Mai születésnapos: Ráday Imre színész, Kabos Gyula állandó partnere és utóda

Kabos Gyula mellett dolgozott a legnépszerűbb magyar filmekben, míg a zsidótörvények őt is le nem parancsolták a vászonról, az ’50-es években ő volt Csilicsala bácsi, a zsidó író, Török Sándor híres varázslója, egy ország varázslója és ő a városvédő Ráday Mihály édesapja.

Rajzolókészségével tűnt ki először, mert a művészi tehetség természete olyan, hogy egyszerre akar kifejezést találni magának minden érzékszerv számára. Már főiskolás, amikor meggondolja magát és beiratkozik Rózsahegyi Kálmánhoz. Már 18 éves korában elkezdődik a pályája, 1923-ban végez, aztán a ’30-as években sorban gyártja azokat a kivételes magyar vígjátékokat, amelyekben Kabos Gyula partnere lehet. A kölcsönkért kastély, Az én lányom nem olyan, Lovagias ügy, A címzett ismeretlen. A szépen felszárnyaló karrier 1939-től derékba tűnik törni, a zsidótörvények őt is eltüntetik a nyilvánosság elől. Hollandiában él az ország náci megszállásáig, aztán Budapesten bujkál és hat kulcsév az ő pályájáról is lemarad. Mert a törvények szerint zsidó ő is, annak „minősül”, noha vallása szerint evangélikus. A közönségtől egy versösszeállítással búcsúzik, a szent magyar költészetet hívja tanújául a zsidótörvények ellen. A háború alatt születik meg az első fia, Ráday Mihály, a már 75. életévét betöltött városvédő, az Unokáink sem fogják látni című, sajnos gyakran nem ok nélkül pesszimista Tv-műsor kiötlője. Mert az élet él és élni akar.

Az új életét 1945 után elsősorban Csilicsala bácsiként kezdi el, a rádiójátékban, amely a ma nyugdíjas nagyszülők nemzedékének meghatározó gyerekkori élménye. A varázsló bácsit és hűséges hívét, a mindig megmentésre szoruló Balogh Gyuszit is egy zsidó író, Török Sándor találta ki, akinek már megemlékeztünk a születésnapjáról. Csilicsla bácsi kereszténnyé lett zsidó férfiak összefogásával készült.

Aztán átvette fiatalkori társa, Kabos Gyula szerepét a Lila ákácban, az egymást nem lelő szerelmesek mellett, amikor a filmet újra leforgatták. Ezúttal ő lehetett Kabos Gyula a szintén zsidó Szép Ernő gyönyörű regényében. Hozzáöregedett, elhagyta és szó szerint a nyomába lépett.

Az 1980-as évek elején halt meg, 78 évesen, emléke távolodik ugyan tőlünk, de azért az alkalomadtán feltűnő hangja, alakja még fel-felidézi. Reméljük, minél többször. Régen volt mindez, 112 éves volna ma. Legyen áldás az emléke.