A 65 esztendővel ezelőtti, pápai szörnyűségekre emlékeztek

Babos Petra

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület október 14-én, szerdán tartotta megemlékezését a pápai Eötvös utcai Holokauszt-emléktáblánál az elpusztított honfitársak emléke előtt, a kiugrási kísérlet 65. évfordulója alkalmából.

politzer.jpeg

Politzer Sándor

Gosztola István tolmácsolásában, Radnóti Miklós: Hetedik ecloga című versét hallhatták az érdeklődők, majd Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke szólt. Elmondta, hogy október 14-én a 65 évvel ezelőtt meghirdetett kormányzói proklamáció reményt ébresztett a budapesti gettó lakóiban, a túlélés reményét, az üldöztetés végét.

Az emberek kitódultak az utcára és a sárga csillagot leszakították, ünnepeltek. De akkor este már a rádióban a nemzetvezető hadparancsát hirdették és a nyilaskeresztes karhatalmi egységek a munkásszolgálatosokat a Lánchídra hajtották, és a Dunába lökték őket. A nyilas uralom első napjaiban korlátlan terror tombolt az országban. A mai napon azért vagyunk itt, hogy ezeknek a 65 évvel ezelőtti szörnyűségeknek az előestéjén meghajtsuk fejünket, gyertyát gyújtsunk- mondta el az elnök.

A pápai zsidók közt nagyon sokan vannak, akiknek szíve és erszénye mindig nyitva állt minden hazafias célra. Pápa városában 2265 zsidó személyt tereltek a gettó falai közé, akik közül 2002 fő az auschwitzi és a birkenaui gázkamrákban halt meg, köztük 671 tizenkét éven aluli kisgyermek- mondta el megemlékezésében Gőgös Zoltán államtitkár. - 1944. április 7-én a belügyminisztérium bizalmas rendeletében közölte az illetékes hatóságokkal a zsidók gyűjtőtáborokba szállításának és deportálásának irányelveit. A zsidó vallású lakosok kortól és nemtől függetlenül kötelesek voltak felső ruhájukon, feltűnő helyen 10 X 10 cm-es sárga textilanyagból készült hatágú, Dávid csillagot viselni. Akikre rátűzték ezt a „jelvényt” az megszűnt embernek lenni. Telefonjaikat kikapcsolták, rádiójukat elkobozták, buszon és vonaton nem utazhattak, fürdőkbe, strandokra nem járhattak és Pápán még a piacot sem használhatták 11 óra után, lakásaikat 21 órától reggel 5-ig nem hagyhatták el. Városunkban 1944. május 17-én kezdték meg a gettó bekerítését, majd május 23-án kezdték el összeszedni a járás zsidó lakosságát. Egy műtrágyagyár területére hajtották őket, majd július 17-én Auschwitzba indult a vonatjuk. Nincs az időnek oly múlása, amely homályosíthatja, koptathatja emlékezetünket-tekintett vissza az államtitkár a 65 évvel ezelőtti pápai eseményekre.

A megemlékezésen Gőgös Zoltán államtitkár, dr. Áldozó Tamás alpolgármester, Rádi Róbert művelődési osztályvezető és Politzer Sándor, a Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület elnöke helyezte el a kegyelet koszorúit az emléktáblánál, majd Jabronka Richárd szavalt el egy Juhász Gyula verset.

g__g__szolt__n.jpeg
Gőgös Zoltán

Délután a Pedagógus Művelődési Házban folytatódott az évforduló tiszteletére rendezett program, Kerecsényi Zoltán „Őrzők, vigyázzatok a strázsán…” - A vészkorszakról pápaiaknak című könyvének bemutatójával. Pápa város zsidó múltjának kiemelkedő szakaszait Politzer Sándor idézte fel és beszélt a kötet kiadásainak körülményeiről. Kerecsényi Zoltán, a könyv szerzője, helytörténész, a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület elnöke bemutatta az ismeretterjesztő, kronologikus kötetet, mely három fő részre osztható. A könyv elején a magyar Holokauszt kronológiáját ismerteti, majd külön Pápa városáról és a Holokausztról ír, a kiadvány harmadik részében pedig több ezer név olvasható. Azon mártírok névsora, akiket a városból és környékéről deportáltak a fasiszták. Kiemelte még Sulyok Dezső egykori pápai polgármester bátor, antifasiszta politikus szerepét.
A bemutató zárásaként Dr. Hermann István, a Jókai Mór Városi Könyvtár igazgatója, a városi vallási-oktatási- kulturális Bizottság elnöke felhívta a jelenlévők figyelmét több más, pápai vonatkozású, Holokauszttal kapcsolatos dokumentumra is.


(Fotók: Babos Petra / www.papa-ma.hu)