Heisler: Zsidó hétköznapok nyáron is

2015. Június 17. / 16:00


Heisler: Zsidó hétköznapok nyáron is

M. Kende Péter / Mazsihisz


A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) legutóbbi, elnökválasztó közgyűlése előtt mindegyik jelölt, így a győztes, Heisler András is programot hirdetett. Ő azt mondta, hogy folytatni kívánja a szervezet megújítását, a civil szervezetek erőteljesebb bevonását. Ugyanilyen fontosnak tartotta azoknak a megszólítását is, akik eddig messziről igyekeztek elkerülni a Síp utcát. Az állammal kapcsolatban pedig egy kritikus együttműködést ígért. Holt tart ez a munka most, miközben számtalan esemény borzalja a hazai közéletet, amelyekben a zsidó közösség még nem szólalt meg, pontosabban nem mindenhol sikerült megszólalnia. Ezeknek jártunk utána Heisler Andrással.



A Mazsihisz elnökválasztási kampányában – egyes vélemények szerint – Ön „csupán” annyit mondott, mint 2014-ben a FIDESZ, azaz, hogy folytatjuk.


Frappánsan hangzik, de nem igaz. Valóban jeleztem, hogy az elindított folyamatokat be kívánjuk fejezni. Egy ekkora szervezet megújítása időt és energiát igényel. Mindennap van mit tenni, a szervezet fejlesztése halad tovább. Mára megnőtt a működésünk transzparenciája, és sikerült eljutni oda, hogy meghallgatjuk, nem pedig lehallgatjuk egymás érveit! Ez a szervezet más, mint korábban volt. De megígértem, nem fogok „azelmúlthúszonévekre” visszamutogatni. Előre kell tekinteni!. Erős legitimitással rendelkezünk – de a kérdésében rejlő poént is lezárhatom azzal, hogy a folytatás itt is megkapta a kétharmadot.

A hazai közéletet így-úgy befolyásoló eseményekben mintha nem lehetett volna hallani a zsidó szervezetek hangját. Ilyen mondjuk a kormányzat bevándorlás-ellenes kampánya.


Egy valóban létező problémára keresi Európa és Magyarország is a választ. Meggyőződésem, hogy foglalkozni kell a kérdéssel, de a társadalom minden problémáját nem vehetjük át. A megoldást semmiképpen nem abban a formában, látom, ahogy azt a kormányzat kezeli. Elegendő csupán a Tórára hivatkozni. Ábrahám ősapánkról azt olvassuk, a sátrában fogadta az idegeneket. Ábrahám egyszerű vándorokat látott, nem tudja, hogy a hozzá érkezők a Mindenható hírnökei. Szeretettel fogadta őket. Erre hivatkozik a zsidó hagyomány, mikor az idegenek vendéglátását különösen fontos vallási kötelességnek tartja. De egy másik fejezetben az szerepel, hogy: „Idegent ne gyötörj és ne zaklass, mert idegenek voltatok Egyiptom országában", S valóban, őseink, akik munkájukkal, tehetségükkel, két kezükkel járultak hozzá Magyarország sikereihez, egykor idegenek voltak. Az utóbbi hetekben a bevándorlókkal kapcsolatban is egyre rémesebb, antiszemita gondolatok jelentek meg a médiában. Legutóbb egy médiacsoport tulajdonosa közösségi oldalán osztott meg a témában szélsőséges, súlyosan náci írást.

Ha már idegenellenesség, akkor azt is lehet látni, hogy a Mazsihisz elnökeként Ön nem csak az antiszemitizmusról, hanem a rasszizmusról is beszél.


Bármilyen kisebbség elleni támadás egyben bennünket is érint. A rasszista gondolatok először szóban jelennek meg, s csak idő kérdése, hogy a tettek kövessék őket. Tanulva a XX. század szörnyű bűntetteiből nekünk már akkor is meg kell szólalnunk, ha „csupán” verbális kirekesztésről van szó. Ebben partnerként tekintünk a társadalomra, s úgy szeretnénk a kormányzatra is nézni. Ehhez fontos azonban, hogy ne csak a szavakban, hanem a tettekben is megnyilvánuljon a mindenkori hatalom.

Említette a XX. századi történelmet, ezzel kapcsolatban is történtek olyan események, melyekben szeretnénk hallani a Mazsihisz véleményét, ilyen a Pázmányon bevezetett Holokauszt oktatás és a Hóman Bálint rehabilitációja körüli vita.

Bár a Mazsihisz sem az előkészítésben, sem a bejelentésben nem vett részt, teljes mértékben támogatjuk az egyetem törekvéseit. Számomra György Péter e tárgyban megjelent véleménye mértékadó. Magyarország, elmulasztotta a szembenézést a XX. század számos nagy történelmi tragédiájával, így a Holokauszttal is. A kritizálók azt hangsúlyozták, ez nem zsidó, hanem magyar ügy. Pontosan ezért van erre a kísérletre szükség! A megjelent szélsőséges vélemények pontosan a tantárgy létjogosultságát igazolják.

Az emlékezetpolitikával kapcsolatban nemrégiben nyilatkozta Latorcai Csaba államtitkár, hogy a kormány nem örömmel, de mégis belefolyik az emlékezetpolitika kialakításába.


Fontos lenne, hogy a kormányzat a társadalmi konszenzus kialakításában szereplőként és nem a mindenkori magyar emlékezetpolitika kizárólagos alakítójaként láttatná önmagát.

Vannak pozitív fejlemények is, csak még nem sikerült az igazi áttörést elérni. Már azért sem, mert minden jószándék ellenére vannak olyan hírek, mint Hóman Bálint rehabilitációja.

Ami ebben az ügyben történik az a Mazsihisz számára felfoghatatlan és elfogadhatatlan. Nem akarom a Legfelsőbb Bíróság felmentő ítéletét kritizálni, mert az önálló hatalmi ágazat ítéletének el nem fogadása Magyarország demokráciájának tagadása lenne. Lehetséges, hogy Hóman Bálint kiváló történész volt, de ő volt az egyike azoknak, aki aktívan működött közre a zsidótörvények megalkotásában, a zsidóság szegregációjában és későbbi kirablásában. A Magyar Tudományos Akadémia elnökével abban egyet értek, hogy nem támogatja Hóman akadémiai rehabilitációját. Azzal már vitatkozom, hogy a rehabilitálására vonatkozó eljárást meg kelljen indítani. Belegondolt valaki abba, hogy akadémiai rehabilitációja milyen helyzetbe hozza azokat a zsidó származású akadémikusokat, akiket annak idején éppen Hóman törvényei nem engedtek továbbtanulni? A székesfehérvári szobor állítás gondolatát pedig elfogadhatatlannak tartjuk, ennek minden főrumon hangot adunk. Folytatjuk a tiltakozást a városnál és a kormánynál is. A Miniszterelnök felé levélben jeleztük, a szoborállítás költségeinek 80 százalékát vállaló Igazságügyi Minisztérium de facto kormányberuházássá emelte az ügyet,

Folytatják a tiltakozást, ehhez segítségül hívják a nemzetközi szervezeteket is? Már azért, mert a Mazsihisz nemzetközi elismertsége megnőtt az elmúlt bő másfél évben.

A Mazsihisz nemzetközi súlya valóban megnőtt, a nemzetközi szervezetek pedig elképedve tekintenek a fejleményekre. Talán a város vezetése időben ráébred arra, hogy rossz és hazánknak káros döntést hozott. A Mazsihisz minden ilyen ügyben felemeli a hangját és a tiltakozásait addig folytatja, amíg el nem éri célját. Persze addig, amíg annak van bármi esélye. Felépített emlékművekkel azonban már nem tudunk mit kezdeni.

Sorsok Háza?


A Józsefvárosi projekt még nem jutott el a végleges koncepcióig. Javaslatainkat eljuttattuk a kormányhoz. A továbblépés kompetenciája a kormány kezében van, kormányberuházásról van szó. Annyi bizonyos, hogy a jelenlegi management nemzetközi elfogadottsága olyan alacsony, hogy az nem képes biztosítani a létrehozandó intézmény nemzetközi reputációját. Egy ekkora beruházásnál pedig szerintem ez nem megengedhető.

Páva utca?


Szomorúan hallom és olvasom a híreket, amelyek a Holokauszt Dokumentációs Központ (HDKE) működéséről szólnak. Konkrétumokat nem tudok, de azt a mindenkori kormány felelősségének tartom, ha egy kormány intézmény nem a korábban meghatározott célok elérése érdekében működik. A HDKE-nél ez már egy hosszabb folyamat, kormányokon átívelően a szükségesnél alacsonyabb forrással működtették az intézményt, s szakmai vezetésére sem fordítottak gondot.

Beszélt a zsidó szervezetekről, ezek egyike az EMIH, mely az utóbbi időben nem hallatta a hangját, ám mostanra egy új elképzeléssel állt elő, a Vallási Főtanács ötletével. Mi a Mazsihisz véleménye erről?


Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel igyekszünk korrekt kapcsolatot ápolni. Ez nem mindig sikerül, talán azért, mert sok tekintetben versenyhelyzetben vagyunk. A Mazsihisz választásokat megelőzően több képviselőjük is megszólalt, eléggé egyoldalúan kritizálták működésemet. Köves Slomó rabbi által felvetett ötletet a Vallási Főtanács létrehozására a Mazsihisz rabbikara fogja véleményezni, a Mazsihisz ezt követően tud érdemi választ adni. De másképpen tekintünk szervezeteink küldetésére is. A Mazsihisz egy igazi érdekvédelmi szervezetként határozza meg önmagát, és valójában így is működik. A Mazsihisz taghitközségein keresztül gyakorolja a vallást. AZ EMIH a vallást hangsúlyozza, s ez markánsan különböző. Nem tartom helyesnek, ha ebben a kérdésben egymásról véleményt mondunk. Mindenki tegye a dolgát lelkiismerete szerint. Azt azonban látni kell, hogy érdekvédelmi tevékenysége kapcsán a Mazsihisz minden, a teljes magyarországi zsidóságot érintő ügyben nem csak taghitközségeit képviseli Ilyenek az antiszemitizmus elleni fellépések, a kárpótlással kapcsolatos tevékenység, emlékezetpolitikában a józsefvárosi projekt, vagy éppen a most aktuális Hóman szobor kérdése. Örültem volna, ha ebben az EMIH-hel közösen tudtunk volna a közéletben fellépni, de kérésünk nem talált meghallgatásra. A Holokauszt oktatás fontosságában azonban egyformán gondolkodunk chabad testvéreinkkel és ez fontos.

Megkezdődött a nagy nyári pihenések időszaka. Így lesz a Mazsihisz és az Ön esetében is?

A szervezet nyáron is dolgozik. Lesz idén is Zsidó Kulturális Fesztivál, ami komoly előkészítést igényel. Voltak problémák a fesztivál szervezése körül, de szerencsére ezek megoldódni látszanak, így Budapest idén is várja majd a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Szervezetfejlesztés előtt állunk, sok a dolog, nem fogunk nyáron sem unatkozni. Ami engem illet, igyekszem úgy szervezni a munkámat, hogy jusson idő a pihenésre, egy kis vitorlázásra és természetesen rengeteg unokázásra is.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek