Híres izraeli magyarok: Ági Mishol, Izrael világhírű magyar költőnője

Erdélyben, a Szilágyságban született magyar zsidó holokauszttúlélők gyermekeként, négy éves korától él Izraelben. Magyar anyanyelvű, de a héber költészet legszebb verseit írja, finom szavú és népszerű, Ámosz Oz is rajong érte.

Azután született, hogy szüleinek világa és mindaz, amit az emberiről gondoltunk, elhamvadt, nem volt többé. Az apokalipszis gyermeke volt és Ági néven látta meg a napvilágot két évvel a holokauszt után.

A nővéremről
​
A nővéremről, aki füstként szállt fel
A Mennybe
Csak két dolgot tudok:
A nevét
És hogy én élek helyette

(Politzer Krisztina fordítása / Forrás: Izrael70)

Ez a megrendítő vers alapélményt közvetít: mindanyian mások helyett élünk, olyanok helyett, akik helyett nem lehet élni, mert ahhoz, hogy megtudjuk, kik vagyunk, hogy ez kiderülhessen, legalább kicsit élnünk kell. Ők nem éltek, nem lett történetük, ez a felfoghatatlan némaság teszi elviselhetetlenné a gyermekáldozatok halálát. Megszülettek, Isten azt akarta, hogy éljenek és nem éltek mégsem. Ennek a feldolgozhatatlanságnak az élő emlékművei a holokauszt utáni első generáció tagjai. Nem tudhatni semmit, ők sem tudnak semmit azokról, akik helyett élnek, akik helyébe szüleik szánták őket. A holokauszt születéséhez kapcsolódó tapasztalata miatt, megtalálhatatlan önmaga, idegensége miatt maradt Agi, Ági Mishol magyar költő annak ellenére, hogy csak négy évig élt, nem is Magyarországon, hanem Erdélyben. Abban a négy évben, amikor minden megtörténik.

Nem volt jó tanuló, a Gedéra nevű kisváros egyetlen kis szobájában élt szüleivel és azzal tűnt ki, hogy verseket írt kisgyerekként Versei könnyedén melankolikusak, az idézett vers fájdalma ott bujkál bennük minden egyes sorban és elegyedik a rácsodálkozás örömével, a világ fájdalmas szépsége felett érzett félénk örömmel.

Első verseskötetét elégette. Talán ez teszi az embert igazán költővé és az, hogy sosincs otthon. Hogy Ági marad Izraelben, az egyik legnépszerűbb izraeli költőként is. Hogy a kórházból, amikor az apukája halála után távozik, magyarul motyogva sír a taxiban, mint Agi Mishol, aki úgy érzi, hogy bár nem tudna verset írni magyarul, magyar költőnő.

Izrael gazdag nagy költőnőkben, az ókori is, a mai is

Hannától, Sámuel próféta édesanyjától tanultunk meg mind szinte némán, alig hallhatóan imádkozni a napi háromszori főimát. A modern Izrael költői közül is sok nőt jegyez kivételes alkotóként az izraeli közvélemény. Ági Mishol már 71 éves és 67-68 éve él Izraelben, ma is mezőgazdasággal foglalkozik, ír az olajfákról, zsidókról és palesztinokról, Izrael földjéről és lakóiról és a hangjában lévő mély, de nem reménytelen szomorúságban megőrződik a Szilágyság emléke is, a Szilágyság emléke, amely immár otthon van Izrael földjein, a héber költészetben is.