A húsz fontos budapesti épület, amelyet magyar zsidó építész tervezett sorozatunk második részét olvashatják, amelyben többek között bemutatjuk a Vakok Intézetét, az Igazságügyi Minisztériumot és az Egger-villát.
Baumgarten Sándor: Vakok Intézete
1899-től Baumgarten Sándor (1864-1928) és építészpartnere, Herczegh Zsigmond műterme ad helyet a Pártos Gyulával szakító Lechner Ödönnek (Lechner még egyetemi katedrához sem tud jutni az akkori kultúrpolitika „jóvoltából”). Lechner itt tervezi a Postatakarékpénztár épületét. (Ennek építészeti munkáiból maga Baumgarten is részt vállal.) Itt készíti Baumgartennel közösen beadott pályatervét a Szabadság téren épülő Áru- és Értéktőzsde épületére (1903), amely II. díjat nyer.
Amíg az egyik tervezőasztalnál Lechner dolgozik, addig a másik asztalnál Baumgarten rajzolja a Vakok Intézetét (XIV. Ajtósi Dürer sor 39; 1899-1904) és az Erzsébet Nőiskolát, a mai Teleki Blanka Gimnáziumot (XIV. Ajtósi Dürer sor 37; 1901-1902). Mindkét iskola városképi jelentőségű műemlék épülete a fővárosnak.
A két egymás tőszomszédságában álló iskolának még a kerítése is közös. Ránézve az épületekre az erős lechneri hatás mindenütt tetten érhető: a szimmetrikus főhomlokzat, az ablakok körüli és a falsíkokat osztó téglaszalagok, a homlokzatot osztó tégla féloszlopok, a hullámzó attika, a tetőkiképzés, de még a kovácsoltvas munkák is „lechneriek”.
A Vakok Intézete L-alaprajzú, előkertes, magasföldszint + kétemeletes épület. A bejárat tengelyében egy emeletes, rövidebb szárny nyúlik be az udvarba. A főhomlokzat középrizalitjában a két szint belmagasságú Nádor-terem található figurális Róth Miksa-üvegablakokkal. Az attikával záródó homlokzatokat téglagirlandok tagolják.
Az Erzsébet Nőiskola szintén magasföldszint + kétemeletes, L-alaprajzú előkertes iskolaépület. Udvarát a Hermina úti szárnyhoz nyaktaggal kapcsolódó díszterem osztja két részre. A hullámvonalas attikával záródó homlokzatokat téglapárkányok és lizénák tagolják. Az ablakkeretek csipkézettek. A két homlokzat középrizalitja felett kupolás tető található. Az Ida utcában a Vakok Intézetének melléképületeihez csatlakozik az egykori igazgatói lakás egyemeletes épülete.
Wellisch Alfréd: Wellisch-palota (Igazságügyi Minisztérium)
A Kossuth Lajos téren álló egykori Wellisch-palota (V. Kossuth tér 4., 1910), Wellisch Alfréd (1854-1941) egy kései műve, ma is a tér jellegzetes épülete. A Bloch és Holitscher cég kivitelezésében készült hatemeletes belsőudvaros épület 1948-ig a Wellisch-család lakóháza és egyben Wellischék építészeti irodájának székhelye lesz. Ma a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irodáinak ad otthont.
A Kossuth tér - Széchenyi rakpart - Zoltán utca - Akadémia utca által határolt tömb valójában két épület: ebből a Kossuth tér felől emelt bérházat tervezi Wellisch, a Zoltán utcáról nyíló déli Nyugdíjintézeti épületet pedig Sebestyén Artúr.
A két épület párhuzamosan épül és bő egy év alatt készülnek el, eklektikus illetve a korai szecesszió egyes elemeit már felmutató, nagyvárosi, nagypolgári ízlésnek megfelelő stílusban. A Kossuth tér felé néző homlokzatot Wellisch által tervezett reliefek díszítik, a Sebestyén-ház inkább a lechneri formakincsből táplálkozik. Az épületek üveg-, és mozaik munkái Róth Miksa műhelyében készülnek, a szobrok Ney Simon és Moiret Ödön, a vasszerkezetek Jungfer Gyula munkái. A tömböt 2014-ben, a Kossuth-tér átépítésének részeként restaurálják.
Vidor Emil: Egger-villa
A fiatal Vidor Emil (1867-1952) 1896-ban önállósodik és saját irodát nyit. Legelső önálló művével be is írja magát a századforduló magyar építészettörténetébe: megtervezi az Egger-villát (a ház építtetője Egger Sámuelné, Egger Sámuel aranyműves özvegye, aki Vidor édesanyjának rokona) a VII. Városligeti fasor 24-ben (1901-1902). A ház a legszebb francia-belga art nouveau villa, amely valaha Magyarországon épült, de Európában is párját ritkítóan igényes ízlésvilágú. (Egger fiainak majd Sebestyén Artúr tervez szintén nívós bérházat pár év múlva a VI. Révay utcában.)
