Zoltán Gábor: Szép versek 1944-ből, avagy abszurd antológia a vészkorszakból

2020. Július 22. / 11:19


Zoltán Gábor: Szép versek 1944-ből, avagy abszurd antológia a vészkorszakból

Mindannyian ismerjük a XX. századi magyar irodalom emblematikus sorozatát, a Szép versek antológiát, amely 1964-ben jelent meg először. Zoltán Gábor író – az Orgia és a Szomszéd című könyvek szerzője – arra vállalkozott, hogy egy „abszurd antológiát" állít össze az 1944-es év „szép verseiből". A könyvet a Kalligram Kiadó adta ki.


Zoltán Gábor újabb remeklése nem a szó szoros értelmében vett költészeti antológia, hiszen nem valójában nem verseket tartalmaz, hanem az egyes versek kapcsán esszéket, magyarázó jegyzeteket, szerzői eszmefuttatásokat és történelmi hátteret. Csaknem kilencven költő szerepel a kötetben, köztük olyan ismert alakok, mint Illyés Gyula, Weöres Sándor vagy Szabó Lőrinc, de jócskán találkozunk ismeretlen nevekkel is: ilyen Liszt Nándor, Babay József vagy Urr Ida. S mivel az adott korszak vértanúja volt, a kötetben helyet kapott az 1944-ben meggyilkolt Szenes Hanna is. 

Az egyes írások tematikus elrendezésben sorakoznak egymás után, ezek a következők: Városok szép tornyai hullanak; Erdély és Balaton; Olyan az Úristen; Jár a szerelem könnyű malma; Haza? / Ha-ha!

zg.jpg

Mint az a fentiekből kitűnik, ne arra számítsunk, hogy Zoltán Gábor irodalomkritikusi szemmel kiválogatta volna a fekete 1944-es év  versterméséből a„legszebb",  azaz újraközlésre méltó, kiemelkedő műveket. A szerző könyve inkább kordokumentum, belehelyezkedés a kor miliőjébe az akkor közlésre érdemesnek tartott művek alapján. 

Tragikus és abszurd, hogy mai szemmel nézve számos akkori szerző mellett szinte „elment" a történelem, vagy éppen ellenkezőleg: a szerző maga fordult el korának történéseitől. Megindító, hogy miközben egy nép kiírtása folyik, a költő teszi a dolgát: versel. Az pedig a rettenet maga, hogy a kötetből kiderül: egyes szerzők 1944 őszén a „zsidómentesített" Duna-korzó látványa fölött érzett örömüknek adtak hangot.

Zoltán Gábor a kötetről a Revizor portálnak adott interjút, lezárásként ebből idézünk:
Sokat lapozgattam mintaként egy 1990-es Szép versek kötetet, ami önmagában is nagyon érdekes. Ha megnézzük, mennyire különböző világlátású és képességű szerzők szerepelnek az antológiában, alig különbözik a ’44-es állapotoktól. Színes a paletta, széles a merítés. Az én válogatásom abban tér el a hagyományos Szép versektől, hogy olyan szövegeket is beválogattam, amelyek nem jelentek meg akkor nyomtatásban, de tudható, hogy abban az évben keletkeztek. Sokfélék voltak a költők, és sokféle élmény érte őket. Ugyanakkor a könyv dokumentuma annak is, hogy az emberek, ezen belül a magyar költők hogyan értelmezték a világot. Hogy mennyiben határozta meg őket a magyar kultúra. Ebből a szempontból vált nekem is fontossá az a Blake-től származó mottó, amit Weöres Sándor tett 1944-es versciklusa elé: „A megbilincselt költészet megbilincseli az emberiséget” .Az, hogy az emberek vad dolgokat csinálnak, részint az ösztön-késztetéseiknek, részint a kultúrájuknak tulajdonítható. Például a „megbilincselt költészetből”, amit a múltból örökölnek, és amit folytatnak. Ez veti őket mindenféle kényszerűségekbe is.

Zoltán Gábor: Szép versek 1944 – Abszurd antológia, Kalligram, 2020, 368 oldal, 3990 Ft.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Megemlékezések
Bródy Sándor születésnapjára
2020. Június 23. / 12:02

Bródy Sándor születésnapjára

Zsidó világ
A hét műtárgya: A Szentély emlékezete a diaszporában

Kommentek