Barhesz és bagel – olvassák, egyék, szeressék

Két komoly problémám van Rubin Eszter eddig megjelent két könyvével. Az első az, hogy nem tudom őket letenni, így a második probléma közvetlenül az elsőből fakad: olvasás közben folyton a hűtőhöz rohangálok, mert a figurái szájából rendre megkívánok egy-egy jó falatot. Így hát olvasás közben eszem, pontosabban evés közben is olvasok – jó/rossz példát mutatva ezzel a kislányomnak, aki alighanem kezdi azt hinni, hogy olvasni annyi, mint enni. Igaz, Rubin Eszternél ez fordítva van: enni annyi, mint hinni. Élni és megélni, adni és átadni, megfogadni és befogadni, szeretni és szeretve lenni.

A Barhesz volt az első kötete, idén jött ki a második, a Bagel, s én mindkettőt – hogy stílusos legyek – faltam. Írásainak alapvető egyik jellegzetessége a személyesség, az intim közelség, ahogy magához enged. A másik jellegzetesség a zsidó vallási és gasztronómiai hagyomány mély átéltsége, s ebből a szempontból az a magyar zsidónő, aki ezeket a könyveket írta, múltbéli alak és kortárs szerző egyszerre. Erre mondják, hogy archetípus. Ő a nő, az anya, a szerető, a mindennapi eledel és élet forrása. Az első kötet, a Barhesz voltaképpen önéletírás volt, személyes vallomás születésről, gyerekkorról, a Teremtő munkájáról, szerelemről és fájdalomról, az emberi élet gazdagságáról és veszteségeiről.

rubin_barhesz.JPG

A Bagel ellenben nem csak „befelé” figyel, hanem „kifelé”, a társadalomra: elbeszélője a Barheszből megismert nő, Nathan élete párja, aki a szöveg szerint nyit egy bagel boltot, ahol többek közt zsidó ételeket ás más finomságokat árul. Az írás alapötlete, hogy az elbeszélő Kohav Virág boltjába (tulajdonképpen életébe) sorra belépnek egy lehetséges szöveg lehetséges szereplői, és valóságos/fiktív személyekből a könyv főhősei lesznek, pontosabban főhőssé beszélik magukat. A bagel bolt pultjában ott áll Kohav Virág, a mai Magyarországon élő embereket hallgatja, s miközben kiszolgál, megfigyel és rögzít, a jelenben a múltat kutatja, a múltban a jelen nyomait keresi. A bagel bolt vásárlói zsidók és nem zsidók, kapcsolatban élők és társtalanok, magányosak és nőfalók, akik egyszerre közöséges és egyszerre különleges emberek: ami a hétköznapiságukból kiemeli őket, az nem más, mint az érzékeny írói figyelem. Rubin Eszter keze alatt az elkészített ételek is élő, lélegző, eleven formát nyernek. A tepsiben heverő tészták nála olyanok, mint a jövőnek gyarapodó, egyelőre magatehetlen babák. Írásainak ez az ősrégi, az ételt az élettel azonosító atavisztikus szimbólumrendszer az egyik kulcsa, a másik a zsidóság át- és megélése: a hagyományok nem automatikus, hanem megértett tisztelete.

rubin_bagel.jpg

A Barheszt és a Bagelt nem tudom egymástól különválasztva megítélni, mert szerintem ugyanannak a könyvnek a két kötetéről van szó. Azzal a lényeges különbséggel, hogy a Barhesz szövege érzésem szerint olyan elementáris fakadt föl a lélek mélyéről, mint egy sokáig lefojtott, ám annál bővízűbb forrás. Ellenben a Bagel történetei már úgy kanyarognak a szöveg medrében, mint egy mérnöki pontossággal kordában tartott folyó. A Barheszben mintha kevesebb lenne a tudatosság, a Barhesz szövege még szabadon ömlik és árad, míg a Bagel szabályozott formában kanyarog a forrásvidéktől a torkolatig: az ősök történetétől az utódok világáig.

A fülszöveg azt írja, hogy a Bagel regény, de szerintem nem az. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy a „regény” fogalma önmagában már minőségjelző, s ha egy szöveg nem regény, akkor kevesebbet ér. Ha a Bagel „igazi” regény volna (persze, milyen is az „igazi” regény a 21. században?), akkor a színen föltűnő szereplők valamiképpen viszonyba, történetbe, konfliktusba, cselekménybe, helyzetbe kerülnének egymással. De nem kerülnek. Ennek hiányaképpen a szöveget részint az elbeszélő hangja, részint pedig a bagel bolt kerete tartja össze. Az a boltnak ábrázolt színpad, ahol különböző monológokat hallunk különböző darabokból.

A leírt „receptek” lényegében történetek, a „hozzávalók” sorsok, az elkészült „ételek” pedig példázatok és minták az emberi élet megélésének módozataihoz. Rubin Eszter könyvei egyetlen szóval szeretnivalók. Olvassák, egyék, szeressék.

Rubin Eszter: Bagel. Athenaeum, 2016. 240 oldal, 2990 forint. Rubin Eszter: Barhesz (II. kiadás). Athenaeum, 2016. 208 oldal, 2990 forint.

Kácsor Zsolt