant mértéktartóan önmagukról neveznek el: Matt-El. Mattel. Az életrevaló fiók a munka közben keletkező hulladékanyagokat sem akarják veszni hagyni, kis bababútorokat készítenek belőlük. Ezekről rövid idő után kiderül, hogy sokkal jobban mennek, mint a képkeretek, úgyhogy áttértek a nagyüzemi játékgyártásra.

Szépen hozott az üzlet, volt néhány komoly sikerük is, de a lényeg mégiscsak az, hogy egyszer Ruth alaposan megfigyelte kislánya, Barbara elmélyült játékát a babájával. Észrevette, hogy a jövőről képzelődik, azt játszatja már el a babával, azokat az időket, amikor majd nem kislány lesz, hanem nő. De a baba maga erre kevéssé volt alkalmas, esetlen volt, nem volt igazi ruhatára sem, nem is tudta volna „viselni” a ruháit. Muszáj volt közbelépni. Egy rendes, felnőtt fizikumú műanyag babára volt szükség, és nem lehetett hagyni, hogy ne legyen egy rongya, amit felvehessen.

Meg is tervezte a babát, és az ötletadóról, a kislányáról Barbie-nak nevezte el, meggyőzte a céget, hogy próbálkozzon meg merész ötlet megvalósításával és 1959 márciusában ismét megszületett Barbie: ezúttal nem a kislánya, hanem az azóta páratlan világkarriert befutó játékbaba, a New York-i játékvásáron lépett az álmélkodó közönség elé, és ha nem is azonnal, de egy intenzív tévés reklámkampány után megkezdte máig tartó nagy menetelését. Később barátja is akadt, Ken, aki Barbie, mármint az eredeti Barbie testvéréről kapta a nevét – a többi már ismert, ott áll a játéktörténelem aranylapjain.

Barbie és Ken azóta is a maguk útját járják, de Ruth Handlert sem hagyta cserben soha kreatív fantáziája: amikor mellrákja miatt el kellett távolítani a mellét, maga tervezett magának mell-protézist, mert a forgalomban lévőkkel nem volt megelégedve, de még a ’80-as években is besegített egy TV-filmbe, amelyben Barbie, az egyik korabeli szériát követve egy rockbanda vezetője volt. Ruth Marianna Handler 85 évesen 2002-ben halt meg.

Ez év elején a Mattel bejelentette, hogy elkezdi a legkülönbözőbb testalkatú, bőrszínű és frizurájú Barbie-k gyártását. Vagyis vége a kizárólag hófehér bőrű, szőke, árja és nyomasztó testképet közvetítő Barbie-k egyeduralmának: a világtörténelem legnépszerűbb babája megközelíthetőbb, életszerűbb lesz és – ironikus módon – visszatérhet alkotója askenázi zsidó gyökereihez is. Száz évvel a Barbie-babák megálmodójának születése után a kör bezárul végre.

Száz éves lenne tehát a játéktörténelem egyik legnagyobb zsidó géniusza.