Idén megnyílik a Rumbach, mindenki zsinagógája

2019. Január 11. / 11:27


Idén megnyílik a Rumbach, mindenki zsinagógája

Szerző: Kácsor Zsolt

A jelenleg még felújítás alatt álló budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában liturgikus, művészeti és kulturális célokat egyaránt szolgáló közösségi teret alakítanak ki, amely a tervek szerint 2019 második felében kezdi meg működését. Terveiről és elképzeléseiről kérdeztük a Rumbach – Együttélés Háza koordinációs vezetőjét, Kiss Henriettet, a Mazsihisz egykori alelnökét.


Kiss HenriettKiss Henriett Hol tart most a zsinagóga fölújítása?

Az elmúlt egy évben lezajlott a műemléki restauráció, a közelmúltban helyére került a Tóraszekrény, és ha minden jól megy, akkor 2019 májusában megtörténik az épület teljes műszaki átadása. Ez azt jelenti, hogy öt hónap múlva a zsinagóga szerkezetileg kívül-belül kész lesz.

Mi ebben az ön feladata?

Az én feladatom az, hogy a mögöttem fölálló, elkötelezett és profi szakembergárdával 2019 májusában a tartalmi koncepció alapján megkezdjük a közösségi funkciókat szolgáló terek elosztását és berendezését. Ez bonyolult előkészítést és szervezői munkát igényel, hiszen addigra ki kell alakítanunk azt az arculatot is, amellyel a ház a közönség elé léphet a következő év elejétől. 2019 második felében tehát egy ütemezett terv szerint megtörténik a ház belső berendezése, valamint a tartalmi szolgáltatások kiépítése.

Milyen szolgáltatásokról van szó?

A zsinagóga első emeletén kialakítunk egy klasszikus múzeumi teret egy állandó kiállítással, amely a társadalmi együttélés eszméjére épít a Politzer család történetén keresztül. A mai Csehország területéről érkezett Politzerék hagyományőrző, konzervatív zsidók voltak, és a család egyik ágának tagjai éppen a Rumbach utcai zsinagógai közösségében gyakorolta a vallását. A zsidó múzeum és levéltár vezetője, Toronyi Zsuzsa és munkatársai azért választották éppen őket, mert egyrészt általuk megjeleníthető egy tipikus közép-európai zsidó magyar sorstörténet, amely a lehető legtöbbet elmondja az elmúlt százötven év magyar zsidóságáról, ráadásul szorosan kapcsolódik a Rumbach történetéhez is. Számításba vettük, hogy a külföldi látogatóknak is sokat mondó ez a családnév, hiszen ebből az ágból származik a világhírre szert tett Pulitzer József amerikai lapkiadó. Ennek az emblematikus családnak a története rávilágít olyan, a zsidósággal kapcsolatos kérdéskörökre, mint az identitás problémája, a sajátos nyelvhasználat, a vallás megélése vagy az asszimiláció. Fontos múzeumszakmai szempont, hogy kapcsolatot teremtsünk az állandó kiállításnak helyet adó tér és a karzat között, hiszen a karzaton kap majd helyet a zsinagóga építészének, Otto Wagnernek a munkásságát bemutató anyag.

Mi lesz még az állandó tárlaton kívül?

Maga az épület óriási, s nem csak a liturgikus tere hatalmas, de az utcafronti toldaléképület rendelkezik további négy emelettel is. Az első emeleti tárlatról már beszéltünk, a további funkciókiosztást pedig úgy kell elképzelni, hogy a második emeleten lesz egy pihenő tér kávéházzal és „beszélő tárgyakkal”. Ez azt jelenti, hogy a látogatók kapnak egy elektronikus eszközt, amely felismeri a közelébe került tárgyakat, és információkat közöl róluk. Ha valaki előveszi a bankkártyáját, hogy a kávéházban kifizesse a flódniját, akkor az eszköz arról informálja, hogy a kártyán lévő hologramot Gábor Dénes találta ki, a flódni pedig szimbolikus zsidó sütemény. Ha egy asztalnál valaki írni kezd, akkor a nála lévő eszköz arról tudósít, hogy a golyóstoll feltalálója Bíró László. Lesznek esernyőszerű hangharangok is, amelyek alatt állva a látogatók zsidó szerzők slágereit hallhatják. Ebben a kávéházban este szalonestek lesznek irodalmi, zenei és kabaré műsorokkal. A második emeleten lesz egy konferenciaterem, a harmadikon pedig egy százhatvan négyzetméteres tér időszaki tárlatok számára, ahol nem csak a kortárs magyar, de a kortárs izraeli képzőművészek számára is szeretnénk bemutatkozási lehetőséget nyújtani. És még mindig van egy szintünk, a negyedik emelet, ahol kiválóan fölszerelt tárgyaló klubhelyiségeket alakítunk ki. Ezek nem lesznek nyitottak a nagyközönség számára, de tárt ajtókkal várjuk azokat a művészeti csoportokat és civil szervezeteket, amelyek különböző egyedi projekteken dolgoznak majd a Rumbach számára.

Mi lesz az intézmény pontos megnevezése?

Az Együttélés Háza csupán munkacím volt, és meg is tartottuk alcímnek, de az igazi név természetesen a Rumbach, hiszen ezt a házat a pesti köznyelvben mindenki így hívja. Ráadásul gyönyörűen kifejezi az egymás mellett élést, elvégre példázatos, hogy egy zsidó hitközség zsinagógáját Rumbachnak hívnak egy német származású, de magyar nemességet kapott orvos után. A Rumbach – Együttélés Háza név tehát megvan.

Említette a szakmai stábot. Kikből áll majd a szakembergárda?

A ház szerves és szoros együttműködésben dolgozik majd a Zsidó Múzeum és Levéltár munkatársaival. A házban saját rendezvényszervező csapat dolgozik majd, hiszen lehetőség lesz kisebb színházi előadások és koncertek megvalósítására, konferenciák megrendezésére, pr- és marketing események lebonyolítására. Ezen kívül a létesítményben dolgozó csapatnak többek között az lesz a feladata, hogy a működéshez szükséges bevételeket és kiegészítő forrásokat előteremtse a szolgáltatások, a közművelődési tartalmak és különböző pályázatok révén.

Ha már szóba kerültek a liturgikus események: lesznek istentiszteletek is a házban?

Hadd kezdjem kicsit messzebbről a választ. A vészkorszakban meggyalázott épület a közhiedelemmel ellentétben még évekig, egészen 1959-ig működött zsinagógaként. A sorsát az 1956-os forradalom utáni emigráció pecsételte meg, az emberek külföldre távoztak, a Rumbach utolsó főrabbija, Fischer Benjamin is elment 1957-ben. Az ő távozásával zárult le az itteni közösség története. A hitközség azóta kétszer is úgy döntött, hogy a Rumbachban ne legyen liturgikus szolgálat, és ezt a múltbeli két döntést a hitközség jelenlegi vezetői is tiszteletben tartják. Tehát a felújított zsinagógában nem lesz állandó közösség és állandó rabbi, mert akkor nem lehet mindenki zsinagógája. A liturgikus térnek rendkívül jelentős szerepet szánunk, helyet kívánunk adni zsidó vallási és családi eseményeknek, bat-és barmicvóknak, névadásoknak, esküvőknek. Úgy képzelem, hogy liturgikus szolgáltatásaiban a Rumbach valamiféle „nagyköveti” szerepet töltene be: a hazai zsidóság képviseletében fogadná a magyarországi zsidó közösségeket éppen úgy, mint a külföldieket. Tehát a konkrét kérdésre válaszolva: igen, nagyon szeretnénk, ha lennének istentiszteletek a házban, erre minden feltétel adott, várunk mindenkit szeretettel.

K. Zs.

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek