A teremtés, a titkosszolgálatok és a mesterséges intelligencia

2020. Május 06. / 09:05


A teremtés, a titkosszolgálatok és a mesterséges intelligencia

Ki gondolná, hogy egy pajeszos, ciceszt viselő haszid zsidó mesterséges intelligenciát fejleszt az NSA-nak, az Amerikai Nemzetbiztonsági Hivatalnak, s hogy ehhez a Brooklynban élő Skulen-i rebének, a világtól egyébként elzárkózó haszid közösség vezetőjének is akad hozzáfűznivalója? Jacob D. Foster regényének története New Yorkban, Brooklynban és Szentpéterváron zajlik, ám egyik fontos helyszíne a mi fővárosunk is: Budapest.


Jacob D. Foster Beresit Pattern című regénye a magyar fordításban a Teremtésmintázat címet kapta, s nem véletlenül hordozza eredeti címében Mózes első könyvének héber elnevezését.

A 2018-as év őszén játszódó, sodró lendületű, magával ragadó és lebilincselő történet hátterében súlyos kérdések húzódnak meg. Miközben egy jobbfajta amerikai akciófilm izgalmait éljük át olvasásakor, észre sem vesszük, hogy az emberi létezés régóta megválaszolatlan kérdéseit járjuk körbe. A napjainkban zajló viták egy része a mesterséges intelligencia alkalmazásának kockázat-haszon arányairól szólnak. A regény hátterében ezek a kérdések sejlenek fel, de egy furcsa csavarral a probléma transzformációja még izgalmasabb területre viszi el az olvasót és olyan kérdéseket feszeget, amelyekre régóta nincs megnyugtató válasz.

A történet röviden: New Yorkban, Brooklynban, az 1980-as években kissé furcsa, a társaik által kiközösített gyerekek között születik felnőtt korukban is megbonthatatlan barátság. Ketten matematikusok lesznek, harmadik társuk fizikus. A kis kompánia egyetlen lánytagja, aki majd csak huszonöt évi távollét után tűnik újra fel: pszichiáter. 

Egy ártatlannak tűnő, bár nagy horderejű matematikai tétel bizonyítása után – amelyen Szentpéterváron, a világhírű Sztyeklov Matematikai Kutatóintézetben dolgoznak a New York-i Columbia Egyetem egyik matematikusával – rejtélyes és gyógyíthatatlannak tűnő betegség üti fel a fejét a tételt bizonyító kutatók körében. Az orosz és az amerikai titkosszolgálatok döbbenten állnak a tény előtt, hogy országaik legjobb koponyái heteken belül halottak lehetnek.

Az amerikai NSA Big Data klaszterén dolgozó dr. Jacob Landau és gyerekkori barátja, az elméleti matematikában zseniális dr. Joshua Bergmann – a Brooklyn-i gyerektársaság matematikussá vált tagjai – az idővel versenyt futva próbálják feltárni az orosz és amerikai matematikusok körében megjelenő betegségnek és a tételnek az esetleges kapcsolatát. Az amerikai és orosz titkosszolgálatok közös erőfeszítéseként meglepő eredményre jutnak, olyanra, amiről talán jobb is lenne nem tudniuk.

A regényt Diósi Zsófia fordította, a magyar kiadás a Szofi Press Publishing munkája, a könyv médiapartnere a Heti TV, BPI. 

(Címlapkép: Gerd Altmann/Pixabay)

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek