„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója

2016. Október 21. / 12:38


„Franz Joseph málkénu” – Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által fenntartott Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, az SZTE-BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, és az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport szervezésében 2016. október 27-én Budapesten „Franz Joseph málkénu” [Ferenc József királyunk] Ferenc József a felekezetközi béke, a művészet és a tudomány pártfogója címmel konferenciát rendeznek (1084 Budapest, Scheiber Sándor utca 2.)


A konferencia a Rabbiképző Intézet egykori névadójára emlékezik közelgő halálozási jubileuma okán. A rendezvény Ferenc József felekezeti értelmezéseit, az uralkodóház önmagáról kialakított képét és ennek társadalmi percepcióit, Ferenc Józsefnek és korának különböző közösségi emlékezettörténeteit, valamint a modern fejlődés-gondolat korabeli megjelenéseit vizsgálja a különböző felekezetek vallási szövegeinek, az irodalmi és művészi alkotásoknak, a populáris kultúra tárgyainak és a hatalom reprezentációnak tükrében.

A 19. század a modernizáció kora volt, a század második fele pedig a zsidó felekezetiesedés időszaka, és a modern alkotmányos államiság kiépülésének kora. A magyar és a közép-európai zsidóság esetében 19. századot a társadalomtörténeti kutatások a társadalmi felemelkedés és integráció időszakaként tartják számon. A kor önképének központi eleme volt a gazdasági fejlődés és a modern értelemben vett haladás toposza. A Habsburg dinasztia – élén Ferenc Józseffel – is ekként szemlélte saját korát, társadalmát és az uralkodóház Monarchiában betöltött szerepét. Az uralkodó a dualizmust a tudomány és a művészet fejlődésének korszakaként fogta fel. Ferenc József önmagára népei és birodalma egysége őrzőjeként és a felekezet közötti béke védelmezőjeként tekintett. Ez az önkép nem csak az udvari kiadványokban és a Habsburg főhercegek védnöksége alatt álló reprezentatív történeti, tudományos és művészeti feldolgozásokban jelent meg, hanem a közbeszéd részévé is vált.

Ferenc József császár-király a Monarchia szimbólumává vált, ugyanakkor a róla kialakult kortárs toposzok halálán túl is hatottak, és a kulturális emlékezet részei maradtak. Ferenc Józsefnek, a koronás főnek izraelita felekezeti olvasatai is kialakultak. A koronás fő tisztelete a judaizmus vallási hagyományaiból eredt. Ferenc József a zsidókat népeinek nevezte. A királyért mondandó izraelita imaszövegek a királytól az imádkozó „gyülekezetig” a társadalom kortárs rendjét jelenítették meg. Az uralkodó tisztelete ugyanakkor része volt a rendi hagyományokat és a modern nemzeteszmét összeegyeztető kiegyezés – Deák Ferenc által képviselt – törekvéseinek, és Habsburg-Ausztria népeitől megkövetelt állam iránti lojalitásnak. Az új izraelita irányzati intézményrendszer a modern polgári állam kereteinek kiépülésével jött létre. Az uralkodó az orthodox küldöttségek kéréseinek éppúgy eleget tett, mint a mérsékelt vallásreformot szorgalmazó neológ ellentábor kéréseinek. A katolikus uralkodó ezáltal a vallásosság és a vallásos zsidóság pártfogójává, a zsidóság körében szimbolikus alakká vált. Emléktáblákon, fotókon és emlékiratokban örökítették meg a királylátogatásokat, a király izraelita felekezet irányában tett szimbolikus gesztusait.

Az állam iránt lojális, a többségi nemzetbe integrálódni kívánó modern zsidó irányzat iskolaigényét a Dinasztia is támogatta, és az általa 1849-ben beszedett türelmi adó hátralékot 1850-ben Ferenc József a „Zsidó Oktatási Alap” életre hívására fordította. A németországi maszkilok által 1854-ben megnyitott breslaui Jüdisch-Theologische Seminar szolgáltatta a mintát később egy magyarországi modern zsidó oktatási intézmény létrehozásához.

Ferenc Józsefnek a pesti Rabbiképző Intézetben tett 1877. évi látogatását emléktábla őrzi. Ferenc József kora a két világháború közötti izraelita értelmezésekben letűnt aranykorrá vált. A Monarchia a társadalmi felemelkedés, és a jogegyenlőség mellett az izraelita felekezeti intézményesülés fontos – és később nosztalgiával idézett – korszaka lett.

A konferencia fővédnöke Habsburg György, Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövet. Előadói a szervező intézmények mellett a jeruzsálemi Héber Egyetemről, a zágrábi Ivo Pilar Társadalomtudományi Intézetből, a Nagyváradi Egyetemről, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről, az MTA BTK Néprajzi Intézetéből, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoportjából, az Országos Széchényi Könyvtárból, valamint a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhelyéről érkeznek.

A részletes program ide kattintva tekinthető meg

Az első világháború centenáriumának programjaihoz csatlakozva a MAZSIHISZ „Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…” – Emlékkonferencia a budapesti Hősök Temploma avatásának 85. évfordulójára címen tudományos tanácskozást szervez 2016. november 10-én, csütörtökön, 11:00 órától a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Dísztermében (Budapest VII. ker., Síp utca 12. II. em.).

Az eseményekre a MAZSIHISZ minden érdeklődőt tisztelettel vár.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Hírek, lapszemle
Kiállítással és koncerttel emlékeznek ma Seress Rezsőre Komáromban
Közélet
A házelnök felelősségéről és felelőtlenségéről
Hírek, lapszemle
Ez volt az első miskolci zsidó sóletfesztivál