A ház legszabadabb kialakítású elemei a főhomlokzat emeleti loggiájának oromzata és a lépcsőház nyílásai. Ez a szertelen aszimmetria a korszakban leginkább a franciaországi Nancy art nouveau magánházain lelhető fel, amelyek egy időben épülnek Vidor Emil házaival. A külső felületeken megtalálható a terméskő lábazat, a faragott kő- és kerámiaborítás és a falsík virágmintás stukkódíszei.
Preisich Gábor és munkatársai: MÉMOSZ székház (Liget Center)
Egy 1946-ban kiírt zártkörű pályázat eredményeként tervezi Preisich Gábor (1909-1998) Perényi Imrével, Gádoros Lajossal és Szrogh Györggyel a korszak szimbolikus jelentőségű, jellegzetes középületét, a Dózsa György úti MÉMOSZ (Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége) székházat a Dózsa György úton (VI. Dózsa György út 84/a, 1947-1949).
„Az épületkomplexum két funkciójában különböző tömegre tagolódik. A Dózsa György út mentén ötemeletes irodaházra, a Vilma királynő út felé az 1300 főt befogadó kongresszusi teremre. A két tömböt a kis tanácskozótermeket tartalmazó nyaktag kapcsolja össze. A Dózsa György úti főhomlokzatot vízszintesen visszaugratott földszint és ötödik emelet, valamint az előreugró harmadik-negyedik emeleti doboz tagolja. A homlokzat plasztikáját az ablakfelületek előtt végigmenő, a talajtól a zárópárkányig sorakozó karcsú oszlopok rajzolják ki. Az oszlopok takart tagokkal kapcsolódnak a födémekhez. A kongresszusi tömböt a Vilma királynő út felé az építést ábrázoló realista plasztika díszíti. A falfelületeket jó minőségű kőlemezek burkolják. A belsőket üveghengerben mozgó felvonók, csigalépcső stb. teszik mozgalmassá. A kongresszusi terem mennyezetén a falécekkel burkolt hullámfelület akusztikus célokat szolgál.“ (1) A belső tereket Gábriel Frigyes és Vass Antal tervezi.
Az épület a háború utáni modern magyar funkcionalista építészet példamutató darabja, amely mára már műemlék, és igényes felújítása a világhírű holland építész Eric van Egeraat jóvoltából egy egyezségnek az eredménye: az 1999-ben a MÉMOSZ székház mellett álló SZOT-székházat az új tulajdonos csak úgy bonthatja (helyébe új irodaházat építve), ha a MÉMOSZ-székházat felújítja. Így jön létre 2002-ben a Liget Center irodaház.
Kőrössy Albert: Tisztviselőtelepi Gimnázium (OFI Pedagógiai Könyvtár és Múzeum)
Az 1910-es években erős finn hatás érződik a hazai építészetben, elsősorban a magyar-finn nemzetközi kapcsolatok megerősödése révén. Kós Károly és köre az erdélyi építészet mellett a finn példákat érzi a hazai nemzeti szecesszióhoz rokoníthatónak.
Kőrössy Albert (1869-1955) szívesen táplálkozik ebben az időben ezen törekvések hajtásaiból is és tervezi meg egyik legszebb művét, a korában csak Tündérpalotaként emlegetett Tisztviselőtelepi Gimnáziumot, a mai OFI Pedagógiai Könyvtárat és Múzeumot (VIII. Könyves Kálmán körút 40; 1910), amely városképi jelentőségi műemlék épülete ma is Budapestnek.
A kétemeletes, rizalitos elrendezésű, elnyújtott H-alakot formáló alaprajzú iskola főhomlokzata enyhén cour d’honneur-ös, középső tengelye azonban kissé előreugrik, A 3000 négyzetméteres iskolában – amelynek falai között többek között Babits Mihály is tanít és Hofi Géza is tanul – nem takarékoskodnak a terekkel, a lépcsőfordulókban hatalmas zsibongókat alakítanak ki, a "csupa ablak" hátsó homlokzati kialakításnak köszönhetően a természetes fény sokkal nagyobb szerephez juthat, mint a korszak átlagos építményeiben. (Az iskola 2016-ban felújításra kerül.)
Gottdank Tibor
| (1) Bonta János: A magyar építészet egy kortárs szemével 1945-1960, 91-94. o. TERC Kiadó, 2009. |
