„Az nem bűn, hogy zsidó szülőktől származom”

Az első világháború és a vészkorszak poklát egyaránt megélt Soros Tivadar ügyvéd – Soros György üzletember és Soros Pál mérnök édesapja – két visszaemlékezést írt az általa megtapasztalt szörnyűségekről. A két, eredetileg eszperantó nyelven publikált szöveg külön-külön eddig is hozzáférhető volt magyarul, de most első alkalommal jelentek meg egy kötetben, méghozzá olyan fotóritkaságokkal, amelyek a Soros-család két világháború közötti életébe engednek bepillantást.

Soros Tivadar (született 1893-ban a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán, meghalt 1968-ban New Yorkban) a két világháború között jelentős ingatlanvagyonra tett szert Budapesten és több külföldi városban. De nem a pénz és a pénzszerzés volt a szenvedélye, hanem az igazságtalanság elleni harc. Tán éppen emiatt lett ügyvéd belőle. A habitusáról így ír: „A legkisebb igazságtalanság is földúlta lelki nyugalmamat és haragra gyújtott, akárcsak a hivatalnak packázásai. Ha csak a vérmérsékletemen múlott volna, a fél életemet börtönben töltöm. Csak az mentett meg ettől a sorstól, hogy jól az eszembe véstem: »A zsidó mindenekelőtt legyen óvatos«”.

Nem töltötte a fél életét börtönben, de e tapasztalat nélkül is elképesztő kalandokban volt része. Az első világháborús hadifogságának és szökésének élményeit a Szibériai Robinsonok című írásában adta közre 1923-24 folyamán egy eszperantó folyóiratban, míg az 1944-45-ös eseményeket az Álarcban – nácivilág Magyarországon című kötetben foglalta össze egy eszperantó nyelvben 1965-ben kiadott könyvben. Ezt a két kéziratot tartalmazza a Múlt és Jövő Kiadó által a közelmúltban kiadott, Túlélni című könyv, amelyben helyet kapott Soros Tivadar két fiának, Pálnak és Györgynek az előszava, továbbá az a bevezető szöveg, amely az 1965-ös első kiadásban jelent meg.

Az Álarcban – nácivilág Magyarországon című írás dokumentumértékű, egyúttal irodalmi igényességgel megformált szöveg, amely Magyarország német megszállásától kezdve Budapest felszabadításáig mutatja be egy felső középosztálybeli zsidó család mindennapjait. Jellemző Soros Tivadar életmódjára, hogy a bevonulás híre is egy kávéházban éri: kiadós reggelije elfogyasztása közben egy pincértől tudja meg, hogy előző éjjel az országot megszállta a német hadsereg. Az első világháborút és szibériai hadifogságot megélt családapa azonban nem esik kétségbe a megszállástól és a zsidókat fenyegető halálos veszedelemtől, hanem azon gondolkodik, hogy miképpen biztosíthatná családja és közeli hozzátartozói biztonságát. Időt, fáradtságot és pénzt nem kímélve hamis papírokat szerez, búvóhelyet talál, s közben még arra is jut érkezése – ilyen egy igazi polgár –, hogy megfáradt testét és idegeit a Rudasban áztassa ki. Igaz, nem érezhette bűnösnek magát, mert nem is volt az – „Az nem bűn, hogy zsidó szülőktől származom” (25.o).

A szerző személyében humanista, segítőkész és leleményes embert ismerünk meg, aki – habár szinte teljesen eltávolodott a zsidó vallási hagyományoktól – az emberektől önzetlenséget váró Tóra szellemében segíti azokat, akik támogatásért fordulnak hozzá. A legtöbb esetben önzetlenül támogatja az üldözötteket, mert – amint saját jelleméről és zsidóságáról mintegy összefoglalásképpen: „Jobban érdekeltek az emberi sorsok, mint a különféle szertartások. Megértést, emberszeretetet, toleranciát nevelgettem magamban” (48.o). Erre tanította gyermekeit is. Mint írja, a fiainak azt tanácsolta: „Akkor kell segítenünk, ha az eredmény felülmúlja a befektetett energiát vagy egyéb áldozatot. Ne sajnáljunk semmit, ha a megsegített többet nyer, mint amennyit mi vesztettünk” (71.o.).

A kötet végén olvashatjuk Dénes Gábor Soros Györggyel 1991-ben készített interjúját, Humphrey Tonkin eszperantista, egyetemi tanár ezen kiadás számára készült utószavát, végül a kiadó vezetőjének, Kőbányai Jánosnak A túlélés filozófiája című kisesszéjét. A kötet rendkívüli érdekessége, hogy több mint egy tucat fotót tartalmaz a Soros család életéből az első világháborús évektől kezdve a felszabadulás utánig (a könyv és a borítók illusztrációs képanyagát a kiadó a Soros Family Archive engedélyével közölte). Ezek igazi ritkaságok – képzeljük csak el a világban sokak által „első számú közellenségnek” tekintett Soros Györgyöt rövidnadrágban, másodikos elemista tanulóként egy 1937-es osztálytablón.

K. Zs.

Soros Tivadar: Túlélni. Nácivilág Magyarországon – Szibériai Robinsonok, Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2018. 336 oldal, 3800 Ft.