Első lépés a másodgeneráció megsegítésére: véget ért az Együtt program

Sikeresen lezárult a második generációs holokauszttúlélők megsegítésére létrehozott Együtt program, amelynek keretében a  Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványtól (MAZSÖK) nyert, mintegy 76 millió forintos pályázati pénzből csaknem ezer ember életkörülményein lehetett segíteni.  A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) vezetése ma bensőséges hangú, kötetlen összejövetelen köszönte meg a programban részt vevők munkáját.

Az Együtt program célja az volt, hogy segítsen a szociális, egészségügyi és mentális problémákkal küszködő másodgenerációs zsidó hittestvéreinknek. Magát a pályázatot a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) írta ki 2018 decemberében 100 millió forint keretösszegben, az Együtt program ebből nyert el 76 millió 300 ezer forintot. 

Az Együtt program „projektgazdája” a Mazsihisz volt, amely a kivitelezést a Magyarországi Zsidó Szociális Segély (MAZS) Alapítvánnyal végezte a Budapesti Zsidó Hitközséggel (BZSH), a Mazsihisz Szeretetkórházával, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel (OR-ZSE), valamint csaknem ötven önkéntessel együttműködve.  

A mai, bensőséges hangú összejövetelre az adott okott, hogy a pályázatot kiíró MAZSÖK elfogadta az Együtt program pályázati beszámolóját. A program ezzel sikerrel lezárult, ami azoknak az embereknek az érdeme, akik részt vettek a több évig tartó munkában. Őket köszöntötte ma Heisler András, a Mazsihisz elnöke, valamint Radnóti Zoltán főrabbi a Szövetség Síp utcai székházában. 

A kötetlen hangulatú összejövetelen a Mazsihisz Jáhád Zsidó Közösségi Szolgálatának igazgatója, Kósa Judit azt mondta: mind a MAZS Alapítvány, mind a Mazsihisz életében fontos pont volt az Együtt program, ami valójában csak az első lépésnek tekinthető azon az úton, amely a rászoruló másodgenerációsok megsegítésére vezet. Ha a járvány nem húzza keresztül a terveket, akkor a közeljövőben megünneplik a program lezárását a projektet segítő önkéntesekkel és Mazsihisz-dolgozókkal is. 

A dolgozók egy csoportja, köztük Kósa Judit (jobbról a második)

Heisler András elnök a köszöntőjében „unikálisnak" nevezte a programot, hiszen most először történt meg, hogy a MAZSÖK révén az állam elismerte a rászoruló másodgenerációs túlélők megsegítésének szükségességét. A szociológusok és pszichológusok körében már eddig is ismert volt, hogy ez a csoport speciális traumákkal küszködhet – tette hozzá –, de Magyarországon ismerte föl először az állam, hogy ez a probléma beavatkozást igényel. Heisler András a Mazsihisz nevében köszönetet mondott a Mazsihisz és a MAZS munkatársainak a – mint fogalmazott – heroikus munkájukért és megerősítette: szükséges és indokolt, hogy a programnak a rászoruló másodgenerációsok megsegítése érdekében legyen folytatása.

Rendkívül izgalmasnak nevezte a projektet Vermes Gábor, a MAZS Alapítvány operatív vezetője, aki úgy fogalmazott: a kihívásokkal teli program kérdőjelekkel indult, majd további kérdőjelekkel terhelte meg a koronavírus-járvány. Ugyanakkor a projekt fontos hozadékának nevezte a közös munka sikerén túl azt, hogy kiderült, kik a rászorultak, s nekik milyen igényeik vannak. Az összejövetelen Répás Péter, az elnöki kabinet társadalmi kapcsolatokért felelős főtanácsadója is méltatta az Együtt program érdemeit, s mint elmondta: beigazolódott az az előzetes feltevés, hogy jelenleg minimálisan ezer és háromezer között lehet a rászoruló másodgenerációs túlélők száma, hiszen a most sikeresen lezárult program felhívására csaknem ezer embernek tudtak segíteni. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a programot feltétlenül folytatni kell, mert a célcsoport súlyos problémákkal küszködik, sokaknak a rezsiszámla kifiziteséhez kellett anyagi segítséget adni.

Nem ok nélkül mondta az összejövetelen Szenthe Antónia programfelelős, hogy az Együtt program a zsidókkal kapcsolatban két közhellyel alaposan leszámolt: az egyik közhely az, hogy a zsidók gazdagok, a másik meg az, hogy széthúznak. Hozzátette: a másodgenerációsok közül minimálisan több ezer ember lehet rászoruló, úgyhogy a zsidók a közhellyel ellentétben nem gazdagok, ráadásul a Mazsihisz és a MAZS közös munkája bebizonyította, hogy nem széthúzók, igenis képesek együtt dolgozni.

A résztvevőket és munkájukat Radnóti Zoltán főrabbi áldotta meg, aki elmondta: az áldás héberül bráhá, ami a térd szóra utal, ugyanis amikor áldást kérünk az Örökkévalótól, akkor Ő szimbolikusan mellénk térdel. Mint mondta, emberként és zsidóként elemi kötelességünk, hogy mi is a segítségre szoruló embertársaink mellé térdeljünk – köszönet jár tehát azoknak a Mazsihisz és a MAZS-dolgozóknak, akik a másodgenerációs rászorulókhoz „letérdeltek” és megsegítették őket a bajban.

Akiket ma köszöntöttek:

Bársony Ágnes (Mazsihisz, szociális osztály)
Fabula Ibolya (MAZS Alapítvány, pénzügy)
Kádár György (Mazsihisz, szociális osztály)
Kósa Judit (Mazsihisz, Jáhád Zsidó Közösségi Szolgálat)
Lőwy Judit (MAZS Alapítvány, partnerségi kapcsolatok)
Pados Spitzer Brigitta (Mazsihisz, kontrolling osztály)
Szenthe Antónia (Mazsihisz, Jáhád Zsidó Közösségi Szolgálat)
Vámos Nóra (MAZS Alapítvány, önkéntes programok)
Vermes Gábor (MAZS Alapítvány, operatív vezető)