Mai születésnapos: Helena Bonham Carter színésznő, a jiddise máme és a boszorkány

„A sötét, gótikus tinifilmek” királynője”, Voldemort nagyúr legfőbb bizalmasa a Harry Potterből, akire az Alice Csodaországban-ból, a Charlie és a csokigyárból, vagy A majmok bolygójából is emlékezhetünk, ma 50 éves. Ősei között brit miniszterelnökök, feminista ikonok, zsidómentő diplomaták és bécsi zsidóasszonyok egyaránt találhatóak.

Az excentrikusan öltözködő, zseniálisan és viccesen félelmetes színésznő, aki a francia forradalom alatt lefejezett Marie Antoinette-et tekinti divat-példaképének – és ez meg is látszik sajátos eleganciáján – már túl volt a negyvenen, amikor először jiddise mámét játszhatott. Amikor elmondta a mamájának a hírt, ő csak annyit válaszolt neki: na végre.

London zsidónegyedében, a Golders Greenben nőtt fel. Dédapja, Herbert Henry Asquith, a szigetország miniszterelnöke a 20. század elején, dédanyja, Lady Asquith feminista politikus.

Anyai nagypapája, aki maga is félig zsidó, diplomataként zsidók ezreit menti meg a második világháború alatt és akkor választják a Világ Igazai közé, amikor unokája a Harry Potter-filmek egyikében a nagyon-nagyon gonosz boszorkányt, Bellatrix Lestrange-et alakítja éppen a Sötét Nagyúr oldalán. Bár játszott egy Terminátor-filmtől a Harcosok Klubján keresztül egykori társa, Tim Burton groteszk, fantasztikus horroparódiáiig számtalan fontos filmben, mégis talán Voldemort kedvenc gonosz varázslónőjeként aratta a legnagyobb sikereket: hálás szerep volt és ő mindent kihozott belőle.

Domináns jiddis mámeként és ijesztő bosziként egyaránt tökéletes, ahogy a Sweeney Todd musical-horrorjában is a borbélyműhelyben lemészárolt áldozatok húsát pitéjébe belesütő Mrs. Lovettként is, egész alkata olyan, mintha egykori társa, Tim Burton kissé excentrikus fantáziájában született volna meg, mintha nem is megszületett volna 50 éve, hanem az ő fejéből pattant volna ki teljes fegyverzetében. „Az emberek úgy gondolnak rám, mint egy nagyon angol nőre, pedig épp úgy, pont olyan zsidósan nézek ki a sötét színeimmel, mint az anyám” – mondta a Jewish Journalnek a Terminátor forgatásának egyik szünetében.

De nagyon lehetett szeretni azért Hamupipőke keresztanyjaként is a tavalyi filmben, és ha nem ijedünk meg tőle elsőre, akkor általában véve is nagyon lehet szeretni.

És most már végérvényesen eljött számára a Jiddise máme-szerepek kora. Végre!