Magyar emlékezők az egykori mauthauseni koncentrációs táborban

Több mint negyvenen vettek részt Magyarországról azon a megemlékezésen, amelyet a mauthauseni koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulóján rendeztek a közelmúltban. A „NÜB” Alapítvány („NÜB” Nácizmus Üldözötteit Segítő Alapítvány) által szervezett úton részt vettek a magyar állam képviselői, a civil szervezetek aktivistái és egyéni jelentkezők. Az utazás költségeihez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) jelentős mértékben hozzájárult; a szervezést támogatta a Miniszterelnökség-Nemzeti Együttműködési Alap.

A helyszíni beszámolók szerint az évforduló alkalmából tartott rendezvényen az emlékezők menetét a holokauszt idején született túlélők vezették, a megemlékezésen számos országból mintegy 20 ezren vettek részt. A rendezvényen ott volt VI. Fülöp spanyol király és felesége, valamint Alexander Van der Bellen osztrák államfő és az osztrák kormány számos tagja. 

A melki-, ebenseei-, gunskircheni-, guseni-, mauthauseni emlékhelyeken a magyar küldöttség  az emlékezés köveit és virágait helyezte el az emlékművek talpazatain, emlékezve az ott  fogvatartott häftlingekre, tisztelegve-fejet hajtva a meggyilkoltak emlékezetére.

A Nemzetközi Felszabadítási Emlékmenetben, a magyar piros-fehér-zöld országzászlót egy katonai diszegység vitte, a zászlót a magyar küldöttség követte, amelyben a Mazsihisz, a MAZSÖK, a NÜB  Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete, az Emlékezzünk és Emlékeztessünk Alapítvány, a  „NÜB” Nácizmus Üldözötteit Segítő Alapítvány valamint a Magyar Hallássérült Zsidó Közhasznú Egyesület képviselői vettek részt. 

Ott volt a megemlékezésen Szabó György, a Mazsök elnöke, Szita Szabolcs professzor, Fekete László, a Dohány-zsinagóga főkántora és Gordon Gábor, az EMEMA kuratóriumának elnöke is. 

Christian Stocker osztrák kancellár közleményt adott ki az évfordulóra, amelyben úgy fogalmazott, hogy Mauthausennek  mindig intő jelnek kell lennie arra, hogy mihez vezethetnek tekintélyelvű ideológiák, a gyűlölet és a kiközösítés. A spanyol királyi pár – amely a jelenlétével a lágerben egykor fogva tartott spanyolok ezreire emlékeztetett – fehér virágkoszorút helyeztek el a mauthauseni szarkofág előtt.

* * *

A Linz melletti koncentrációs táborban 1938 és 1945 között legalább 90 ezer ember vesztette életét, akiket meggyilkoltak, illetve a fogva tartás sanyarú körülményeinek estek áldozatul. Sokan közülük spanyolok voltak, akiket Franciaország náci megszállását követően deportáltak, miután oda menekültek a Franco-diktatúra elől.

A lágert 1938-ban nyitották meg a nácik először német és osztrák ellenzékiek, bűnözők és „társadalmilag nem kívánatos személyek” számára. A második világháború kitörését követően több mint 40 országból származó csaknem 200 ezer ember raboskodott ott. Mauthausent 1945. május 5-én szabadította fel az amerikai hadsereg. A vasárnapi megemlékezésen a rendőrség adatai szerint mintegy 20 ezren vettek részt.

Mazsihisz.hu/MTI . Fotó: Gordon Gábor/Facebook