Felnőtt volt már, mikor Magyarországra érkezett, de rögtön magával ragadta a magyar szabadság ügye. Nyelvzseni volt, villámgyorsan az első magyarul író zsidó íróvá, a szabadságharc bárdjává, Szemere miniszterelnök hű munkatársává vált, egy ízben még Petőfi Sándorral is találkozott. Amerikában is hű maradt új hazájához, ahol a „héber költészet” jeles tudósává vált.
A feldarabolt egykori Lengyelország cári, orosz fennhatóság alatt álló részén születik, 19 éves, amikor a családja Magyarországra jön némileg jobb körülményekben reménykedve. A fiatalember, aki addigra már töméntelen nyelven beszél, könnyedén tanul már meg tökéletesen magyarul is és nem áll meg félúton: rögtön önfeláldozó hazafivá, sőt költővé válik, alighanem az első magyarul szóló zsidó költővé: a zsidók első szava a magyar irodalomban rögtön hazafias vallomás.
Miskolci könyvkereskedőként még magával Petőfi Sándorral is találkozik egy alkalommal és a forradalom kitörésekor buzdító költeményeket ír, amelyekből süt a zsarnokság gyűlölete és persze a Petőfi-hatás. A szabadságharc idején, alighanem a tavaszi hadjárat környékén még egy kis kötetet is kiad Köztársasági dalok címen, publicisztikáiban is a szabadságharc propagandistája, tulajdonképpen hivatalos propagandistája egy idő után Szemere Bertalan miniszterelnök titkáraként. Ha tetszik, akkor kommunikációs munkatársként is dolgozik. Egyesek szerint ő az első zsidó, aki közhivatalt viselt Magyarhonban. Szónokként is agitál a magyar szabadság védelmében.
Világos után neki is menekülnie kell, Párizsban bizonyosan feltűnik. Miskolca tér vissza, iskolaigazgatóvá válik Sátoraljaújhelyen, aztán hoz egy újabb nagy döntést és elindul Amerikába.
Élete nagyobb részét éli itt le, fontos lapokban jelennek meg munkái, a Biblia tudósa, történész lesz: könnyen tanuló, könnyen lelkesedő, páratlanul fogékony és tehetséges ember volt, akiből igazán majdnem minden lehetett volna és mindössze 55 éve alatt meglehetősen sok mindent ki is próbált. Magyarországon nem feledte a lengyel szabadság ügyét és Amerikában sem feledte Magyarországot. A népszabadság századának jellegzetes szülötte volt. Gyermekei hozzá hasonlóan tudósokká váltak.
Emléke nem eleven hazánkban. Pedig megérdemelné.
