A bözödújfalusi szombatos közösség emlékezetéről Újlaki-Nagy Réka irodalomtörténész összeállításában jelent meg egy kötet a napokban. A Balassi Kiadó gondozásában kijött könyv az erdélyi szombatos zsidók történetének utolsó, mintegy száz évét dokumentálja.
A 328 oldalas, keménytáblás, képmelléklettel ellátott kötet célja megeleveníteni egy közösséget, amelynek tagjai Erdélyben, jobbára a bözödújfalusi gyűjtőtó partján, a Pirító nevű domboldalban nyugszanak.
A sors fintoraként mára ez a szombatos-zsidó temető az egyik utolsó, kézzelfogható „túlélője" a bözödújfalusi falurombolásnak, és tanúja egy hajdan itt élt közösségnek, amelyet szombatosoknak neveztek. A kötet bepillantást enged a mohával benőtt, árnyas lobok alatt düledező, málladozó szombatos-zsidó temető sírkövei alá, az eltemetett sorsok rejtélyeibe. Tekinthető a sírok fölötti emlékezésnek is, amely megpróbálja a betűk és képek erejével az alattuk nyugvókat egy bemutatkozás erejéig feléleszteni.
A múltat az olvasó számára többnyire az eseményektől távol álló, kortárs vagy kortárshoz közeli kívülállók elevenítik meg. A szombatosság-zsidózás történetének utolsó mintegy száz évét szeretné dokumentálni a szöveggyűjtemény, de betekintést nyújt az előző korokba, a 17. és 18. századba is. A dokumentumok mellett jeles írók útirajzai is a kötetbe kerültek, Petelei István, Bözödi György vagy Móricz Zsigmond írásai.
(Címlapkép: az 1988-ban vízzel elárasztott, s így a romániai falurombolás jelképévé vált Bözödújfalu egyetlen megmaradt háza.)