11.29. 15:37, kimenete: 11.30. 16:46 
Tervezett eklektikusan, a szecesszió formanyelvén, népies-premodern modorban, de a Bauhaus is megérintette. Mégis, leginkább klasszicizáló elemekkel díszített modernista műveivel hívta fel magára a figyelmet. Kiváló volt grafikusnak és kerámiatervezőnek is. Neve szorosan összekapcsolódik építésztársával, Tőry Emillel, akivel többek között a Deák tér egyik legimpozánsabb épületét alkotja és ők rajzolják tervezőasztalaikan az I. világháború miatt megvalósulatlan Nemzeti Színházat is az Astoriára.
1878-ban születik Nagyenyeden. Kolozsvárott jár ipari iskolába. 1895-től Pákey Lajos kolozsvári építész irodájában kezd dolgozni, főként erdélyi kastélyok korszerűsítésének terveit készíti. A neves szobrász, Fadrusz János bátorítására Budapestre költözik és több építészeti pályázaton is elindul.
1900-ban Pogány neve egyszerre ismertté válik a Műcsarnok tárlatán bemutatásra kerülő Fejedelmi sírbolt tervével. 1904-ben felépül első házterve a XI. Ecsedi utcában, majd Kőrössy Alberttel közösen indul két emlékműpályázaton.
Budapest, Batthyány örökmécses (A szerző felvétele)
1905-ben megnyeri a Batthyány örökmécsesre kiírt pályázatot. Az emlékmű végül 1926-ban valósul meg Pogány tervei alapján. A mécses egy bronztartóban elhelyezett bíborszínű üvegpohár belsejében található, mely egy három lépcsőfokos talapzaton nyugszik. A lámpás 180 centiméter magas és 4 lábon áll. Az örökmécses terveivel Pogány elnyeri a Magyar Mérnök és Építész Egylet nagy aranyérmét.
Az 1900-as évek elején a neves építész, egyetemi tanár Tőry Emil irodájában kezd dolgozni, irodavezetője lesz, majd 1908-tól társas vállalkozásba kezdenek. Együttműködésük Tőry 1928-ban bekövetkező haláláig tart. 1907-ben Pogány maga mellé hívja munkatársnak a fiatal Kós Károlyt, akivel jó barátságba kerül és egy évig együtt is dolgoznak.
A Tőry-Pogány iroda első jelentős megrendelése az Újpesti Állami Főgimnázium (a mai Könyves Kálmán Gimnázium). A klasszicizáló modernista épület 1911 és 1913 között épül. Ez lesz Újpest első középiskolája, amelyre nagy szüksége van a rohamos léptékben gyarapodó városnak.
A Venetiáner utcai épületből 1914-ben, az első világháború évében települ át az iskola ebbe a nagyobb és korszerűbb épületbe. A homlokzat timpanonszerűen kiképzett felső részére csillogó mozaik kövekből kirakva a magyar címer kerül.
Budapest, Könyves Kálmán Gimnázium (A szerző felvétele)
Nagy teret szentel a korabeli építészeti szaksajtó és valódi közönségsikert is hoz az Itália egyesítésének 50. évfordulójára rendezett kiállítás magyar pavilonja (1911). A Györgyi Dénes tervezői koncepcióját tükröző, Tőry és Pogány közreműködésével felépülő torinói magyar pavilon a magyar szecessziós építészet utolsó jelentős műve.
A Pó folyó partjára emelt hármas tagolású épület homlokzata nagyszabású plasztikai kompozíció. A magasba törő középrész piramis formájú tetőzete („Attila sátra”), a bejárat feletti boglyakupola a magyar-hun mítoszt idézi. A főbejárat két oldalán a Mack Lajos által mintázott ősmagyar harcosok Zsolnay-gres szobrai láthatók.
Ami a kapubejárat tervezését illeti, a torinói magyar pavilon bejárata Tőry és Pogány egy későbbi, módosított tervéből ered, ugyanis Györgyi Dénes – betegsége miatt – ekkor már nem vesz részt a tervezésben. A pavilont tervező mindhárom építész kapcsolatban áll a Kós-féle Fiatalok csoportjával.
A belső térsor a Víz Csarnokának nevezett központi részbe vezet. Ezt üvegkupola fedi, hangulatát a Zsolnay-csempékkel burkolt, és egyéb hatásos kerámiaelemekből felépített belső tér látványa adja. Pogány tervezi a Zsolnay kivitelezésében készült nagyméretű felfüggesztett vázákat. A burkolólapok, ülőkék pirogránitból és színes mázas csempékből készülnek.
A bútorokon, berendezési tárgyakon a középkori népi építészet díszítményei jelennek meg. A Budapest Terem berendezésének Maróti Géza a megálmodója, a kupola üvegablakai Róth Miksa műhelyéből származnak. A kiállított kerámiák jó részét maga Pogány Móric tervezi.
A kor egyik legrangosabb művészeti folyóirata a londoni The Studio Alfred Melani, többoldalas cikkében elragadtatással ír az épületről, a Györgyi-Tőry-Pogány trió társművészeteket felvonultató, szecesszió szellemiségében fogant összművészeti alkotásáról.
A Torinói Világkiállítás egykori magyar pavilonja (Forrás: https://hu.pinterest.com/susanpogany)
1911-ben a Tőry-Pogány páros is indul a Cseh-Magyar Iparbank épületére kiírt pályázaton, és pályaművüket megvételre méltónak ítélik (ahogy már szó volt róla: a Málnai-Haász páros nyers). Szintén 1911-re datálódik egy budai villa, a Lindmayer-ház építése (II. Nyúl utca 3.). Rá egy évre I. díjasok lesznek a bécsi Osztrák–Magyar Bank székházpályázatán.
1912-ben tervezik és 1918-ra épül fel az Adria Biztosító lakó- és irodaháza (a mai Ritz-Carlton Hotel) az V. Deák tér 2. szám alatt. Tőry és Pogány szűkkörű nemzetközi pályázaton nyer és egy későszecessziós-premodern stílusú ötemeletes épületet álmodnak a térre.
A sima, fehér kőburkolatos épület a sarkokon 3-3 tengelyes rizalittal és franciaerkélyes nyílásokkal hangsúlyozott, a Deák tér felőli homlokzat teljes egészében rizalitként kezelt, öttengelyes. Az első emelet fölött az egész épületen körbefutó, vasrácsos erkély lemeze párkányként hat. A földszinten és az első emeleten a pillérek teljes fesztávjában acél portálszerkezet készül. Az épületet egyszerű, stilizált főpárkány zárja le, attikával, amely a rizalit szakaszok fölött balusztráddal áttört.
Budapest, Deák tér, The Ritz-Carlton Hotel (A szerző felvétele)
A ház kivitelezésére 1914 és 1918 között kerül sor. A vasbeton terveket és számításokat Katona János készíti, a homlokzaton látható 10 darab, biztosítási fajtákat bemutató szobor Telcs Ede és Ligeti Miklós munkája.
A ház 14 darab luxus lakásával a város legigényesebb ingatlanaival rendelkezik, melyeket a Deák Ferenc utcáról nyíló reprezentatív előcsarnok két lépcsőházából lehet megközelíteni, míg a biztosítótársaság irodáihoz az Erzsébet térre néző előcsarnokból lehetett feljutni. A földszinten színvonalas üzletek, a tetőtérben műtermek működnek. A kiemelt városképi helyzetű, korai modern kőburkolatos épület finom eleganciájával kiemelkedő építészeti minőséget képvisel. A klasszikus formakincsű ház a magyar századelő legjelentősebb épülete, elismertségét korai műemléki védelme is jelzi.
A II. világháború alatt súlyos bombatámadás éri, kiég egy része, helyreállítására 1949-1950-ben kerül sor. A helyreállított épületben a lakások, üzletek megszűnnek, a Budapesti Rendőrfőkapitányság irodáit költöztetik be. 1997-ben szűnik meg, mint rendőrségi épület. Az újjáépitési munkák 1998-ban kezdődtek és 2000-ben nyitotta meg kapuit a Le Meridien Budapest luxusszálloda. A hotelben száll meg II. Erzsébet angol uralkodó és George W. Bush amerikai elnök is.
1912 januárjában pályázatot írnak ki a Nemzeti Színház épületének tervezésére. A színház helyét a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán jelölik ki. A kiírásban egy 1100 főt befogadó 2- vagy 3-szintes, a fényűzést kerülő, elegáns, jól megközelíthető épület szerepel. A legnevesebb hazai építészek vesznek részt a pályázaton, köztük Lajta Béla, Árkay Aladár és Medgyaszay István. Bár a pályázaton csupán harmadikként díjazzák Pogány-Tőry pályaművét, a későbbiekben mégis e páros tervét kívánják megvalósítani.
A háború és az azt követő válság nem teszi lehetővé az építkezés megkezdését. Eközben a társulat berendezkedik a Blaha Lujza téri épületben, és itt játszanak egészen az 1960-as évekig. A tervezett épület helyén ma irodaház áll az Astorián. Az új Nemzeti Színház építésére végül csak az 1990-es évek végén kerül sor.
Tőry és Pogány által készített látványterv a Nemzeti Színházról (Forrás: https://hu.pinterest.com/susanpogany/)
1915 és 1917 között épül a Tőry-Pogány iroda tervei alapján a Központi Papnevelő Intézet számára egy négyemeletes modernista épület a VIII. Práter utca 63-ban.
1919-ben a Tanácsköztársaság idején Pogány Móricot többek mellett Kozma Lajossal és Málnai Bélával együtt egyetemi tanárrá nevezik ki. Emellett a Nemzeti Tanács Irodalmi és Művészeti szaktanácsot is alapít, aminek építész tagjai között szintén ott találjuk.
A Tanácsköztársaság bukása után emigrálni kényszerül. 1924-ben tér haza. 1926-ban publikálja kiváló tollrajzait, vázlatait a német Friedrich Ernst Hübsch kiadónál megjelenő Träume eines Baumeisters (Egy építőmester álmai) című kötetben. A díszes kialakítású kiadványhoz a színházrendező Max Reinhardt ír előszót.
Träume eines Baumeisters (Egy építőmester álmai) című könyv borítója és egy tollrajz a könyvből (Forrás: https://hu.pinterest.com/susanpogany/)
Pogány újra együtt dolgozik Tőryvel. Megtervezik Glückstahl Gyula neobarokk sírboltját a Kozma utcai temetőben. Utolsó közös munkájuk a sátoraljaújhelyi színház épülete (ma: Kossuth Lajos Művelődési Központ) 1929-ből, melynek felavatását Tőry már nem éri meg, 65 évesen meghal. Pogány Tőry halála után pár ipari épületet és villát tervez Budapesten.
A korszakban a Károly körút mellett a legtöbb nagyszabású városrendezési terv a Duna partjaira készül. Bár Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1926-ban kiötlött terve, miszerint a budapesti egyetemek természettudományi intézeteiből független elméleti és alkalmazott kutatóközpontot építsenek a Műegyetemtől a Déli összekötő vasúti hídig Wälder Gyula terve által, megbukik. Az ötlettől inspirálva Pogány Móric 1928-1929-ben megtervezi a Fiatalság Városának hívott új városrészt. A terv egyszerre próbálja orvosolni Dél-Buda közlekedési problémáit és az addigi összes ide álmodott elképzelést.
Nádor Jenő „A tudomány felhőkarcolója Lágymányoson. Pogány Móric műépítész grandiózus tervei.” című cikkében azt írja, hogy az építész a vasúti hídtól délebbre végig a Duna-parton „ünnepi mulatságok, szórakozások és kiállítások” hajókikötővel összekapcsolt épületegyüttest, gyógyszállókat, a Nemzeti Stadiont és az összes budapesti egyetem intézeteit és diákszállót, valamint az előbbiek építési költségeinek fedezésére hivatott bérházblokkokat tervez. Az új város, vagy városrész 375x550 méter alapterületű központi tere a Boráros téri híd tengelyében lett volna (lényegében a későbbi Szent Korona útja hosszában), ahová Pogány Móric laboratóriumokat, kísérleti telepeket, előadótermeket és könyvtárakat felvonultató épületeket képzel. A tér központjában állt volna a 14 emeletes, 58 méter magas, lépcsőzetesen kiképzett sokszögalaprajzú „Tudomány Tornya” magas ház, amely „szimbolikusan is megjeleníti a tudomány óriás szervezetét”.
