Idén megnyílik a Rumbach, mindenki zsinagógája

2019. Január 11. / 11:27


Idén megnyílik a Rumbach, mindenki zsinagógája

Szerző: Kácsor Zsolt

A jelenleg még felújítás alatt álló budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában liturgikus, művészeti és kulturális célokat egyaránt szolgáló közösségi teret alakítanak ki, amely a tervek szerint 2019 második felében kezdi meg működését. Terveiről és elképzeléseiről kérdeztük a Rumbach – Együttélés Háza koordinációs vezetőjét, Kiss Henriettet, a Mazsihisz egykori alelnökét.


Kiss HenriettKiss Henriett Hol tart most a zsinagóga fölújítása?

Az elmúlt egy évben lezajlott a műemléki restauráció, a közelmúltban helyére került a Tóraszekrény, és ha minden jól megy, akkor 2019 májusában megtörténik az épület teljes műszaki átadása. Ez azt jelenti, hogy öt hónap múlva a zsinagóga szerkezetileg kívül-belül kész lesz.

Mi ebben az ön feladata?

Az én feladatom az, hogy a mögöttem fölálló, elkötelezett és profi szakembergárdával 2019 májusában a tartalmi koncepció alapján megkezdjük a közösségi funkciókat szolgáló terek elosztását és berendezését. Ez bonyolult előkészítést és szervezői munkát igényel, hiszen addigra ki kell alakítanunk azt az arculatot is, amellyel a ház a közönség elé léphet a következő év elejétől. 2019 második felében tehát egy ütemezett terv szerint megtörténik a ház belső berendezése, valamint a tartalmi szolgáltatások kiépítése.

Milyen szolgáltatásokról van szó?

A zsinagóga első emeletén kialakítunk egy klasszikus múzeumi teret egy állandó kiállítással, amely a társadalmi együttélés eszméjére épít a Politzer család történetén keresztül. A mai Csehország területéről érkezett Politzerék hagyományőrző, konzervatív zsidók voltak, és a család egyik ágának tagjai éppen a Rumbach utcai zsinagógai közösségében gyakorolta a vallását. A zsidó múzeum és levéltár vezetője, Toronyi Zsuzsa és munkatársai azért választották éppen őket, mert egyrészt általuk megjeleníthető egy tipikus közép-európai zsidó magyar sorstörténet, amely a lehető legtöbbet elmondja az elmúlt százötven év magyar zsidóságáról, ráadásul szorosan kapcsolódik a Rumbach történetéhez is. Számításba vettük, hogy a külföldi látogatóknak is sokat mondó ez a családnév, hiszen ebből az ágból származik a világhírre szert tett Pulitzer József amerikai lapkiadó. Ennek az emblematikus családnak a története rávilágít olyan, a zsidósággal kapcsolatos kérdéskörökre, mint az identitás problémája, a sajátos nyelvhasználat, a vallás megélése vagy az asszimiláció. Fontos múzeumszakmai szempont, hogy kapcsolatot teremtsünk az állandó kiállításnak helyet adó tér és a karzat között, hiszen a karzaton kap majd helyet a zsinagóga építészének, Otto Wagnernek a munkásságát bemutató anyag.

Mi lesz még az állandó tárlaton kívül?

