Mozaikok egy rabbi dinasztia életéből

2010. Május 16. / 19:07


Mozaikok egy rabbi dinasztia életéből

Dr. Schőner Alfréd / Mazsihisz

Márk, Simon, Ferenc, Alan és a többiek…

A tízparancsolat két táblája díszeleg a pár esztendeje renovált tatai zsinagóga oromzatán. Mártíremlékművet alakított, állított a múltját őrző utókor. Politikusok, közéleti személyiségek, lokálpatrióták, helyi notabilitások, s néhány túlélő.


Az épületet Wechselmann Ignác tervei szerint építették még a XIX. században. Wechselmann Ignác egyik inspirátora és tanácsadója annak a Ludwig Försternek is, aki a Dohány utcai zsinagógát építette. (1)

A_renov__lt_tatai_zsinag__ga.jpg
A renovált tatai zsinagóga

A két zsinagóga – Dohány, Tatai – között sok különbség van. Elsősorban méretekben. A Dohány zsinagóga a világ egyik legnagyobb temploma, a tatai, egyike azoknak, melyek, meghitt, szinte családias, bensőséges enteriőrrel rendelkeznek. A kilencvenes évek elején így fogalmaz a helytörténész: „1861-ben került sor a régi zsinagóga átalakítására is. A terveket Wechselmann Ignác készítette, aki a pesti Dohány utcai templom kisebbített formája alapján oldotta meg feladatát, de a tatai zsinagógánál a tornyokat elhagyta. Valószínűleg a hitközségnek nem volt kellő anyagi háttere, de lehet, hogy különösebb elhatározásra sem jutottak a községi tagok. (2) Különbség tehát az is, hogy a tatai zsinagógának nincsen tornya. No, meg már zsidó hívek, sincsenek a városban.

Drámai módon érintett meg a tatai zsinagóga belső térkiképzése és berendezése. A felújított zsinagógában nem láttam mást, mint egy görög-római szobormásolat gyűjteményt. Isten házából múzeum lett. Szobormásolat múzeum, mintegy jelezve a XX. századi magyarországi zsidó traumát. (3)

Zsinagóga, vagy múzeum?

Bizony, gondolkodásra, elmélyedésre késztető jelenet, amikor belép az ember Isten egykori házába, amely ma már a művészetek bemutatóterme. Ez is közösségi célt szolgál, de központjában nem a transzcendentalitás, hanem ismeretek átadásának, magának a megismerésnek más formái alakultak ki. A zsinagóga aulájában márványból készített magyar-héber nyelvű felirat. Hirdetve: itt e ház, zsidó imahely volt, ahol hívek fohászát könnyével áztatta a tatai levegő. Mementó, 2004-ből.

Három nemzedékkel a genocídium után az őszi égboltot, tüzes villámaival világítja meg, hasítja darabokra az ég. Az üzenet hozzánk szól, de a mobiltelefon kora nem alkalmas erre a „vételre”.

„….a Zsinagógát a Tatán letelepült zsidó közösség a XVIII. század elején emelte….
1977-től múzeumi kiállítóhely. A Holocaust 60. évfordulóján a megyei önkormányzat felújította…”


1904-ben három testvér: Rudolf, Illés és Simon egy könyvet jelentett meg édesapjuk tiszteletére. Az édesapát Handler Márknak hívták. Abban az esztendőben volt rabbinikus pályájának 40. évfordulója. (4)

Az édesapa Handler Márk, - családnevéből látszik, hogy keletről érkezett zsidó volt - aki Pozsonyban a híres Rabbi Ábrahám Smuél Binjámin bár Mose Szofer-nál tanult. (5) A jiddis és az ékes német nyelvből magyarra fordította Pozsonyban a hivatalos okiratokat. Hatalmas volt benne a tudásszomj. Pozsony után átkerült Paksra, ahol a korszak egyik legnagyobb talmudistájánál, Joél Ungárnál tanult. Később megkapta a rabbi-oklevelet. (6)

Ezután Handlert Siófokon választják meg rabbinak, majd Tatára kerül. Az ő instrukciói alapján építik át, a mai napig álló zsinagógát, amelyben, 1867-ben ékes magyar nyelven szólal meg elsőként akkor, ott, Tata városában. Igaz korábban is prédikáltak már magyarul az ország más városaiban. Két neves személyiség: az egyik Lőw Lipót, Löw Immánuel édesapja. Sőt még korábban 1818-ban Nagykörösön Krakkauer Salamon. (7) Handler Márk magyarul szól a híveihez, gyermekeit és környezetét is ennek szellemében neveli.

Kálmán Ödön, a kőbányai rabbi (8) néhány elegáns mondatot fogalmaz meg Handler Márkról: „Otthonában szinte hétről hétre ünneplik a hívők papjukat, mert nagy tiszteletet szerzett a kis városka zsidó híveinek. Ugyanis a hitközség az egyenjogúsítás örömére meghívta a világi hatóságokat is. Az 1868. január 19-én tartott magyar hitszónoklat szinte frenetikus hatást gyakorolt a jelenlevőkre. A helyi kaszinó dísztagnak választja Handler Márkot, aki az elsők között volt, ki a kiegyezés után megszólaltatta a zsinagógában a hazai nyelvet. Handlernek több munkája maradt ránk. A Vajuvinu Bámikra című héber elemi nyelvtanát igen sok iskolában használták. Keszer Malchusz című munkája nyomtatásban is megjelent.”

Handler Mark családi származásáról, a rabbi székben utódjától, a mártírhalált halt dr. Goldberger Izidortól is olvashatunk. (9)

Három fia közül talán a legtehetségesebbet, Simont a rabbi pályára szánja. A pesti neológ rabbiképzőbe jár, és fiatalon Lugosra kerül rabbinak. Édesapja tiszteletére lefordítja a legfilozofikusabb könyvek egyikét, Jób Könyvét magyarra, s magyarázattal, látja el. Ezt ajánlja a fent már említett ünnepi évkönyvbe édesapjának, 1904-ben.

Handler Simon Hevesire magyarosítja nevét. Nem sokkal később meghívják őt a Pesti Zsidó Hitközségbe próbaszónoklatra. Színre lép egy sztentori hangú ember, akinek neve és egyénisége belevésődik a magyar zsinagóga, - vallásfilozófia és - homiletika történetébe. Minden idők talán legnagyobb magyar rabbi szónoka. (10)

Dalalat al-Haírin, Majmuni útmutatójának ismertetése ma is nélkülözhetetlen mű. Az Etika a Talmudban című könyve, amely nyolcvankét évvel ezelőtt látott napvilágot, több magyarországi egyetemen ma is tankönyvként szolgál. (11) Egykori műveinek reprint kiadásai szinte reneszánsz előtt állnak.

Kálmán Ödön gazdag tanulmányt szentel az akkori vezető főrabbi életének. A főtextus alatt, szinte mellékesen odavetve, Hevesi életrajzának rövid kivonata. E pár sor önmagáért beszél:

„Született Aszódon, 1868. március 22.-én. Atyja Márk, volt siófoki, aszódi és tatai rabbi, anyja Rosenberg Júlia. Az elemi iskolát Hevesen, a négy alsó gymnáziumot magánúton végezte. Fölvételi vizsgát tett Budapesten az Orsz. Rabbiképző Intézetbe. Ahol az alsó és a felső tanfolyamot elvégezte és rabbi oklevelet nyert. A Budapesti Tudományegyetemen filozófiai, műtörténeti, történeti, irodalomtörténeti és sémi nyelvészeti kollégiumokat hallgatott. Bölcsészettudori oklevelet nyert 1892-ben. A kassai jogakadémián 6 szemeszteren át jogi tanulmányait végezte. 1898. december 8-án a kassai izr. hitközség(sic), mint rabbit és hitszónokot megválasztotta, állását 1894. elején foglalta el. És ott működött 1897. áprilisáig. 1897-től 1905-ig, mint lugosi főrabbi működött 1905 szeptembere óta, mint pesti rabbi, később, mint főrabbi, majd, mint vezető főrabbi működött. 1905. március havában még, mint lugosi főrabbi, szentföldi tanulmányutat tett. Meglátogatta Cairo és Alexandria után Jeruzsálemet, az új zsidó kolóniákat és Palesztina nevezetesebb helyeit. 26 évvel ezelőtt megalapította az Országos Izraelita Közművelődési Egyesületet, később az Izraelita Patronage Egyesületet. Állandó igazgatósági tagja volt a magyar közművelődési egyesületeknek. Kb. 12 éve elnöke az Országos Rabbitestületnek. Társszerkesztője volt a Magyar Zsidó Szemlének és a Hacofeh héber nyelvű tudományos folyóiratnak. Szerkesztette az OMIKE három Almanachját és a Blau Lajos tiszteletére kiadott kétkötetes emlékművet. Az Országos Rabbiképző Intézetben 29 éven át adta elő a homiletikát és dr Venetiáner Lajos halála óta a vallásbölcseletet Imakönyv fordítása ismételt kiadásokat ért meg, máchzor fordítása most van sajtó alatt.”

Történelmi szerep jutott neki osztályrészül, hiszen „a kiegyezést követő három évtized áldott humusza kitermelt gazdag értékeket, magyar zsidó értékeket, irodalmi kört, és előkelő nívójú folyóiratot, hetilapot, európai hírnévre emelkedett festőket, szobrászokat, a rabbiképző pedig rátermett igehirdetőket” (12) A jubileumi kötetben bemutatják őt a katedrán, a templomában, publicistaként, irodalmárként. 1934.-ben a már többször említett Emlékkönyvben Hevesi Simon negyvenéves papi pályájának 512 bibliográfiai egységét sorolja fel Scheiber Sándor, ezen kívül 31 önálló kötete jelent meg, s publicisztikai közlései 26 periodikában láttak napvilágot. Ezek közül kettő héber nyelven.

Az ő fia dr. Hevesi Ferenc. Lugoson született 1898-ban és 1952-ben az USA-ban halt meg. 1921-ben doktorált, szakdolgozatát Philosophiai elemek Száádjá gáon arab bibliafordításaiban és kommentárjaiban címmel írta meg. (13)

1922-ben az Országos Rabbiképző Intézetben rabbivá avatták, majd első székhelyére, Székesfehérvárra került, ahol 1931-ig működött rabbiként. Szónoki képességeit édesapjától örökölte. Publikációi magyarul és héberül jelentek meg. 1931-től Budapesten rabbiként, majd 1943-tól főrabbiként működött. Amikor kellett, kemény hangon állt ki a zsidóság érdekében, ugyanakkor az önvizsgálat szükségességét, az önkritika fontosságát hangsúlyozta. (14)

1939-46 között a Rabbiképzőben tanított. Közben megírta Az ókor zsidó bölcselete című művét, amely kiváló összefoglalása a zsidóság filozófiai eszmevilágának. 1945-46-ban tábori főrabbiként, vezérőrnagyi rangban tevékenykedett. Majd 1946-ban, talán, politikai okok miatt elhagyta az országot. (15) Az Egyesült Államokban telepedett le. Tehetsége ott is kiteljesedett. 1946-tól Hawai rabbijaként működött. Homiletika - retorika témakörben megjelent munkáit ma is feltüntetjük az OR-ZSE szinopszisaiban. (16)

Hevesi Ferenc unokaöccse, Hevesi Simon unokája, Alan Hevesi, New York Állam gazdasági vezetőinek – New York State Comptroller – egyike, egészen 2006-ig. New York Állam számvevőjeként például- kézjegyével látta el 2003-ban a magyar kulturális örökség megőrzéséről kötött egyezményt. (17)

Visszatérve Handler Márkra. Tanított, nevelt kitűnő embereket, figyelték szavát, hallgatták tanítását. Ezek közül az egyik Mose Fischer, rendkívül tehetséges vállalkozó, és alkotó üzletember volt. A polgárosodás eszméjének szellemében a dinamikus gazdasági fejlődés elősegítője akart lenni, és ennek szellemében gyárat, telepített nem messze Tatától. A gyár beindul, épül, és termékei közül több is a párizsi világkiállításon aranyérmet nyer. 1866-ban magyar nemességet kapott a hazai kerámiai ipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért.

hevesirabbidinasztia_2.JPG
Farkasházy Jenő síremléke

Először, 1979-ben jártam Tatán egykori egyetemi oktatómmal. Akkor megtaláltam Fischer Mór sírját. Bár elolvasni már nehezen tudtam, mert tönkre tette az idő, lassan mégis - betűről betűre - kirajzolódott a nedvességet könnyen magába szívó tatai mészkőbe vésett szöveg:

„Itt nyugszik Mose Fischer von Fakasházy, aki megalapította Magyarország első porcelán gyárát Herend városában”

Igen, akinek a sírja előtt álltam nem más, mint Farkasházy Fischer Mór, a herendi porcelán gyár megalapítója.

Világhírű lett.

Méltán és kiérdemelten. Királyok, császárok asztalán ott díszelgett a herendi gyár terméke, hirdetve az alkotókészség jutalmát.

Ma már a sírkövön lévő betűket szinte kitapintani sem lehet! Igaz, a sír meg van jelölve, de a héber név, a gyáralapítás körülményeiről, a nemesi cím kiérdemléséről tájékoztató kalligrafikus héber betűk alig-alig olvashatók. Nagyon-nagyon kár!

Környékén családtagok, kortársak népes koszorúja alussza örök álmát.

Művészek, nyomdászok, rabbik, mesteremberek, kereskedők pihennek ott a csendes anyaföldben. Az őszi napfény aranysugara végigpásztázza a vidéket, majd éles fordulatot vesz, s játszi könnyedséggel eltűnik, megteremtve az alkonyi homályt.

tataim__rt__reml__km__.jpg
A tatai mártíremlékmű

A temető bejáratánál egy emléktáblát láttam a következő felirattal:
„Őrizze e tábla Tata város több mint, hatszáz Auschwitzba deportált zsidójának nevét és emlékét.”

Amikor a tatai látogatásra készültem, a Jád Vásém archívumában megnéztem, hány zsidó élte túl a holocaustot Tatán.

Harminckettő…

Visszatértek oda, és az első dolguk volt újból hitközséget alapítani. Majd a hitközség megszűnt, de a zsinagóga áll, és a zsinagóga emlékeztet arra, hogy ott élt Handler Márk, akinek fia nem volt más, mint dr. Hevesi Simon pesti vezető főrabbi. Akinek az unokája nem más, mint dr. Hevesi Ferenc, az egyik legmagasabb rangú egykori rabbi-katonatiszt, és dédunokája New York Állam egyik gazdasági vezetője.

Gondolataimban visszatérek a mához. A szépen renovált templomhoz. A vértanúk drámai emlékművéhez. A látványossággá lett, muzeális értékű temetőhöz. Felettünk ékeskedik a díszes múltat hirdető vár, s messziről még látszik a Tata-tó felhőbe borult körvonala.

A temető pedig csendes magányában hirdeti, hogy ott, Európa szívében élt egy közösség, amelynek – legalább – emlékét őrzi a kegyelet.


(Címlapképünk ilusztráció: Ámos Imre: Álmodó rabbi, 1938 részlet)

Jegyzetek:

1 Világi és vallási vezetőkből álló testület 1845-ben döntötte el a Dohány templom építését. Az az elv vezérelte őket, hogy e helyen olyan zsinagóga álljon, mely tiszteletben tartja a tradíciókat, de otthont ad a liberalizációs törekvéseknek is. Az istentiszteleteket ünnepélyessé kívánták tenni orgona és énekkar alkalmazásával. A kiírt pályázatra Hild József klasszicista, Feszl Frigyes bizánci stílusú épülettel jelentkezett. Végül Ludvig Förster, mór stílusú épülettervét fogadták el. Ő tervezte a bécsi zsinagógát és több bécsi középületet. Magyarországon a Dohány utcai zsinagóga megépítésével iskolát teremtett. E stílustörténeti jellegzetesség megnyilvánulása a tatai zsinagóga is. A Dohány zsinagóga építéséhez 1854. július 30-án fogtak hozzá azzal, hogy az e helyen álló, s korábban működő épületeket lebontották. Amikor Förster az építkezésektől távol volt, a munkálatokat Wechselmann Ignác vezette. 1859. szeptember 6-án a zsidó nagyünnepek előtt ünnepi külsőségek közepette felavatták a Dohány templomot.