„A toronytól sugárirányban kiágazó főutak mentén elrendezett tudományos és sportváros ideális feltételeket, egészséges környezetet óhajtott biztosítani a fiatalság, "a nemzet jövője" harmonikus testi-lelki épülése számára. A torony elnevezésének emelkedettségén és a toronytest kristályos formáján túl a program pátosszal telt megfogalmazása is a tervezet szimbolikus töltetét hangsúlyozzák, azokra a kvázi szakrális jellegű, de néha hasonlóképpen a tudomány katedrálisaként elképzelt toronyépületek köré rendezett, ideális emberi közösségek otthonának tervezett expresszionista városvíziókra emlékeztetve, melyekkel rokon, változatos toronyépületeket felvonultató építészeti grafikákat az évtized elején maga Pogány is alkotott"- írja Csáki Tamás. (1)
Hajós Alfrédhoz, Maróti Gézához és másokhoz hasonlóan Pogány Móricot is foglalkoztatja a sportlétesítmények tervezése. 1930-ban Lágymányoson épülő olimpiai centrumtervet ad be, amely nem csak több hatalmas, toronyszerű lakóházat vonultat fel, hanem egy új hidat és több sportpályát is.
1934 és 1935 között épül egy tisztán Bauhaus-formavilágú, nyolcemeletes bérház-csoport a mai II. János Pál pápa téren. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) bérházakat zömmel a korszak modernista szemléletű, nagytehetségű fiatal építészei tervezik. Az alkotók (Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Molnár Farkas, Pogány Móric, Preisich Gábor és Vadász Mihály) között Pogány a rangidős.
E szociális bérházcsoport a két világháború közötti budapesti bérházak gyakorlatában egyedülállóan szakít a keretes beépítéssel. A sávos kialakítású épületcsoport legfőbb célkitűzése az, hogy az egyenrangú fogatolt kislakások bevilágítása, szellőzése és kilátása a lehető legkedvezőbbek legyenek. A három sávházat a földszinten üzletsor köti össze, amely az utcai oldalon térfalat képezve a városi szövet kontinuitását biztosítja.
A házak 203 lakást tartalmaznak, amelyek közül csak kevés esik az udvarok felé, de ezek tágas terétől így is elegendő világosságot kap. Mindegyik házban két lépcsőház és ezek közül emeletenként 4-4 lakás van. Az erkélyekkel és vízszintes, hosszú ablakokkal tagolt, nyugodt homlokzatú házak megépülésük idején a funkcionalizmus diadalának számítanak. (Ma meglehetősen elhanyagolt állapotúak.)
Budapest, VIII. II. János Pál tér 13-15. (Forrás: http://hg.hu/)
A budai Rózsadombon, az Áfonya utca 3. szám alatt álló villa 1935-ben készül el, szintén a Bauhaus jegyében. A villa Mezey Emil kormányfőtanácsos számára épül. Az épületből kihúzott lépcsőházi tömb, a hangsúlyos virágablak és a nagyméretű teraszokkal oldott, tagolt épülettömeg teszi különlegessé Pogány alkotását.
1936-ban épül fel Szegeden, az I. világháború hőseinek emléket állító Hősök Kapuja, melyet Pogány tervez, míg a freskók Aba-Novák Vilmos munkái (Ez akkoriban Európa legnagyobb olyan freskója volt, amely nem épületbelsőben található.) A Kapu ünnepélyes átadásán maga Horthy Miklós is részt vesz.
1939-ben Pogány villát tervez Lamotte Károlynak, Budapest alpolgármesterének Leányfalun, a Móricz Zsigmond úton. Ez lesz az utolsó alkotása.
Pogány Móric 1942-ben rákbetegség következtében hal meg. Sírja a Farkasréti temető Nemzeti Sírkertjében található.
Családtagjai közül felesége nem éli túl a vészkorszakot, Auschwitzban hal meg, ahogy Annamária nevű lánya is. Három fia (Miklós, Dénes és Gábor) szerencsés módon túléli az üldöztetést.
A Pogány-család 1933-ban
/A szerző köszönettel tartozik Susan Poganynak, hogy rendelkezésre bocsátotta forrásanyagát. /
Gottdank Tibor
1 ) http://falanszter.blog.hu/2011/04/17/a_horthy_korszak_meg_nem_epult_felhokarcoloi
