Holnap adják át a Komlós Aladár-díjat

2019. November 20. / 12:45


Holnap adják át a Komlós Aladár-díjat

Szerző: Kácsor Zsolt

Idén  Reményi József Tamás irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő kapja a Komlós Aladár-díjat, az irodalmárt Margócsy István irodalomtörténész, kritikus méltatja. Komlós Aladár a Nyugat című folyóirat második nemzedékének egyik legfelkészültebb, legkarakterisztikusabb kritikusa és tanulmányírója, a budapesti Zsidó Gimnázium magyar-latin szakos tanára volt. 


A FUGA Budapesti Építészeti Központban (Petőfi S. utca 5.) adják át a Komlós Aladárról elnevezett elismerést november 21-én, csütörtökön, délután 6 órától. A kuratórium (Sándor Iván elnök, Bazsányi Sándor, Salamon Ferenc) a díjat idén Reményi József Tamás irodalomtörténésznek, kritikusnak, szerkesztőnek ítélte oda. A rendezvényen Margócsy István irodalomtörténész, kritikus mond laudációt.  

A díjátadást egy, a Komlósi Aladár életművéről szóló kiskonferencia követi, amelynek előadói Selyem Zsuzsa (a díj tavalyi kitüntettje), Pomogáts Béla és Tverdota György irodalomtörténészek.

Komlós Aladár irodalomtörténész, író, költő (1892–1980) a Nyugat című folyóirat második nemzedékének egyik legfelkészültebb, legkarakterisztikusabb kritikusa és tanulmányírója volt.  Losoncon végezte középiskoláit, s költő-tanára, Bodor Aladár felfigyelt tehetségére. 1905-ben Diáklap címmel litografált kiadványt írt és szerkesztett. Az I. világháborúban 1918-ban olasz hadifogságba esett. Egy egészen korai kísérlete után 1921-ben jelent meg első önálló verseskönyve Voltam poéta én is címmel. 1920-ban Kassán tanár, egy újságcikke miatt elbocsátották. Jászi Oszkár a Bécsi Magyar Újság munkatársául hívta, 1922-1923-ban dolgozott itt a lap megszűnéséig. 

1925-ben a Színházi Élethez került, s ebben az évben jelent meg első cikke a Nyugatban. Első irodalomtörténeti könyve, Az új magyar líra 1928-ban jelent meg. Néhány állástalan esztendő után a budapesti Zsidó Gimnáziumban kapott állást, magyart és latint tanított  1928-1938, majd 1940-1944 között. 1931-ben jelent meg A néma őrült arca című. verseskötete, amely nyílt szókimondásával megbotránkoztatta kritikusait. Az Írók és elvek (1937) című tanulmánykötetében filológiai felkészültséggel, kritikusan közelítette meg az irodalmi jelenségeket. 1937-ben a csehszlovákiai kommunista Magyar Napnak adott nyilatkozata miatt két évre felfüggesztették állásából. 

A II. világháború idején a bergen-belseni munkatáborban volt (1944-1945). Hazatérése után 1946-ban egyetemi magántanárrá habilitálták. 

1949-1960 között megbízott egyetemi előadó, majd gimnáziumi tanár Budapesten. 1953-tól az MTA Irodalomtörténeti Dokumentációs Központjában tudományos kutató, 1956-ban az MTA Irodalomtörténeti Intézetének lett függetlenített tudományos főmunkatársa nyugállományba vonulásáig. 

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Zsidó világ
Radnóti főrabbi: I have a dream (Az álmok és a valóság)
Kultúra
2B Galéria: A halállal kapcsolatban
2024. Március 18. / 11:56

2B Galéria: A halállal kapcsolatban