Az amerikai légierő védőszentje Kármán Tódor (1881-1963)

2019. Június 20. / 16:08


Az amerikai légierő védőszentje Kármán Tódor (1881-1963)

Figyelemreméltó ez a megtisztelő cím, de bizarr is, ha belegondolunk, hogy az USA légiereje által adott titulus egy zsidó családból származó magyar embert illet. Mindenesetre a Marslakók legidősebbje, Kármán Tódor (Theodore von Kármán, atyja érdemei után nemesi, szőllőskislaki előnévvel) bőven rászolgált minden elismerésre, köztük az USA legmagasabb állami tudományos díjára is (National Medal of Science – melyet ő kapott meg elsőként). Kitüntetései mellett nevét hordozza egy-egy becsapódási kráter a Hold túlsó oldalán (nemrég itt szállt le az első kínai űrjármű), valamint a Marson is.


A „védőszent” családjának zsidóságát mi sem bizonyítja jobban, édesanyja a legendás prágai rabbi, a Gólemet megalkotó tudós, Löw Ben Bezalel (1525-1609) leszármazottjának tartotta magát. A magyar történelemnek nem kevésbé híres személyisége az édesapa, Mór is, aki a gimnáziumi oktatásügyet megreformáló, a neves Mintagimnáziumot létrehozó, majd igazgató kimagasló pedagógus volt.

11-KármánTódor.jpg

Legtöbb Marslakó-társához hasonlóan a kis Tódor is csodagyereknek számított. Már alig hatévesen megcsodálták, öt-, sőt hatjegyű számokat tudott fejben hiba nélkül összeszorozni. Édesapja meg is riadt ettől, félt, fia cirkuszi mutatványok felé fog sodródni felnőtt korában. Ezért megpróbálta a művészetek és a humán tudományok felé terelni. De a fiú a matematika iránt érdeklődött, amit bizonyít, 17 éves korában megnyerte az országos Eötvös Loránd díjat. Édesapja kívánságára és családi okok miatt az érettségi után nem ment külföldre matematikát tanulni, hanem beiratkozott a budapesti Műegyetem gépészkarára, ahol a nagyhírű Bánki

Donát is a professzora volt. Az egyetemet kitüntetéssel végezte el.

Majd ösztöndíjjal eljutott az akkori idők természettudományos központja, Németország egyik fő intézményébe, a Göttingai Egyetemre. Itt használt először szélcsatornát, és ennek kapcsán találta meg a róla elnevezett örvénysorok matematikai leírásához. Visszatért Magyarországra, a Selmecbányai Bányászati Akadémia professzorának, ám fél év múlva ismét Németországba ment, ahol az Aacheni Műegyetemen lett tanszékvezető. Az I. világháborút katonaként élte át, de nem a fronton, hanem repülési kísérleteket végezve. Lényeges fordulatot jelentett életében a XX. század két első köztársasága, a polgári és a kommunista. Előzőben elvállalta a magyar egyetemi rendszer megreformálását helyettes államtitkárként, majd a Tanácsköztársaság alatt is ezt folytatta, népbiztos helyettesi beosztásban. Emellett Eötvös Loránd halála javasolták kinevezését a nagy tudós katedrájára. A forradalom bukása után zsidóként és e szerepei miatt távoznia kellett az országból és visszatért Aachenbe.

Kármán Tódor és John Fitzerald KennedyKármán Tódor és John Fitzerald Kennedy

Termékeny évek következtek, külföldön is felismerték tehetségét. Meghívták Japánba és az USA-ba is. De közben a náci párt hatalomra jutott Németországban, így Kármán 1933-ban végleg távozott az USA-ba, ahol hamar, három év múlva állampolgárságot is kapott. Egy anekdota szerint Hermann Göring, aki pilótaként és a nácik hatalomra jutása után a Luftwaffe (légierő) parancsnokaként tisztában volt Kármán tudományos nagyságával, vissza akarta tartani az országban. Ám Kármán elutasította, mondván, zsidó. Állítólag erre mondta Göring: hogy ki a zsidó, azt én döntöm el.

Kármán az Egyesült Államokban kiterjedt aerodinamikai kutatásokat folytatott, alapvető eredményeket ért el a turbulencia-elmélet terén. Megalapíthatta az USA Aeronautikai Tudományos Intézetét (US Institute of Aeronautical Sciences). A háború alatt érdeklődése a rakéták, a rakéta-elmélet és gyakorlat felé fordult. Nevét tizennégy tudományos jelenség, folyamat (egyenlet, közelítés, paraméter, törvény és hasonlók) viseli.

A tudós – hasonlóan magyar zsenitársaihoz – a háború után is érdeklődött a világ sorsa iránt. Életvidám, társaságszerető ember volt, mint a másik zseni, Neumann Jánoshoz. Az általa adott vacsorákon rendszeres látogatói voltak vezérkari generálisok, hollywoodi színésznők, de hallgatóit is sokszor meghívta házába, ahol vendégei sokféle magyaros ételt fogyaszthattak.

Járt nemzetközi konferenciákra, sőt, kétszer haza is látogatott egykori hazájába. Az első érdekesen sikerült. Kármán részt vett a moszkvai Vörös téren a győzelmi felvonuláson és utána a Sztálin által adott banketten is. Itt találkozott Szent-Györgyi Alberttel. Általa jutott el teljesen szabálytalanul Budapestre. Az akkor még nemzeti hősnek számító jeles biológust szovjet katonai repülőgép hozta-vitte. Erre kéredzkedett föl Kármán és látogatott Budapestre, s ölelhette meg itt maradt testvérét. Közben Washingtonban már aggódtak a tábornokok, talán az oroszok elrabolták, esetleg megölték. Végül Kármán lényegében félig illegálisan, hazaért. Másodszor és utoljára már békülékenyebb időkben jött Magyarországra, 1962-ben.

Második hazája, az USA vezetői rendkívül megbecsülték a tudomány kiemelkedő személyiségeit.

Kármán kiváló elméleti tudós és kiemelkedő mérnök is volt, aki a tudományos eredmények alkalmazását az alapkutatásokkal egyenrangúan fontosnak tartotta. Érdemes megjegyezni, nemcsak a mérnökök számára fontos híressé vált mondását: „A természettudomány azt írja le, ami van. A technika azt is megcsinálja, ami még nem létezett.”

A nemzetközi tudományos közösség 80. születésnapján nagy ünnepléssel köszöntötte. Nem sokkal később, 1963-ban, egykori kedvelt egyetemi városában, Aachenben meghalt, meleg vizű fürdőzés közben a szíve felmondta a szolgálatot.

Az írás eredetileg a Pesti Sólet 102. számában jelent meg

mazsihisz icon
Szeretnél értesülni új hírekről? Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy mindig friss híreket kapjon!

Ezek is érdekelhetnek

Kommentek