A rejtett dolgok felfedője – Jó szombatot, Shabat Shalom

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:35 óra, az ünnep kimenetele: 16:46 óra.

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 16:46 óra után.

A Tórából ezen a héten a „Mikéc” (Mózes 1. 41:1-44:17.) hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

„És elnevezte Fáraó Józsefet Cofnát-Pánéáh-nak” (41:45). József elnyerve Fáraó bizalmát, új nevet is kap: Cofnát Pánéáh, melynek jelentése nem teljesen egyértelmű, talán ezt jelenti: „a rejtett dolgok felfedője”. Rabbenu Máhir nem szerette az egyszerű megoldásokat, szerint a név mássalhangói egy egész gondolatot rövidítenek, éspedig: „Cáddik páná negged tá’áváto, Potifár iná náfso hinám”, magyarul: Az Igaz (József) elfordult vágyától (Potifárné), Potifár ok nélkül sanyargatta”.

„És elküldött Fáraó, hivatta Józsefet és gyorsan kivették a börtönből” (41:14). A Talmud (Ros Hasana 10b) elárulja, hogy József Ros Hasana napján szabadult a fogságból, Rabbi Jichák Meir Alter pedig azt is, hogy ezt miért fontos tudnunk. „Mert József reprezentálja azt a minden zsidóban meglévő szent szikrát, mely a vágyak börtönébe zárva él, de bölcseink szerint Ros Hasana napján ki tud törni onnan”. A Hiddusé HaRim szerint erre utal a hónap Tisré elnevezése is, mert abban a „szabadon bocsátás” kifejezés rejtőzik el.

Mégegyszer a Cofnát Pánéáh névről. A „Cofnát” szó számértéke 620, ami megegyezik a 613 tórai és a hét rabbinikus micva (sevá micvot d'rábánán) összegével. E kifejezést először Háim Vitál (Keter Torá) használja, és a következő tevőleges micvák gyűjtőfogalma: az áldásmondás kötelessége, a kenyérevés előtti kézmosás, az éruv-ok előírása, a Hállél-mondásának parancsa, a szombati gyertyagyújtás, a purimi kétszeri Megilla-olvasás, és a hanukkai gyertyagyújtás micvái.

Hanukka első napja kapcsán idézem bölcseinket (Toszafot Menáhot 20b), akik szerint „atyáink szokása Tóra”. Vagyis nem csak a tórai vagy rabbinikus micvákat kell megőriznünk, hanem felmenőink szokásait is.

A Hanukka egyik legismertebb szokása a dreidel (trenderli) játék, melynek kapcsán ismert, hogy négy betű van ráírva (nun, gimmel, hé, sin), és a magyarázat szerint a „nész gádol hájá sám”, vagyis a „nagy csoda történt ott” mondatot rövidítik. E négy betű számértéke 358, ami megegyezik a Messiás (másiáh) szó számértékével, vagyis a dreidel a teljes megváltásra (geulá slémá) is emlékeztet.

Izraelben a „sin” helyett „fé” betű van, ami a „po”, „itt” kifejezésre utal, és emiatt a belzi rebbe nem nagyon akart magának ilyen trendelit, hanem utasította a sameszt, hogy „rendes, diaszpórait” hozzon neki. Nem kérdés, hogy igaza volt, de amint Rabbi Mose Armoni megjegyezte, a „fé”-s verzióval sincs nagy gond, hiszen úgy a „cemáh” (sarj), ugyancsak a Messiásra használt kifejezéssel egyezik a gemátria.

Figyelmesen olvasva a hetiszakaszt felfedezhetjük, hogy van néhány különbség Fáraó álma (41:2-7) és a Józsefnek elmondott (uo. 17-24) változat között. Mestereink szerint Fáraó meg volt róla győződve, hogy József az intellektusát használja az álmok megfejtéséhez és miután József felvilágosította, hogy ez nem így van, úgy gondolta, bedob egy trükköt.

Ráv Mordeháj Gifter szerint ez nem egyedi eset, hanem a hitetleneket jellemző attitűd: „Mit gondolt Fáraó, azt akarta, hogy megfejtsék az álmát vagy sem? Miért titkolta el álmát Józseftől? Ilyen a hitetlenek természete. Miután József elmondta, hogy Isten fejti meg az álmokat, Fáraó lehetőséget látott, hogy megszégyenítse a hívőket, és ez a vágya hirtelen fontosabb lett számára, mint az, hogy megértse álma jelentését”.

Darvas István főrabbi / OR-ZSE