Az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került Szenes Hanna irodalmi hagyatéka

2020. November 30. / 16:54


Az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került Szenes Hanna irodalmi hagyatéka

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár birtokába került Szenes Hanna (1921-1944) költő teljes irodalmi hagyatéka – közölte online sajtótájékoztatón a könyvtár vezetése hétfőn.

A magyar származású, élete utolsó éveit az akkori Palesztinában töltő, majd Budapesten 1944. november 7-én, a brit hadsereg Zsidó brigádja harcosaként kivégzett költő irodalmi hagyatéka mindeddig családja birtokában volt.

Az archívum alapja a Szdot Jam nevű kibucban, utolsó otthonában halála után megtalált bőrönd tartalma, amelyhez a második világháború után Izraelbe költözött édesanyja hozzáadta az addig általa Budapesten őrzött fényképeket, első irodalmi próbálkozásait, utolsó verseit és üzeneteit.

David Bloomberg, az intézmény igazgatótanácsának elnöke a Nemzeti Könyvtár új szerzeményének fontosságát és Szenes Hannának az izraeli irodalomban betöltött jelentőségét méltatta.

Szenes Hanna bevándorlási (alija) engedélye (Forrás: Szenes Hanna Archívum)Szenes Hanna bevándorlási (alija) engedélye (Forrás: Szenes Hanna Archívum)

Hezi Amiur, a gyűjtemény kurátora kiemelte Szenes Hanna egyszerre zsidó és magyar hazafiasságát, fájdalmát a nagyhatalmak első világháború utáni trianoni döntése miatt, valamint azt, hogy 1944-es perében vádlóinak is kijelentette, hogy ő az igazi magyar és bírái árulták el valójában Magyarországot.

Amiur ismertette az archívum legfontosabb részeit: az évekig vezetett napló négy füzetét, a 17 héber nyelvű versét tartalmazó füzetecskét, melyek közül több is az izraeli költészet legfontosabb alkotásai közé tartozik, valamint leveleit, melyeket elsősorban édesanyjához és György nevű bátyjához írt.

Emellett Szenes Hanna tárgyi emlékeit is a könyvtár fogja őrizni, benne Magyarországról vitt írógépét és fényképezőgépét, mellyel új életét dokumentálta Izraelbe költözése után.

A Nemzeti Könyvtár képviselői hangsúlyozták, hogy eddig soha nem hozták nyilvánosságra teljes egészében Hanna Szenes naplóját. Ezentúl közkincsé válik teljes hagyatéka, melynek darabjait kiállításokon fogják bemutatni és az interneten is teljes egészében látható és kutatható lesz. (MTI)

Szenes Hanna testvérével 1924-ben (Forrás: Szenes Hanna Archívum)Szenes Hanna testvérével 1924-ben (Forrás: Szenes Hanna Archívum)

Szenes Hanna 1921-ben született. Palesztinában az angol hadsereg kötelékében képeztek ki, hogy 1944-ben Jugoszláviában ejtőernyősként vessék be, majd társaival Magyarországra jött, hogy igyekezzen megakadályozni a holokauszt borzalmait. A határon elfogták, majd megkínozták, golyó általi halálra ítélték és 1944. november 7-én a Margit körúti fogház udvarán kivégezték. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utcát neveztek el róla, naplóját, verseit kiadták.

Földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították, s a jeruzsálemi Herzl-hegyen helyezték örök nyugalomra. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utca és tér viseli a nevét. 2001-ben Izrael Állam budapesti nagykövetségén emléktáblát és -termet avattak tiszteletére, és a VII. kerületben a Szenes Hanna park őrzi emlékét. 2019-ben Dombóváron neveztek el közterületet Szenes Hannáról, és egy domborművel is megemlékeztek róla, illetve szereméről, Pataki Ferenc világhírű fejszámolóról. Az erzsébetvárosi emlékparkban egy miniszobor is őrzi Szenes Hanna emlékét, a szobor Kolodko Mihály alkotása. 

Naplóját, leveleit és verseit a Szépirodalmi Kiadó jelentette meg 1991-ben. Írásaiból egy nagyon érzékeny, tudatos, fiatal kora ellenére is éretten gondolkodó ember alakja rajzolódik ki. Írt egy erősen önéletrajzi ihletésű egyfelvonásos darabot is A hegedű címmel. Több versét, így például a Boldog a gyufa kezdetűt Izraelben népdalként éneklik.

Nevét szinte az egész világon ismerik. Műveit húsznál több nyelvre fordították le és ötven országban adták ki. Izrael államban, mint nemzeti hős sorsa és helytállása tananyag és az ottani érettségin is tétel.

Szenes Hanna az utolsó percig írta naplóját és verseit. Egyik utolsó bejegyzése:  „Úgy szeretem a melegen sütő napfényt .” Szenes Hanna életének talán legfrappánsabb összefoglalása egyik verse, amelyet Izraelben, mint népdalt énekelnek ma is:

„Boldog a gyufa, amely elégve szítja a lángot 
Boldog a láng, amely szíveknek mélyén lobog 
Boldog a szív, amely becsülettel múlt ki a világból 
Boldog a gyufa, amely elégve szítja a lángot.” 

Meghalni

Meghalni… ifjan…  
Nem. Nem akartam. 
Szerettem a dalt, és a fényt, 
A melengető napot, két csillogó szempárt. 
Háborút, romlást, nem akartam én, 
Nem, nem akartam. 

De ha sorsom, hogy éljek máma 
Pusztuláskor, vérontásban 
Hát Istennek legyen hála, 
Hogy megadatott itten élnem 
És meghalnom 
érted hazám,  földem. (Nahalal, 1941. V. 5. )

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek