Jiddis kozmosz: milyen volt a szovjet űrprogram zsidó szemszögből?

2019. Szeptember 09. / 16:16


Jiddis kozmosz: milyen volt a szovjet űrprogram zsidó szemszögből?

Jevgenyij Fiksz új projektje egymástól látszólag független szálakat fűz össze: a keleti-európai zsidó tapasztalatot, a kozmosz feltárását és a szovjet űrprogramot. A New Yorkban élő művész Jiddis kozmosz című tárlata szeptember 14-től október 9-ig látogatható a budapesti Ráday utcai 2B Galériában.


Az 1972-ben Moszkvában született, és 1994 óta New Yorkban élő Jevgenyij Fiksz koncepciója a futurizmusnak az egyetemes, világi és a tudományos fejlődés egységét hirdető narratíváját követi. A budapesti Ráday utcai 2B Galériában szeptember 14-én, este 6-kor megnyíló, Jiddis kozmosz című kiállítás a kozmosz, a kozmonautika és a jiddis kultúra összekapcsolására összpontosít, és három fejezetből áll. 

űr3.jpgJevgenyij Fiksz (Forrás: www.awiderbridge.org)

A Kozmopoliták az űrben (Volf Gordin) című fejezetet két XIX. századi „pananarchista”, Volf Gordin és bátyja, Aba Gordin ihlette. Az orosz birodalomban születtek, anyanyelvük a jiddis volt, mindketten az egyetemes anarchizmus teoretikusai, Kropotkin és Bakunyin követői voltak. Létrehozták saját szervezetüket, és „panarchistáknak” nevezték magukat. 1917-1920-ban számos, a panarchizmusról szóló kiadványt tettek közzé. 1920-ban Volf létrehozta az egyetemes-kozmikus kommunikáció nyelvét, és AO-nak nevezte el. A nyelvtankönyv első oldalán azt állították: „Nincs isten, nincs természet. Beszélj, mint az emberek, használd az AO-t.” Gordin hangsúlyozta, hogy nyelvük univerzális, és az egyetemesség kizárja a már meglévő ábécéket. 1924-ben a nyelv írását megreformálták, és az AO-2-t Moszkvában a bolygóközi gépek és szerkezetek első, 1927-es nemzetközi kiállításán úgy mutatták be, mint a kozmikus kommunikáció nyelvét. A kiállításon Fiksz valós és képzeletbeli kapcsolatokat tár fel az AO nyelv és a jiddis nyelv között. 

A második fejezet A gyökértelen kozmonauta (Ari Sternfeld) címet viseli. Ari Sternfeld (1905-1980) lengyel születésű, jiddis anyanyelvű szovjet tudós volt, az űrhajózás úttörője. 1923-24-ben a Krakkói Egyetemen tanult, 1927-ben a franciaországi Nancy egyetemén végzett, és 1928-tól 1930-ig kutatta az asztronautikát a Sorbonne-on. 1935-ben kivándorolt a Szovjetunióba és csatlakozott a Jet Tudományos Kutatóintézet munkatársaihoz. Fő munkái az űrhajók leghatékonyabb repülési pályáinak kiszámításával foglalkoztak. 1934-ben megkapta a REP-Hirsh Nemzetközi Asztronautikai díjat, 1963-ban az űrkutatás kiemelkedő eredményeiért pedig a Galabert-díjat. Sternfeld jiddis anyanyelvű tudósként az 1930-as években Párizsban a Zsidó Munkások Iskolájában adott elő jidddisül a kozmoszról és az kozmonautikáról, s még az 1970-es években is folytatta jiddis nyelvű előadásait az űrkutatásról. Emlékirataiban leírta, hogy már fiatal fiúként magával ragadta az űrkutatás eszméje a Kiddus Levanah (Áldás a Holdon) olvasása alatt. 

űr.jpgRészlet a kiállítás anyagából

A harmadik fejezet címe: Szovjet kozmosz (Borisz Voljinov). Ez a fejezet a tények és fikció keveréke, amely a szovjet űrprogramot zsidó szemszögből meséli el. A fejezet azt az ötletet bontja ki, hogy a kozmosz és a tudományos haladás a szovjet zsidók befogadó hazája lett. A szovjet zsidó tapasztalat tehát a száműzetés folytatása: a zsidóság azt várja, hogy zöld utat kapjon és egy, az Egyesült Államok vagy Izrael felé tartó repülőre kerüljön, vagy megkapja egy űrhajó kilövési engedélyét, hogy elérje a „hazát”. Ennek háttere, hogy 1961-ben, amikor Jurij Gagarin az űrbe repült, a Szovjetunió kiadta a szovjet jiddis magazint, a Szovjet Himlandot (Szovjet haza). A magazin beszámolt a szovjet űrprogram eseményeiről, és azokat a szovjet jiddis identitás és kultúra részévé tette. Ugyanakkor az állam által vezetett antiszemitizmus miatt Borisz Voljinov – aki Gagarin barátja volt – zsidó származásúként több beütemezett űrutazásból is kimaradt. Valójában az „érintett állampolgárok” által a szovjet hatóságokhoz küldött levelek azt követelték, hogy „ne küldjenek zsidót űrbe.” Csak 1969-ben, majd 1976-ban lett lehetősége Voljinovnak kijutni az űrbe – ezzel egy időben indult el a szovjet zsidó „kivonulás” a Szovjetunióból. Az Egyesült Államokba és Izraelbe történő kivándorlás a szovjet és amerikai zsidók által a kivándorlási jogért folytatott kampányok eredménye volt Az „Engedd az embereimet elmenni” mozgalom a 1960-as években kezdődött és az 1990-es évek közepéig tartott, tüntetések kísérték, lobbiztak érte Washingtonban és nemzetközi színtéren. 

A kiállítás október 9-ig látogatható. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek