A mártír hősnő, Szenes Hanna szobrot kap a budapesti Széna téren

A Széna téren, a kivégzése helyszínének közelében a lehető legrövidebb időn belül szobrot állítanak az 1944-ben Budapesten megkínzott és agyonlőtt Szenes Hannának. Az a kezdeményezés, hogy  minél több nőnek legyen szobra a fővárosban, a Hosszúlépés – Wonder Woman Budapest misszió munkáját dicséri.

A Budapest egyesítésének 146. évfordulóján, november 17-én tartott sajtótájékoztatójukon fővárosi és kerületi önkormányzati vezetők közölték: a II. kerületi Széna téren hamarosan szobrot kap Szenes Hanna költő, a magyar ellenállás mártírja, Izrael hőse, akit 1944-ben, 23 évesen végeztek ki a Széna tér közelében, a Margit körúti fegyház udvarán. 

A sajtótájékoztatón Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes elmondta: Budapest születésnapját ünnepelve nagyon fontos, hogy miképpen tekintünk vissza az elmúlt 146 évre. Az eltelt időszak egyik sajátossága sajnos az, hogy aránytalan a férfiakat és nőket ábrázoló szobrok száma, hiszen – mint fogalmazott – miközben egészen kiemelkedő nőknek nincsen szobra, átlagos teljesítményű férfiaknak elég sok van. Hozzátette: nagy örömmel támogatják a női emlékművek számának növelését, de szeretnék, ha ez az arány nem úgy javulna, ha az elmúlt években tapasztalt, irdatlan mennyiségű vizuális környezetszennyezés folytatódna. Olyan intellektuális és vizuális bátorságról árulkodó emlékművekre, szobrokra van szükség, amelyek méltók a kivételes nőkhöz – mondta  a főpolgármester-helyettes.

Őrsi Gergely, a II. kerületi polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta: habár Budapestnek világszerte a csodájára járnak, ki kell mondani, hogy a nőkről közben elfeledkeztünk, ezért örömmel támogatja a kezdeményezést, hogy minél több nő kaphasson szobrot. Szerinte ez abból a szempontból is fontos, hogy a közösségi döntéshozatalnak igenis van jelentősége Budapesten, hiszen a városfejlesztésnek a közösségekre kell támaszkodnia. A polgármester hozzátette: örömmel kezdeményezem, hogy a lehető leghamarabb fölállítsuk itt, a Széna téren Szenes Hanna szobrát, hiszen miközben a hősnőt nemzetközi szinten számon tartják, a szülőhazájában így még nem emlékeztek meg róla. 

Szenes Hanna 1921-ben született. Palesztinában az angol hadsereg kötelékében képeztek ki, hogy 1944-ben Jugoszláviában ejtőernyősként vessék be, majd társaival Magyarországra jött, hogy igyekezzen megakadályozni a holokauszt borzalmait. A határon elfogták, majd megkínozták, golyó általi halálra ítélték és kivégezték. Izraelben nemzeti hősként tisztelik, számos utcát neveztek el róla, naplóját, verseit kiadták. 

Erzsébetvárosban tíz évvel ezelőtt készült el az első Gondolatok köve emlékmű a tiszteletére, amelyen ez az idézet olvasható Szenes Hannától: „Meghalni ifjan, nem, nem akartam. Szerettem a dalt és a fényt, a melengető Napot, két csillogó szempárt. Háborút, romlást nem akartam én. Nem, nem akartam".