Maga az épület óriási, s nem csak a liturgikus tere hatalmas, de az utcafronti toldaléképület rendelkezik további négy emelettel is. Az első emeleti tárlatról már beszéltünk, a további funkciókiosztást pedig úgy kell elképzelni, hogy a második emeleten lesz egy pihenő tér kávéházzal és „beszélő tárgyakkal”. Ez azt jelenti, hogy a látogatók kapnak egy elektronikus eszközt, amely felismeri a közelébe került tárgyakat, és információkat közöl róluk. Ha valaki előveszi a bankkártyáját, hogy a kávéházban kifizesse a flódniját, akkor az eszköz arról informálja, hogy a kártyán lévő hologramot Gábor Dénes találta ki, a flódni pedig szimbolikus zsidó sütemény. Ha egy asztalnál valaki írni kezd, akkor a nála lévő eszköz arról tudósít, hogy a golyóstoll feltalálója Bíró László. Lesznek esernyőszerű hangharangok is, amelyek alatt állva a látogatók zsidó szerzők slágereit hallhatják. Ebben a kávéházban este szalonestek lesznek irodalmi, zenei és kabaré műsorokkal. A második emeleten lesz egy konferenciaterem, a harmadikon pedig egy százhatvan négyzetméteres tér időszaki tárlatok számára, ahol nem csak a kortárs magyar, de a kortárs izraeli képzőművészek számára is szeretnénk bemutatkozási lehetőséget nyújtani. És még mindig van egy szintünk, a negyedik emelet, ahol kiválóan fölszerelt tárgyaló klubhelyiségeket alakítunk ki. Ezek nem lesznek nyitottak a nagyközönség számára, de tárt ajtókkal várjuk azokat a művészeti csoportokat és civil szervezeteket, amelyek különböző egyedi projekteken dolgoznak majd a Rumbach számára.

Mi lesz az intézmény pontos megnevezése?

Az Együttélés Háza csupán munkacím volt, és meg is tartottuk alcímnek, de az igazi név természetesen a Rumbach, hiszen ezt a házat a pesti köznyelvben mindenki így hívja. Ráadásul gyönyörűen kifejezi az egymás mellett élést, elvégre példázatos, hogy egy zsidó hitközség zsinagógáját Rumbachnak hívnak egy német származású, de magyar nemességet kapott orvos után. A Rumbach – Együttélés Háza név tehát megvan.

Említette a szakmai stábot. Kikből áll majd a szakembergárda?

A ház szerves és szoros együttműködésben dolgozik majd a Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársaival. A házban saját rendezvényszervező csapat dolgozik majd, hiszen lehetőség lesz kisebb színházi előadások és koncertek megvalósítására, konferenciák megrendezésére, pr- és marketing események lebonyolítására. Ezen kívül a létesítményben dolgozó csapatnak többek között az lesz a feladata, hogy a működéshez szükséges bevételeket és kiegészítő forrásokat előteremtse a szolgáltatások, a közművelődési tartalmak és különböző pályázatok révén.

Ha már szóba kerültek a liturgikus események: lesznek istentiszteletek is a házban?

Hadd kezdjem kicsit messzebbről a választ. A vészkorszakban meggyalázott épület a közhiedelemmel ellentétben még évekig, egészen 1959-ig működött zsinagógaként. A sorsát az 1956-os forradalom utáni emigráció pecsételte meg, az emberek külföldre távoztak, a Rumbach utolsó főrabbija, Fischer Benjamin is elment 1957-ben. Az ő távozásával zárult le az itteni közösség története. A hitközség azóta kétszer is úgy döntött, hogy a Rumbachban ne legyen liturgikus szolgálat, és ezt a múltbeli két döntést a hitközség jelenlegi vezetői is tiszteletben tartják. Tehát a felújított zsinagógában nem lesz állandó közösség és állandó rabbi, mert akkor nem lehet mindenki zsinagógája. A liturgikus térnek rendkívül jelentős szerepet szánunk, helyet kívánunk adni zsidó vallási és családi eseményeknek, bat-és barmicvóknak, névadásoknak, esküvőknek. Úgy képzelem, hogy liturgikus szolgáltatásaiban a Rumbach valamiféle „nagyköveti” szerepet töltene be: a hazai zsidóság képviseletében fogadná a magyarországi zsidó közösségeket éppen úgy, mint a külföldieket. Tehát a konkrét kérdésre válaszolva: igen, nagyon szeretnénk, ha lennének istentiszteletek a házban, erre minden feltétel adott, várunk mindenkit szeretettel.

K. Zs.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Izrael
Hatalmas bevándorlási hullám várható Izraelben
Megemlékezések
Egy kis zsidó srác Georgiából
2020. Május 20. / 12:45

Egy kis zsidó srác Georgiából

Hírek, lapszemle
Online szavazás a következő „zsidó Nobel-díjasról"

Kommentek