A II. József osztrák császár és magyar király uralkodása alatt bevezetett cenzori hivatal első állami cenzora Carolus (Karl) Fischer volt 1791 és 1831 között. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor hosszú pályája során komoly zsidó tudományos művek nyomtatását engedélyezte. Münz Mózes óbudai rabbinak a zsidó rituálékról és ceremóniákról szóló könyvének kiadására is Fischer adott engedélyt 1827-ben – olvashatjuk a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár pénteki magazinjában.
Az Osztrák Császárságban az állami cenzúrát II. József vezette be, a hivatalnak gyebek mellett a héber betűkkel írt könyvek ellenőrzése volt a feladata. Az első állami cenzor a nagyműveltségű és tudású Carolus (Karl) Fischer volt Prágában 1791-től1831-ig. A héberül kiválóan tudó keresztény cenzor működése alatt komoly tudományos művek láttak napvilágot – írja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár péntekenként e-postázott magazinja.
A latin és héber nyelvű cenzori engedély (Forrás: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár)
II. József császár és király a héber könyvek ellenőrizhetősége és egységesítése érdekében úgy rendelkezett, hogy a magyarországi zsidó közösséget is a prágai héber nyomda lássa el könyvekkel. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a korszak magyarországi zsidó szerzőinek könyvei Prágában, a Landau féle nyomdában jelenhettek meg. A nyomda tulajdonosa, Mose Israel Landau a híres prágai Eliezer Landau rabbi unokája volt, maga is tudós, több lexikográfiai mű szerzője. Landau nagy jelentőséget tulajdonított a héber nyelvnek, és a héber szövegek lehető legjobb minőségű kiadásának, és ebben a törekvésében számíthatott Carolus Fischer cenzor támogató együttműködésére. Mose Israel Landau gyönyörűen nyomtatott könyvei nagy hatással voltak a közép-európai zsidó közösségekre, ahová a zsidó felvilágosodás (haszkala) eszméit közvetítették.
Az óbudai rabbi, Münz Mózes zsidó rituálékról és ceremóniákról szóló műve 1827–ben jelent meg, az ő könyvének nyomtatását is Carolus Fischer engedélyezte, amint erről latin és héber nyelven 1827. április 12–én tett bejegyzése tanúskodik.
A tárgy adatlapja a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár internetes adatbázisában ide kattintva tekinthető meg.
