A hét műtárgya: Egy rajz a vádlottak padján ülő Szálasiról és Beregfyről

Szálasi Ferenc pszichológiai portréja meglepően sok történészt izgat, élete utolsó felvonásának közeli megfigyelője volt Eppinger Weisz Margit képzőművész, aki maga is sajátos ítéletet mondott róla – olvasható a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki hírlevelében, A hét műtárgya című rovatban. A zsidó múzeum Eppinger Weisz Margit több művét is őrzi, sőt, Szálasi 1943-44-es naplója szintén az intézmény levéltárában található.

Eppinger Weisz Margit képzőművész (1902-1989) Szálasi Ferenc vonásait pontosan, szenvtelen érdeklődéssel rajzolja meg, talán egészen kicsit karikaturisztikus tónusban, inkább kissé buta és joviális, semmint gonosz figuraként láttatja, semmi szörnyetegszerű nincs benne. Legömbölyített, karaktertelen, kissé tompa tucatarc, a rá irányuló figyelem, ha valamit, akkor azt adja vissza, amit Hannah Arendt később, Eichmann ítéletére várva, a gonosz banalitásának nevezett – írja a zsidó múzeum pénteki magazinja.

Eppinger Weiss Margit: Szálasi és Beregfy a Népbíróság előtt

Döbbenetes, mennyire felismerhető és mennyire nem fenyegető mégsem, mennyire érdektelen arc ez, és hogy jól láthatóan Szálasi portréja az, ami ennyire jelentéktelen, roppant feszültséget produkál. Szinte derűs kettősük a nyilas kormány hadügyminiszterével, Beregfy Károllyal nemkülönben, ahogy tanakodnak. Hátterük gyakorlatilag nincs, a népbíróság, az ítélet, a háború, a halálmenetek egyszerűen nem részei a kompozíciónak, csak az arcok karikaturisztikusan elrajzolt, annál karakteresebb, annál jobban felismerhető vonásai – írja a magazin.

Az írásból megtudhatjuk azt is: Szálasi 1943-44-es naplója a zsidó múzeum levéltárában van, a múzeumot 1964 és 1993 között igazgató Benoschofsky Ilona iratgyűjteményéből, aki a naplóhoz feltehetően 1948 és 1950 között, a Zsidó Világkongresszusban végzett munkája során  jutott hozzá. A naplót – alapos bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel – Karsai László történész 2008-ban a Beszélőben publikálta. 

Eppinger Weisz Margitnak a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárban őrzött munkái ezen a linken tekinthetők meg.