2 Ifj. Gyüszi László, A tatai zsidóság története. A tanulmány előadás formájában a Zsidó Kultúra hetén hangzott el Tatán, a Magyary Zoltán Művelődési Központban 1994. november 4-én. Gyüszi László tanulmánya a történész objektivitásával mutatja be a helyi zsidók vázlatos történetét 1867.-ig. Külön kiemelendők azok a részek, amelyek a tudós, mártírhalált halt főrabbi, a nemzetközi szakirodalomban is elismert rabbi, Goldberger Izidor kutatásait és közleményeit használja fel. E helyen hívjuk fel a szerző facsimile kiadásra érdemes munkáját: Dr. Goldberger Izidor, A Talmud bölcsei, IMIT Kiadó, Budapest, 1932.

3 Ungár Joel paksi rabbi, 1800 -1885 . Nagy jesívájában számtalan kitűnő tanítvány hallgatott Halála után közeli rokona tette közzé responzum - irodalmi alkotásait.

4 "...biztonságos jele az örökké tartandó szeretetnek" - 180 éve hangzott el magyarul az első zsinagógai prédikáció in: Schőner Alfréd, Mérleg, Válogatott beszédek, cikkek, tanulmányok, Budapest, pp. 258-268.

5 Kálmán Ödön 1886-19.. , a budapesti rabbiképző végzettje. 1910-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1912-ben kapta rabbi diplomáját. Tudományos munkásságban igen gazdag életpályáját A RABBI KÖNYVE, Budapest, 1940 című munkájával koronázta meg, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.

6 Dr. Goldberger Izidor, Hevesi Simon szüleiről, in: Hevesi Emlékkönyv, Budapest, 1934. p.35

7 Hevesi Simon (Aszód, 1868. márc. 22. Bp., 1943. febr. 1.): rabbi, vallásfilozófus. A bp.-i orsz. rabbiképző intézetben és a bp.-i egy.-en tanult. 1894-től kassai, 1897-től lugosi, 1905-től bp.-i rabbi. 1927-től a pesti izraelita hitközség vezető főrabbija. Az Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) alapítója. F. m. Versek: Elbeszélő költemények (Lugos, 1904); Jób könyvének fordítása és elmélete (Lugos, 1904); Etika a Talmudban (Bp., 1920); Kant Immánuel (Bp., 1925); A causalitás válságáról (Bp,, 1938). Irod. Scheiber Sándor: H. S. irodalmi munkássága (Hevesi-Emlékkönvv. 1934): Katona József: H. S. (Izr. Magy. Irod. Társ. évk. Bp., 1943.) (Forrás: Magyar Életrajz Lexikon.)

8 Kálmán Ödön 1886-19.. , a budapesti rabbiképző végzettje. 1910-ben avatták bölcsészdoktorrá, 1912-ben kapta rabbi diplomáját. Tudományos munkásságban igen gazdag életpályáját A RABBI KÖNYVE, Budapest, 1940 című munkájával koronázta meg, amely generációk óta a gyakorló rabbi mindennapos kézikönyve.

9 Dr. Goldberger Izidor, Hevesi Simon szüleiről, in: Hevesi Emlékkönyv, Budapest, 1934. p.35

10 Hevesi Simon (Aszód, 1868. márc. 22. Bp., 1943. febr. 1.): rabbi, vallásfilozófus. A bp.-i orsz. rabbiképző intézetben és a bp.-i egy.-en tanult. 1894-től kassai, 1897-től lugosi, 1905-től bp.-i rabbi. 1927-től a pesti izraelita hitközség vezető főrabbija. Az Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) alapítója. F. m. Versek: Elbeszélő költemények (Lugos, 1904); Jób könyvének fordítása és elmélete (Lugos, 1904); Etika a Talmudban (Bp., 1920); Kant Immánuel (Bp., 1925); A causalitás válságáról (Bp,, 1938). Irod. Scheiber Sándor: H. S. irodalmi munkássága (Hevesi-Emlékkönvv. 1934): Katona József: H. S. (Izr. Magy. Irod. Társ. évk. Bp., 1943.) (Forrás: Magyar Életrajz Lexikon.)

11 Lásd a Debrecen Egyetem Jogtörténet Fakultásán az Egyházjog címszót.

12 Emlékkönyv Dr. Hevesi Simon pesti főrabbi papi működése negyvenedik évfordulójára. Tanítványai, barátai és tisztelői közreműködésével szerkesztették: Dr. Guttmann Mihály, Dr Löwinger Sámuel, Dr Hevesi Ferenc, Dr. Friedmann Dénes. Budapest, 1934. pp. 7-8.

Az emlékkötethez héber nyelvű szöveg is társul. Címe: Széfer Hájobél Lichvod Háráv Hákolél doktor Cádok Hevesi. A két részből álló tudományos mű szerzői közül hadd emeljük ki - Kálmán Ödönön kívül - Hajdú Miklóst, Farkas Józsefet, Vidor Pált, Groszmann Zsigmondot, Hoffer Ármint, Katona Józsefet, Kecskeméti Lipótot, stb. A héber nyelvű részben - többek között - Blau Lajos, Hahn István és Guttmann Mihály tanulmányai is megtalálhatók.

13 „ Szomoryt megannyi póz mentette meg attól, hogy rádöbbenjen álmai hiábavalóságára. A sárga csillagról azt a megjegyzést tette, hogy nem illik egy szürke ruhához. Betevő falatja sem volt, amikor a hitközségi segélyt gőgösen elutasította. A zsidóság múltját és történetét tisztelte s költői ihlettel jelenítette meg. Nem szerette a zsidót önmagában.

14 A magányos próféta szerepét azonban nemcsak Szomory hirdette meg a Levelek… s a Párizsi regény idején. A korban a zsidóság megtisztulását követelő röpiratok hasonló hangon, az eksztázis ugyanilyen magasában szóltak. Hevesi Ferenc (Hevesi Simon fia, a székesfehérvári főrabbi) Szenvedés, igazság címen adta ki könyvét. A mai ember világa, fejtegeti, kihűlt, halott világ, amelyből elvétetett a szív, a poézist az üzlet tartja távol, nincs hona a részvétnek, irgalomnak, könyörületnek, a fájdalmak és örömök magasztos harmóniájának. A mai ember homlokán nem ragyog az istennév. A szentély pusztulását azért érdemelte meg a választott nép, mert az már csak üres hüvely volt, a hit tartalmának híján. A hit szerepe olyan, mint a muzsikusé, a zsidóság az istenség instrumentuma” in.:Ungvári Tamás, A pária-parvenü tragédiája. Múlt és Jövő 1999/1.

15 A magyar zsidóság együttes megmozdulása a Palesztina-kérdésben. In: Haderech, 1945. november 29. (VI. évf. 34. sz. 5-6. o.). Valamint: A magyar zsidóság egységes állásfoglalása Palesztina kérdésében. In: Új Élet, 1945. nov. 27 (I. évf. 3. sz. 3-4. o.). November 25-én a Royal Színház épületében. Megjelent dr. Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, dr. Vidor Gyula miniszteri tanácsos és dr. Jakobovits Béla miniszterelnökségi jogtanácsos. Ott van Kahán-Frankl Samu, Stöckler Lajos, dr. Geyer Albert,dr. Hevesi Ferenc lelkész, vezérőrnagy, dr. Náthán Sándor a Jewish Agency Palesztina Hivatalának vezetője, dr. Duschinsky Jenő ort. rabbi, az Aguda képviselője és a Hechaluc zsidó ifjúsági munkásszervezet megbízottja. In: Novák Attila, Cionizmus érett korban, Múlt és Jövő, 1998/ 2-3

Gergely Anna, A székesfehérvári és fejér megyei zsidóság tragédiája. (1938-1944) Vince Kiadó, 2003. p. 44. (A névmutató szerint a tudományos igényességgel összeállított, és komoly levéltári kutatásokat is felvonultató kötetben – mindössze - kétszer kerül említésre Hevesi Ferenc neve)

16 Izrael eszmevilága. Magyar rabbik válogatott hitszónoklatai. (szerkesztik: Hevesi Simon, Kiss Arnold, Groszmann Zsigmond, Hevesi Ferenc)

17 Lásd: New York-i Magyar Konzulátus honlapja, 2003. november 7. in.: http://www.gimagine.com/gimagine/Hungarian_Consulate/2003-11-07-Kulturalis_oroksog_megallapodas/default.htm

Alan Hevesi életének további főbb eseményeiről lásd 2010. január 27,-én módosított honlapon

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek