Mai születésnapos: Nagybaczoni Nagy Vilmos, az első magyar a Világ Igazai közt

Székelyként a Vörös Hadseregben védte Magyarország történelmi határait, tagja volt a Vitézi Rendnek, egy zsidó gyáros keresztapja volt és a második világháborúban a munkaszolgálatosokat segítő honvédelmi miniszter. Rákosiék karmaiból a román államelnök mentette ki és még megérte, hogy a Jad Vasem a Világ Igazának ismerte el.

Korán veszítette el az édesapját, nem jutott pénz arra, hogy építésznek tanuljon a székely református nemesi családba születő Nagybaczoni Nagy Vilmos, viszont kiemelkedő tanulmányi előmenetele jutalmául a Ludovikára ingyen járhatott a Monarchia utolsó éveiben. És ott is megállta a helyét, tanárai nem győzték elhalmozni dicséretekkel képességeit és kitartását. Végigverekszi az első világháborút, kitüntetéseket és dicséreket kap bátorságáért, hogy az összeomlás után az őt felnevelő Magyarország szétesésével kelljen szembesülnie. Szolgálja minisztériumi hivatalnokként Károlyi Magyarországát, remélve, hogy meg tudnak menteni valamit a területekből, aztán, amikor az antantba vetett bizalmuk hamisnak bizonyul, harcol a Vörös Hadseregben is a magyar területekért Stromfeld Aurél vezérkari főnök, régi barátja oldalán, a Tanácsköztársaság átmeneti, de látványos katonai sikereiben nagy részük volt. A terrort ugyanakkor undorodva ellenezte.

A Horthy-rendszerben egyre komolyabb rangokat ér el, a Vitézi rend tagjává választják, majd egy idő után a mérsékelt-konzervatív, németellenes politikusok benne látták a nácikkal szimpatizáló Werth Henrik vezérkari főnök legerősebb riválisát, éppen ezért kellett nyugdíjba vonulnia. Werth és hívei megfúrták. Ekkor támad ideje üzleti ügyekkel foglalkozni és elvállalja egy honvédségi beszállító üzem kikeresztelkedő zsidó tulajdonosa, Hartmann József keresztapaságát. A fajgyűlölet idegen volt becsületes, tiszta szellemétől, utálta a tisztességtelen előnyszerzést és hátrányokozást, mert katona volt és hazafi. Valamint székely református család sarja, aki 6 gyermekét, akik közül kettő nem érte meg a felnőttkort, is az otthonról hozott tanítás szellemében nevelte.

Amikor másfél év múlva kinevezik a nyugdíjazott katonát hadügyminiszternek Kállay Miklós kormányába, az Horthynak és konzervatív bizalmasainak egyik utolsó kísérlete arra, hogy ellenálljanak valamennyire az egyre erősödő német nyomásnak. Nagybaczoni Nagy Vilmos azonban nem ismer el mást a hierarchia alapjául a hadseregben, mint a megszerzett rangot és a bátorságot. A honvédelemben hite szerint nincsenek fajok vagy felekezetek, csak jó katonák és rosszak.

„Megszüntettem a munkásszázadok fogolyként való kezelését. Elrendeltem, hogy a betegeket és szolgálatra alkalmatlanokat azonnal le kell szerelni. Megköveteltem, hogy a munkaszolgálatosok ellátása megfelelő legyen… eltiltottam a rossz bánásmódot és a testi fenyítést. A legszigorúbb vizsgálatot indíttattam, majd súlyos büntetéseket szabattam ki azokra, akik a munkásszázadok embereivel brutálisan bántak, azokat bántalmazták, ütötték-verték vagy – megzsarolták. Ezek az intézkedések azonban a minisztérium tisztikarának egy részében igen nagy ellenszenvet váltottak ki irányomban. Ezek az urak egyetértettek a nyilasokkal.”

Abban a háromnegyed évben, amíg Kállay kitartott mellette, olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek sok munkaszolgálatos számára az életet jelenthették a fronton és a honvédekért is próbált mindent megtenni, amit tehetett.

A német nyomás és a hazai szélsőjobboldal támadásai végül lemondára kényszerítették, nem szégyellték azt sem felhozni ellene, hogy a testvére felesége zsidó. Amikor távozott, még a tőle világnézetében meglehetősen távol álló Népszava is főhajtással búcsúztatta.

A nyilas puccs után letartóztatják és hazaárulással vádolják meg éppen őt, akinél önzetlenebbül és bátrabban kevesen szerették a hazájukat. Sopronkőhidára hurcolják, majd Németországba, itt szabadítják fel az amerikai csapatok. Hazajön és ezzel lehetőséget biztosít arra, hogy Rákosiék is meghurcolják, elvegyék a nyugdíját, a házát és bebörtönözzék az egyik gyerekét is. Az idős ember fizikai munkát vállal, facsemetéket ültet és cigány szegkovácsokkal dolgozik együtt. Románia elnöke, Petru Groza, egykori középiskolai osztálytársa siet a segítségére. Ő szervezi azt az érettségi találkozót, amelyre Nagybaczoni Nagy Vilmos nem mehetne el, nem engedhetné meg magának. Groza ezután közbenjár érte a magyar pártvezetésnél és jelentősen enyhül szorongattatása. Kertészkedik, a könyvén dolgozik (komoly hadtudós is volt), teszi a dolgát, ahogy egész életében tette, amíg 92 éves korában megtér a Jóistenhez. Kősziklán épült ház ostroma, ezt a címet adta egy gályarab protestáns prédikátor visszaemlékezéseinek. Nagybaczoni Nagy Vilmos tisztességét nem ingathatta meg két világháború és a szélsőjobboldal és a sztálinizmus, Szálasi és Rákosi sem, mert a hit kősziklájára épült. Tette azt, amit tennie kellett másokért, akár hadügyminiszter volt, akár cigány kovácsmesterek társa: harcolt, mentett és ültetett.

Szerény, támadhatatlan példakép, minden kétséget kizáróan A Világ Igazai közül való. Legyen áldás az emléke.