„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében 2016. október 27-én Budapesten „Franz Joseph málkénu” [Ferenc József királyunk] Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel konferenciát rendeznek (1084 Budapest, Scheiber Sándor utca 2.)

A konferencia a Rabbiképző Intézet egykori névadójára emlékezik közelgő halálozási jubileuma okán. A rendezvény Ferenc József felekezeti értelmezéseit, az uralkodóház önmagáról kialakított képét és ennek társadalmi percepcióit, Ferenc Józsefnek és korának különböző közösségi emlékezettörténeteit, valamint a modern fejlődés-gondolat korabeli megjelenéseit vizsgálja a különböző felekezetek vallási szövegeinek, az irodalmi és művészi alkotásoknak, a populáris kultúra tárgyainak és a hatalom reprezentációnak tükrében.

A 19. század a modernizáció kora volt, a század második fele pedig a zsidó felekezetiesedés időszaka, és a modern alkotmányos államiság kiépülésének kora. A magyar és a közép-európai zsidóság esetében 19. századot a társadalomtörténeti kutatások a társadalmi felemelkedés és integráció időszakaként tartják számon. A kor önképének központi eleme volt a gazdasági fejlődés és a modern értelemben vett haladás toposza. A Habsburg dinasztia – élén Ferenc Józseffel – is ekként szemlélte saját korát, társadalmát és az uralkodóház Monarchiában betöltött szerepét. Az uralkodó a dualizmust a tudomány és a művészet fejlődésének korszakaként fogta fel. Ferenc József önmagára népei és birodalma egysége őrzőjeként és a felekezet közötti béke védelmezőjeként tekintett. Ez az önkép nem csak az udvari kiadványokban és a Habsburg főhercegek védnöksége alatt álló reprezentatív történeti, tudományos és művészeti feldolgozásokban jelent meg, hanem a közbeszéd részévé is vált.

Ferenc József császár-király a Monarchia szimbólumává vált, ugyanakkor a róla kialakult kortárs toposzok halálán túl is hatottak, és a kulturális emlékezet részei maradtak. Ferenc Józsefnek, a koronás főnek izraelita felekezeti olvasatai is kialakultak. A koronás fő tisztelete a judaizmus vallási hagyományaiból eredt. Ferenc József a zsidókat népeinek nevezte. A királyért mondandó izraelita imaszövegek a királytól az imádkozó „gyülekezetig” a társadalom kortárs rendjét jelenítették meg. Az uralkodó tisztelete ugyanakkor része volt a rendi hagyományokat és a modern nemzeteszmét összeegyeztető kiegyezés – Deák Ferenc által képviselt – törekvéseinek, és Habsburg-Ausztria népeitől megkövetelt állam iránti lojalitásnak. Az új izraelita irányzati intézményrendszer a modern polgári állam kereteinek kiépülésével jött létre. Az uralkodó az orthodox küldöttségek kéréseinek éppúgy eleget tett, mint a mérsékelt vallásreformot szorgalmazó neológ ellentábor kéréseinek. A katolikus uralkodó ezáltal a vallásosság és a vallásos zsidóság pártfogójává, a zsidóság körében szimbolikus alakká vált. Emléktáblákon, fotókon és emlékiratokban örökítették meg a királylátogatásokat, a király izraelita felekezet irányában tett szimbolikus gesztusait.

Az állam iránt lojális, a többségi nemzetbe integrálódni kívánó modern zsidó irányzat iskolaigényét a Dinasztia is támogatta, és az általa 1849-ben beszedett türelmi adó hátralékot 1850-ben Ferenc József a „Zsidó Oktatási Alap” életre hívására fordította. A németországi maszkilok által 1854-ben megnyitott breslaui Jüdisch-Theologische Seminar szolgáltatta a mintát később egy magyarországi modern zsidó oktatási intézmény létrehozásához.

Ferenc Józsefnek a pesti Rabbiképző Intézetben tett 1877. évi látogatását emléktábla őrzi. Ferenc József kora a két világháború közötti izraelita értelmezésekben letűnt aranykorrá vált. A Monarchia a társadalmi felemelkedés, és a jogegyenlőség mellett az izraelita felekezeti intézményesülés fontos – és később nosztalgiával idézett – korszaka lett.

A konferencia fővédnöke Habsburg György, Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövet. Előadói a szervező intézmények mellett a jeruzsálemi Héber Egyetemről, a zágrábi Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézetből, a Nagyváradi Egyetemről, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, az MTA BTK Néprajzi Intézetéből, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportjából, az Országos Széchényi Könyvtárból, valamint a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyéről érkeznek.

A részletes program ide kattintva tekinthető meg