A JCC Budapest – Bálint Ház által szervezett, Rangos Katalin által vezetett „Rangos beszélgetések: OUT” legutóbbi vendége Steiner Kristóf volt. A magyar média egyik legszínesebb egyéniségét a magyar média egyik legtekintélyesebb személyisége faggatta családról, szakmáról, karrierről, s természetesen Izraelről, ahol tíz évig élt. jelenleg egy görög félszigeten lakik.
Rögtön a beszélgetésük elején tisztázták, hogy nem ez az első találkozásuk, hiszen több mint tizenöt évvel ezelőtt az akkori Színház- és Filmművészeti Főiskolán Rangos Katalin televíziós műsorkészítő hallgatókból álló osztálya az ezredfordulón még a Viva TV-n dolgozó Steiner Kristófot hívta meg egy közös beszélgetésre. Rangos Katalinban akkor az az érzés alakult ki Steiner Kristófról, hogy „öntörvényű fickó”, akit nem lehet irányítani. A tévés szerint ez igaz, hiszen mindig megtalálta a módját, hogy hallassa a saját hangját, ami részben öntörvényűség, de egyúttal lázadás is – ami azonban nem öncélú lázadás, hanem közügyekért való kiállás.
Mindig szeretett olyan emberek mellé állni, akikben több minden van, mint amit a társadalom elismer, és szeretett olyan dolgokról beszélni, amelyek nem minden körben elfogadottak.
Az interjúból kiderült, hogy Steiner különlegessége sokban a családjának is köszönhető: a szülei gyakorló buddhisták voltak, azaz meglehetősen spirituális közegben nőtt föl, a lengyel nagymamájáról pedig azt lehetett sejteni, hogy zsidó volt – nem véletlen, hogy számára Izrael már kamaszkorában nagyon izgalmas helynek tűnt. Nem mindennapi család volt az övék, az édesapja Hollandiába disszidált, s amikor Kristóf későbbi édesanyjával összetalálkozott, ő meg éppen Olaszországba készült disszidálni táncosnőnek. A szülők buddhista szellemben nevelték a gyereküket, előfordultak odahaza extrém helyzetek, ilyen volt, amikor az apja közölte: én most lemegyek a pincébe három hétre meditálni.
Amikor Steiner Kristóf Londonba, majd Tel-Avivba költözött, s elhagyta Magyarországot, az az érzés működött benne, hogy a maga mögött hagyott közegben már kiteljesedett, amit persze úgy is lehet érteni, hogy igazából elege lett a tévézésből – mindemellett máig óriási tiszteletet táplál azok iránt, akik a magyar tévé- és rádióstúdiókban dolgoznak.
Ami az izraeli tartózkodását illeti: mintegy tíz évet töltött ott, izgatta az ábrahámi vallások közös eredethelyszíne, beleásta magát az izraeli-palesztin konfliktusokba, hogy megértse a harcok gyökerét, s habár eljött onnan, a szíve és lelke egy darabja ott maradt örökre, Izraelben, pontosabban nem csak ott, hanem Ciszjordániában és a palesztin autonómia területein is, és a térségben az ott élők egyszer meg fogják találni a békét.
Erre a békekinyilatkoztatásra Rangos Katalin kiváló humorérzékkel rá is vágta egyből: a műsor nézői ebből máris megállapítják, hogy Steiner Kristóf nem igazi zsidó.
Steiner vette a lapot és fölnevetett: „hát ez az – mondta –, elég sokszor megkaptam Izraelben a zsidóktól, hogy nem vagyok eléggé cionista, a palesztinoktól meg azt, hogy nem vagyok eléggé pro-palesztin, hiszen Tel-Avivot dicsérem". Ezzel kapcsolatos gondolkodását így magyarázta:
– Én embereket, történeteket, történelmet látok, és nem értem, miért kellene választanom a különböző oldalak között. Amit elítélek, az az extremitás, a szélsőség. Hozzátette: palesztin területeken beszélgetve soha nem tapasztalta, hogy bárki elítélte volna az izraelieket vagy a zsidókat, mindenki, aki kritikát fogalmazott meg, az aktuális politikai vezetést hibáztatta.
Az újságírónő kérdésére, hogy jelenleg miért éppen egy görög félszigeten él, Steiner azt válaszolta: a legtöbben azt hiszik, hogy az ember a karrier vagy a jobb kereset érdekében keres egy másik országot, az ő értelmezésében azonban mindennek spirituális töltete van.
Az exodust hozva fel példaként úgy fogalmazott: a kivonulás története azt jelenti, hogy ha az ember valóban választani akar és döntést hoz a változtatásról, akkor a hitének erejétől még a tenger is kettéválik.
Az Izraelből való „kivonulásáról” azt mondta: negyven éves lett, s elgondolkodott rajta, hogy valóban olyan életet él-e, amellyel a közös jót szolgálja. Ennek a gondolkodásnak a vége az lett, hogy olyan helyre kell költöznie, ahol a saját világát képes felépíteni.
(A JCC Budapest – Bálint Ház sorozatában Rangos Katalin következő beszélgetőtársa Péterfy Bori színésznő-énekesnő lesz április 21-én.)
